Pharmorient, 1998 (7. évfolyam, 63-74. szám)

1998-01-01 / 63. szám

MI­ a nyertesek között Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 1997-ben pályázatot hirdetett Információs és Kom­munikációs Technológiai Alkalmazások (IKTA) fejlesztésére. A pályázat meghirdetője fontosnak minősítette a magyarországi „tartalom­ipar” és in­formatikai piac fejlődésének elősegítését, ezért cél­ként jelölte meg új közhasznú információs és kom­munikációs technológiai alkalmazások kifejleszté­sének és bevezetésének szorgalmazását, a financiá­lis háttér megteremtését, bizonyos mértékig a hi­ányzó források biztosítását. A projektekkel szem­beni követelmény, hogy mind megvalósításuk módját, mind eredményét tekintve tükrözniük kell a nemzetközi szakmai élvonalat. A benyújtott 258 pályázatból 244 formailag megfelelt a szigorú kö­vetelményeknek - tudtuk meg dr Siegler Andrástól az OMFB elnökhelyettesétől. A többlépcsős elbírá­lás után 111 pályázatot fogadtak el OMFB támoga­tással megvalósíthatónak. Ezek közül napjainkig kb 90%-al a megvalósítási szerződést is megkötöt­ték. Az elnökhelyettes beszámolt arról is, hogy for­ráshiány miatt egyetlen egy pályamunkát sem kel­lett elutasítaniuk. Összesen 1,2 milliárd forintot, az eredetileg tervezettnél közel 50%-al többet osztot­tak szét a pályázók között. A fejlesztés területén az általános forráshiányra utalnak az ismert adatok. K + F-re illene a GDP 1,5%-át fordítani az „európai normák” szerint. Ezzel szemben Magyarország 1996-ban csak a GDP 0,6-0,7%-át fordította erre. Ennek 60%-a állami pénz. A pályázatnyertesek kö­zül 48 önálló cég és 23 két­tagú konzorcium. A nyertes pályázók közreműködésével decem­ber 19-20-án megkezdte működését az „IKTA mű­hely”. A plenáris megbeszélésen a résztvevők tájé­koztatást kaptak az Európai Közösség K + F prog­ramjairól és a tervekről. Érthetően sok szó esett az 1998. év végén induló úgynevezett 5. keretprog­ramról, amely során 16,3 milliárd ECU támogatási összeget osztanak fel a pályázók között. Magyaror­szág EU csatlakozásának közeledtével szembe kell ugyanis nézni azzal a problémával, hogy a tagság feltételeként befizetendő alapból képesek leszünk­­e pályázatokkal „visszaszerezni” a hozzájárulásun­kat. Bottka Sándor az OMFB elnökhelyettese be­számolt arról, hogy a 4. keretprogram időszakában 2 év alatt magyar fejlesztők 50 sikeres pályázatot nyújtottak be. A telematika területén különösen si­keres volt a magyar pályázók tevékenysége, hiszen a lehetséges források 40%-át sikerült elhozni. A K + F-re fordított támogatás a program keretében 13,1 milliárd ECU. Az EK keretében támogatott kutatás fejlesztés egyes területei prioritásokat él­veznek. Ezek között is előkelő helyet foglalnak el az élővilág megóvásával, az informatikai társada­lom kialakulásával kapcsolatos témák és az elek­tronikus kereskedelem fejlesztése. Az OMFB-hez benyújtott nyertes pályázatok közül 7 egészségüggyel kapcsolatos fejlesztést va­lósít meg. Az „IKTA műhely” rendezvény alkalmat adott az egészségügyi fejlesztéseken dolgozóknak arra, hogy megismerhessék egymás elképzeléseit, törekvéseit, keressék az egyes témák közötti kap­csolódási pontokat, a hasznosítási lehetőségeket. A Medical Info Net (MII) pályázatot benyújtó konzorcium tagjai több mint egy éve folytattak in­tenzív előkészítő megbeszéléseket egy korszerű egészségügyi információs rendszer létrehozásának szükségességéről, lehetőségeiről. A konzorcium tagjai által évek óta folyamatosan nyújtott szolgál­tatások korszerűsítése érdekében teendő lépések a megbeszélések szerint harmonizálhatók. Az egysé­gesített elvek szerinti fejlesztések, a kötelezően fel­használandó adatbázisok egyeztetett kialakítása egyértelműen a korszerűsítés irányában teendő, so­káig nem halogatható lépés. Az új „termék” létre­hozásában érintett szakmák és a célzott „felhaszná­lók” közötti beszélgetések során is, szóba került: hogyan kellene, hogyan lehetne új típusú informa­tikai terméket, szolgáltatást létrehozni és ezt minél hamarabb - az INTERNET lehetőségeit felhasz­nálva - az ügyfelek számára eljuttatni úgy, hogy az közvetlen munkájuk számára hasznosuljon. Gyakran tapasztalható, hogy képzett, diplomás szakemberek az INTERNET-et - bár szinte min­denki hallott róla valamilyen formában - mint egy­fajta szórakozási, ugyanakkor szinte elérhetetlenül drága lehetőséget könyvelik el. Másként viszo­nyulnak az INTERNET-hez a számítástechniku­sok, az információkat szolgáltatók, akik az eszkö­zök kezelése oldaláról, szinte azonnal, képesek használni és munkájukba beépíteni az új lehetősé­get, igaz azonban ők is elsősorban információ­fo­gyasztók, legfeljebb ezen belül az ínyencek közé tartoznak. Kevesen vannak ma még azok akik rögtön fel­ismerik azt az óriási, új lehetőséget, ami a tartalom­szolgáltatás várható robbanásszerű kibővülésében, a tartalomipar gyors fejlődésében rejlik. A MIN pá­lyázatot benyújtók magukat az idézett kevesek kö­zé sorolják. Szembesülniük kellett azonban azzal a ténnyel, hogy önálló vállalkozásként külön-külön nem rendelkeznek azokkal az erőforrásokkal, ame­lyek ehhez az új típusú szolgáltatás megvalósításá­hoz és folyamatos nyújtásához szükséges. A létre­ VII. évfolyam 1998. január PHARMORIENT 63 1

Next