Polgári Védelem, 1983 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1983-01-01 / 1. szám
A tartalomból: Újévi köszöntő helyett (4-5. oldal) A nagy erőpróba (6-7. oldal) A pv területi törzseinek kapcsolatrendszere (8-9. oldal) Naptár (16-17. oldal) A politikai helyettesek munkájáról (19-21. oldal) * Újítási feladatterv (22-23. oldal) Hatályos pv-jogszabályok (22-23. oldal) Az 1962-es számaink címgyűjteménye (27. oldal) 60 éve, 1923. január 3-án született Kreutz Róbert vasas ifjúmunkás, a KIMSZ tagja, a magyar munkásmozgalom harcosa és mártírja. 1944-ben az újjáalakult Kommunista Párt a fővárosban fegyveres ellenálló csoportokat szervezett a német megszállók és nyilas kiszolgálóik elleni harcra. Ezek az osztagok megrongálták a vasúti pályákat, felrobbantották a német gépkocsikat, röpcédulákon hívták fel a lakosságot a fasiszták elleni harcra stb. A párt által irányított akciócsoportok közül néhány a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség tagjaiból szerveződött; az egyiket Pataki István vezette, tagjai Pesti Barnabás és Kreutz Róbert voltak. A kis csoport vezetőjét és tagjait 1944. november 23-án a nyilas „Számonkérő Szék” nyomozói letartóztatták. Először a Margit körúti fegyház kínzókamráiban vallatták őket, de egyikük sem beszélt, nem árulták el elvtársaikat, kapcsolataikat. Budapest körülzárása előtt, december 9 és 12 között szállították el őket — a többi fogollyal együtt — először Komáromba, majd Sopronkőhidára. Itt a nyilas hadbíróság mindhármukat golyó általi halálra ítélte. 1944. december 24-én, néhány órával karácsony estéje előtt végezték ki őket. A sortűz előtt a szabadságot, a szocialista holnapot éltették. Kivégzésük után néhány perccel akasztották fel a hóhérok Bajcsy-Zsilinszky Endrét, akit velük egy napon ítéltek halálra a fasiszták. Kreutz Róbert néhány nappal huszonegyedik életévének betöltése előtt áldozta fel fiatal életét a haza függetlenségéért és a magyar nép szabadságáért ... 110 éve, 1873. január 5-én jelent meg az alakulóban levő magyar munkásmozgalom kétnyelvű hetilapja, a „Munkás-Heti-Krónika” — a német nyelvű kiadásban „Arbeiter-Wochen-Chropik” — első száma. Az első igazi magyar munkásszervezet, az Általános Munkásegylet szétverése, majd vezetőinek az ún. „hűtlenségi per”-ben történt bebörtönzése után 1872-ben ismét napirendre került az I. Internacionáléval kapcsolatot tartó munkáspárt megalakítása. Ennek előkészítő lépéseként indították meg 1873. január 5-én a lapot, amely alcímében „Társadalmi s gazdászati néplap”-nak nevezte magát Első számában már idézte a Kommunista Kiáltvány híres jelszavát: „Minden ország proletárusai, egyesüljetek!” és a munkáspárt megszervezését sürgette, hogy „ ... a szabad társas munka nagy eszménye az összes emberiség javára keresztülvitessék”. Néhány hónap múlva már a megalakítandó párt — ekkor még ismét az Általános Munkásegyletet akarták létrehozni — szervezeti kérdéseiről írt és felhívta a munkásokat: „... senki se tartsa magát vissza a pártba való belépéstől, mert csak egyesülten állhatunk ellen a tőke hatalmának” A lap, amelynek magyar nyelvű kiadása 1879 márciusáig, német nyelvű számai pedig 1890 decemberéig jelentek meg, nagyon jelentős szerepet töltött be a hazai marxista munkásmozgalom szervezésében és formálásában. A Magyarországi Általános Munkáspárt 1880 májusában történt megalakításában a lapnak, szerkesztőinek — közöttük Frankel Leónak — és munkatársainak elévülhetetlen érdemei voltak. A Munkás-Heti-Krónika megszűnése után szerepét és feladatait a Népiszava vette át. 525 éve, 1458. január 24-én választotta magyar királlyá a Pesten összegyűlt nemesség a törökverő Hunyadi János fiát, az alig tizenöt éves Hunyadi Mátyást. A fiatal király előtt rendkívül nehéz, de az ország léte és fejlődése szempontjából mindenképpen megoldandó feladatok állottak. Véget kellett vetni az ország egységét fenyegető feudális anarchiának, útját kellett állni az ország fennmaradását fenyegető török támadásoknak, de fel kellett lépni a magyar trónra törő osztrák Habsburgokkal szemben is. Hunyadi Mátyás éppen azért válhatott történelmünk egyik legnagyobb alakjává, mert harminckét éves uralkodása alatt érvényt tudott szerezni a központi hatalom célkitűzéseinek, elhárította a nyugati fenyegetést és megvédte az ország déli határait is. Mindezzel nagy tekintélyt biztosított hazánknak a korabeli Európában. Mátyás céljai elérése érdekében visszaszorította a nagybirtokos oligarchia hatalmát, nagymértékben támaszkodott politikájában a közép- és kisbirtokos nemességre, hivatalnoki karát is elsősorban közülük választotta ki. A központi hatalom követelményeinek megfelelően újjászervezte az államapparátust, a királyi kancelláriát az államigazgatás központi szervévé építette ki Az államháztartást céltudatos adópolitikával rendbehozta, biztosította az ország védelméhez szükséges anyagi eszközöket. A központosítást szolgálta az is, hogy függetlenítette magát a főurak magán-katonaságától és korszerű zsoldoshadsereget épített ki, a híres „fekete sereget”. Politikájának fontos vonása volt, hogy megakadályozta a papjai hatalom beavatkozását az ország életébe. Korának nagy reneszánsz uralkodója volt Hunyadi Mátyás, mert udvara Európa egyik kiemelkedő kulturális központjává, a humanista műveltség terjesztésének fontos műhelyévé vált Napjainkig híres könyvtára volt, amelynek megmaradt kötetei, a Corvinák ma is nagyrabecsült díszei a világ múzeumainak. Udvarában alkotott a kor nagy magyar költője, Janus Pannonius, akinek latin nyelven írott verseit szinte egész Európában ismerték. A Polgári Védelem Országos Parancsnokságának képes folyóirata. Főszerkesztő: dr. Pataky Iván. Felelős szerkesztő: Tóth Károly. Szerkesztőség: Budapest XIII., Lehel utca 33-35. Postacím : 1885 Budapest. Telefon: 490-740. Kiadja a Zrinyi Katonai Könyv- és Lapkiadó, Budapest Vill., Kerepesi út 29/b. Postacím: Budapest, Pf. 22. 1440 Telefon: 331-170 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalban, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodában (Budapest V., József nádor tér 1. Telefon: 180-850. Postacím: Posta Központi Hírlap Iroda, 1900 Budapest), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215-96 162 pénzforgalmi jelzőszámára. Előfizetési díj: egy évre 60,- Ft. Egyes szám ára: 5,- Ft. Index: 25707 - 83.2405/2-01 Zrinyi Nyomda, Budapest. Felelős vezető: Vágó Sándorné vezérigazgató HU ISSN 0551-3014