Politikai Ujdonságok, 1859 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1859-07-21 / 29. szám
A Villafrancni béke. A fegyverszünetet rögtön a béke aláírása követi. E pillanatig ezen új szerződés pontjai, egész terjedelmükben még nincsenek közzétéve. Hivatalos közlések nyomán csak a következőket tudjuk. Ausztria és Francziaország egyesülten indítványozzák az Olasz szövetség létrejöttét. Ausztria lemond Lombardia birtokáról s azt Francziaországnak, ez pedig Szardíniának engedi át. A toskánai és modenai uralkodók visszanyerik államaikat. Az Olasz-szövetség elnökségével a pápa fog megkináltatni. Francziaország a háború alkalmával elfogott ausztriai kereskedelmi hajókat viszszaadja. Miben keresendők ezen feltűnő gyorsasággal kötött békének okai? az iránt a lapok eltérő véleményeket hoznak. Az itt következő legmagasb nyilatkozat azonban mindent teljes világosságra hoz. Ausztria engedett, mert barátai és természetes szövetségesei, még a hadfolytató Francziaországtól előterjesztett pontoknál is kedvezőtlenebb békét ajánlottak volna. Ám az érintett legfelsőbb aláírással ellátott okmány szövege : Császári nyilatkozvány. Népeimhez! Ha a megengedhető, a korona méltóságával, valamint az ország becsülete és jóllétével összeférő engedmények mértéke kimerittetett, s a békés megegyezés minden kísérletei hajótörést szenvedtek, akkor többé nincs választás, s kötelességgé válik, ami kikerülhetlen. E kötelesség Engemet azon keserű kényszerűségbe helyzett, népeimet új és nehéz áldozatokra fölülni, hogy legszentebb javaik védelmére a sorompók közé léphessenek. Ha népeim fölhívásomnak megfeleltek, egy szívvel lélekkel sereglenek a trón körül, és a körülmények által parancsolt mindennemű áldozatokat olly készséggel hozták, melly hálás elismerésemet érdemli, benső hajlandóságomat irántuk ha lehet még emeli s Belém azon biztos hitet kelle öntenie, hogy az igaz ügy, mellynek védelmére vitéz hadseregem lelkesedve vonult a harczba, győztes is leend. Fájdalom, a siker az átalánosan táplált reményeknek nem felelt meg, s a fegyverek szerencséje nekünk nem volt kedvező. Ausztria derék hadserege próbált vitézséget, és hasonlíthatlan kitartatását ezúttal is fényesen bebizonyítá, és az általános bámulatot, még az ellenségét is, kivivá. — Nekem méltó büszkeségemre szolgál, illy hadsereg hadura lehetni, és a haza hálára köteles iránta, hogy Ausztria zászlójának becsületét olly erőteljesen megőrzé, olly tisztán megtartá. És olly kétségbevonhatlan tény, hogy ellenségeink legvégsőbb erőfeszítéseinek, és tulgazdag, a szándékolt csapásra már régóta előrekészitett segélyforrásaik fölhasználásának daczára, még roppant áldozataik árán is csak előnyöket, de eldöntő győzelmet kiiini nem voltak képesek, mig Ausztria hadserege erőben és bátorságban renditlenül olly állást foglalt el, mellynek birtoka fönnhagyá számára a lehetőséget, az ellenségtől az elnyert előnyöket talán ismét visszavihatni. Az erre törekvés azonban uj és bizonyosan nem kevésbé véres áldozatokat követelt volna, mint azok voltak, mellyek már hozattak, és szivemet mély gyászszal töltötték el. Illy körülmények közt hasonlókép uralkodói kötelességem parancsold, hogy a Nekem tett békeajánlatokat lelkismeretes megfontolás alá vegyem. Az áldozatnak, mellyet a háború folytatása megkívánt volna, olly magasnak kellend vala lennie, mikép Én kényszerülve lettem volna, birodalmam hű koronaországait további s az eddigieket még tetemesen fölülmúló vér- és vagyon odaadásra igénybe venni. És a siker mindamellett kétes maradt volna, miután Én alapos reményeimben, miszerint ezen nem csupán Ausztria igaz jogáért kezdett harczban nem is fogok egyedül állani, olly keserűen csalódtam. A meleg és hálásan elismerendő részvét daczára, mellyre igazságos ügyünk Németország legnagyobb részében a kormányoknál úgy mint a népednél talált, legrégibb és természetes szövetséges társaink makacsul elzárkóztak annak elismerésétől, milly nagy jelentőséget hordott a nap nagy kérdése magában. Ausztriának e szerint a jövő eseményekkel, mellyek komolyságát minden nap még növelhető, egyedül kellett volna szembeszállnia. Én annálfogva, miután Ausztria becsülete vitéz hadseregének hősi erőfeszítései által sértetlenül kelt ki e háború harczaiból, elhatároztam, politikai tekinteteknek engedve, a béke visszaállításának áldozatot hozni, és az annak megkötésére előkészítésül megállapított előzményeket elfogadni, miután azon meggyőződést szereztem, hogy közvetlen, bármelly harmadik beavatkozását mellőző értekezés által a francziák császárával mindenesetre kevésbé kedvezőtlen föltételek voltak nyerhetők , mint a harczban részt nem vett három nagyhatalomnak az alkudozásokba belépésével a maguk közt megállapított és egyetértésük erkölcsi nyomatása által támogatott közbenjárási javaslatokkal várható lett volna. Fájdalom, elkerülhetlen volt Lombardia legnagyobb részének a császári állam összegébőli kiszakítása. Ellenben nem lehet, hogy jól ne essék Szivemnek, szeretett népeimnek a béke áldásait ismét biztosítva látni, mellyek Előttem kétszeresen nagybecsüek, mert megadják Nekem a szükséges időt, hogy ezentúl egész figyelmemet és gondomat háboritlanul a Magam elé tűzött föladat sikerteljes megoldásának szentelhessem . Ausztria belső jóllétét és külső hatalmát gazdag szellemi és anyagi erői czélszerű kifejtése, valamint a törvényhozás és közigazgatásban korszerű javítások által tartósan megalapítani. Valamint a komoly próbáltatás és áldozat napjaiban népeim híven állottak Mellettem, úgy segítsenek most is bizalomteljes közeledésük által a béke műveit előmozdítani, és azáltal jóakaró szándékaim valósítását támogatni. Vitéz hadseregemnek már egy külön hadseregi parancsban kifejezem elismerésemet és köszönetemet, mint annak hadura. Ma megnyitom iránta ezen érzelmek kifejezését, midőn Népeimhez szólván, ezen népek Istenért , Császárért és Hazáért csatába ment fiainak bebizonyított hősi vitézségükért köszönetet mondok, — és az e harczból többé, fájdalom! vissza nem tért. Előttem feledhetlek fegyvertársaimra bánatosan emlékszem. — Laxenburg, juli 15. 1859. Ferencz József s. k. Ötödik évi folyam. Pest, július 21-én 1859. A Politikai Újdonságok hetenkint egyszer egy és fél, gyakran két nagy tömött íven jelennek meg. — Ulófizetési dij július—decemberig, azaz 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai utón elküldve a Vasárnapi Újsággal együtt 5 ft., külön a Politikai Újdonságokra félévre 2 ft. 51. kr. njpénzben. — A Politikai Újdonságok kiadó hivatala, Pest, egyetem-utcza 4-dik szám alatt. WGT A mai szám végső lapján látható előfizetési feltételekre tiszelettel figyelmeztetjük. a t. ez. olvasó-közönséget ezennel