Politikai Ujdonságok, 1886 (32. évfolyam, 32-52. szám)
1886-08-11 / 32. szám
436 len bizalmát bírja, s hogy a szándék sehol sem forgott fenn, hogy a magyarok nemzeti érzelme sérelmet szenvedjen. A hadseregben történt legújabb személyváltozások Magyarországra nézve nem sértők, nyugtalanságra alkalmat nem adtak, s így szenzácziós események nem is várhatók. Nincs hát mit tartani miniszteri válságtól, vagy ünnepélyes kijelentéstől, mely csak az ellenzéknek nyújtana alkalmat hosszú lére eresztett beszédek tartására. Az utóbbi napok szenzácziós kombinácziói ezzel saját értékükre szállnak alá. A gasteini fejedelmi találkozás. A kis alpesi fürdőhelyen, Gasteinban, már évek óta minden augusztusban találkozik uralkodónk a német császárral. Mégis az idén ez a találkozás rendkívül nagy figyelemben részesül. Eddig valahányszor fejedelmi találkozások voltak, s a miniszterek távol maradtak, mindig utalni szoktak arra, hogy a miniszterek távolléte mutatja, mennyire az udvariasság puszta ténye a találkozás. De most Gasteinban nemcsak a miniszterek vannak ott. Ott van Bismarck herczeg, aki már Kissingenben előlegesen találkozott a mi külügyminiszterünkkel, mégis gr. Kálnoky külügyminiszter újra elment Gasteinba is. Ott van Vilmos herczeg, a német császár unokája, a leendő trónörökös; ott van Bismarck fia és a bécsi német követ is. Mindez a találkozás fontosságára vall, ünnepélyességét pedig Erzsébet királyné jelenléte emeli. Várják Gasteinba Giers orosz külügyminisztert. A «három császár szövetsége» tehát ezúttal is kifejezést nyer. Elég éher az a körülmény is, hogy míg uralkodónk és Vilmos császár Gasteinba szorítanak baráti jobbot, a czári udvar királyunk öcscsét fogadta Peterhoffban a legnagyobb szívességekkel. A találkozások további folyama, hogy Giers orosz külügyminiszter gr. Bobilani olasz külügyminiszterrel is kézszorításra készül valamelyik németországi fürdőben. A gasteni fejedelmi találkozásból Európa békéjének biztosítását várják és Oroszország megnyugtatását reményük. Mert az Oroszországhoz való viszony nem volt zavartalan. Oroszország igényei, keleti tervei okozták ezt alkalmasint s módot kerestek, hogy azok barátságosan elintéztessenek, így sejtik, s az orosz lapok ingerült hangja is megerősíteni látszik e sejtést. Az orosz lapok hetek óta mindig fenyegető hangon írtak a keleti ügyekről, legújabban pedig a három császár szövetsége ellen írnak, mely Oroszországot megbénítja. Azt pedig nem akarják elismerni, hogy Károly Lajos főherczeg peterhoffi látogatása nagyobb jelentőségű volna, mint fényes udvari ünnepélyek sorozata. Nagyon átalános a hit, hogy a bulgáriai események, a Batum ügye megingatván a berlini szerződést, a két uralkodó megállapodásai ez események által okozott helyzetre vonatkozhatnak. Mindkét esemény, kizárólag Oroszországra vonatkozik s igy föltehetni, hogy Oroszországnak a két hatalomhoz s a berlini szerződéshez való viszonya képezi a gasteini tárgyalások anyagát. Ezek kizárólag az európai békét illetik. A diplomácziai titok egyébiránt elég sűrű Gastein fölött, s ez alkalmas mindenféle föltevésekre. Most azt beszélik, hogy az orosz diplomáczia Ausztria-Magyarországot akarta eltántorítani Németországtól és arra szolgál válaszul az uralkodók és a miniszterek tüntető barátsága, majd az oroszfranczia szövetséget festik a falra és a gasteini találkozást az ellene irányuló intézkedésnek mondják; azt is beszélik, hogy az angol kormányválság következtébenmegváltozott a helyzet és ebben keresik okát a különös és új szövetségeknek. De bármily kevés alappal bírjanak is részben e föltevések, megérthető belőlük, hogy az európai közvélemény a gasteini találkozásnak ezúttal nagyobb jelentőséget tulajdonít a rendes békemanifesztácziónál és meg kell engedni, hogy e nézetnek még akkor is volna némi jogosultsága, ha nem alapulna azon a rendkívüli ünnepélyességen, melylyel az uralkodók ezúttal egymást üdvözük. A bécsi félhivatalos lap, a «Wiener Abendpost» a két uralkodó találkozása napján igy irt: «Az egész világ ma Gasteinra tekint, hol Ferencz József császár s király és Erzsébet császárné s királyné ő felségeik, a német birodalom tiszteletreméltó uralkodója s ennek elsőszülött unokája időznek, hogy benső személyes érintkezés által újólag megszilárdítsák a barátság kapcsát, mely a két uralkodóházat s azoknak népeit egymáshoz fűzi. A közvélemény e rendesen ismétlődő találkozásokban méltán a világbéke nagy jelentőségű zálogát látja s azért azokat mind fokozódó rokonszenvvel üdvözli.» Uralkodónk megérkezése Gasteinba. Ő felsége augusztus 8-ikán este felé érkezett meg Gasteinba. Lendtől kezdve, mely a legközelebbi állomás Gasteinhoz, az út mentében mindenütt nagy tömegben várt a környék lakossága. A királyné már napok óta Gasteinban időzik, s ott marad még hoszszabban, míg a király augusztus 11-ikén hagyja el Gasteint. Gr. Kálnoky külügyminiszter e hó 9-ikén érkezett meg. Vilmos porosz herczeg, a trónörökös fia, Beuss herczeg, a bécsi német követ, továbbá a kancellár fia, gr. Bismarck Herbert, a külügyi államtitkár, szintén Gasteinba érkezett a nagy napokra. Uralkodónkat Gasteinba érkeztekor a legmelegebb fogadtatás várta mind a lakosság, mind a német császár és udvara részéről. A fürdőkastély előtt Vilmos herczeg, Bismarck birodalmi kanczellár, Beuss herczeg, Nopcsa báró, Thun helytartó és a császár kísérete fogadták ő felségét. Ő felsége porosz ezrede egyenruháját viselte a fekete-sas-rend nagykeresztjével, s Vilmos herczeghez lépvén, ki osztrákmagyar huszárezrede egyenruháját viselte a Szent- István-rend nagykeresztjével, őt kétszer megölelte és megcsókolta, aztán szívélyesen kezet fogott Bismarck hg német birodalmi kanczellárral és a német császár kísérete közül többeket megszólitással tüntetett ki. Ezután a király a fürdőkastélyba ment, hol a lépcsőzet alján Vilmos német császár és Erzsébet királyné várták. Ferencz József sebes léptekkel, karjait kitárva ment Vilmos császár felé. Ennyit lehetett hallani: «Felség örülök, hogy viszont láthatlak»; az erre következett ismételt ölelésbe, a váltott baráti csókba a közvetlen válasz beléveszett. A király találkozása felséges nejével, mint mindig, most is a legbensőbb volt. Az üdvözlések kölcsönös kicserélése után a két uralkodó, királynénk és Vilmos herczeg a német császár fogadótermébe vonultak, hol mintegy félóráig maradtak együtt. A magyar királyi pár a közönség zajos éljenei közt hagyta el a fürdőkastélyt. A királyné visszatért a Merán-villába. A király a maga lakosztályába ment, előbb azonban, mikor az előcsarnokon áthaladt, megszólítással tüntette ki az ott összegyűlt notabilitásokat, így Mihajlovics zágrábi érseket és Straubinger gasteini polgármestert. A nagyhangú éljenzés Vilmos császárt is az ablakhoz vonta s ováczióival a közönség csakhamar erre felé fordult. A király még jó ideig ott időzött a hotel bejáratánál s mikor a német császárt megpillantotta, kezével még egy üdvözlést intett feléje. Az elsők egyike, ki a magyar király után a fürdő-kastélyt elhagyta, Bismark herczeg volt. Őt is, midőn nejét karonfogva vezette, éljenekkel üdvözölték, a mit azonban ő nagy élénkséggel elhárítani igyekezett. Többször intett a kezével, s mikor ez a fel nem használt hangosan felszólott: «Kérem, kérem, uraim mégis ...» Ferencz József király alig tért be a lakosztályába, midőn Vilmos herczeg magát bejelentette, de már arról értesült, hogy ő felsége épen most az ő látogatására ment. A herczeg tehát gyors léptekkel visszatért lakására, ott találkozott a királylyal, ki erre Vilmos herczeg lakosztályába ment s ott negyed órát időzött. Vilmos császárnál thea mellett megjelentek Hohenlohe herczeg, Reuss herczeg, valamint mindkét uralkodó kísérete a melléktermekben. A fejedelmi vendégek együttléte 9 óráig tartott, amikor Ferencz József király elhagyta a hotelt és saját lakására tért. Gr. Kálnoky külügyminiszter aug. 9-én délelőtt érkezett meg, s azonnal megjelent a királynál. A fejedelmi találkozás külsőségeiről még a követketkező távirati tudósítások szólnak: Aug. 9-én néhány perccel 11 óra előtt a király ő felsége porosz tábornoki egyenruhában, gyalog ment a fürdőkastélyba Vilmos császár látogatására. Félórai ott időzés után ő felsége gyalog ment a Schweizerhaus-ba, hogy Bismarck herczeg nejénél látogatást tegyen. Bismarck herczeg és neje a ház bejárata előtt az utcza hosszában elterülő kertben eléje mentek ő felségének és hódolatteljesen üdvözölték. A király mintegy fél óra hosszáig időzött a herczegi párnál, s midőn eltávozott, Bismarck herczeg egész a kert kijáratáig kisérte. Ő felsége aztán gyalog ment lakosztályába. A sorfalat képező néptömeg a királyt az egész után hódolatteljesen üdvözölte. Kálnoky gr. külügyminiszter 11 óra tájban és Hohenlohe herczeg 12 óra után látogatást tettek Bismarck herczegnél. Erzsébet királyné ő felsége nem vehetett részt az ebéden, mely a német császárnál volt, mert gyöngélkedett. Délben Kálnoky gr. kihallgatáson volt Vilmos német császárnál és ezután Vilmos porosz herczegnél tisztelgett. A király ő felsége később kihallgatáson fogadta Bismarck Herbert gr. államtitkárt és azután Bismarck hg német birodalmi kanczellárt. Midőn Bismarck hg német birodalmi kanczellár hosszabb kihallgatás után király ő felségétől eltávozott, ő felsége ezredesi egyenruhában, gyalog a Meran nyárilakba ment a királyné látogatására. Király ő felsége délután 3/4 órakor Vilmos herczeg kíséretében a fürdőkastélyba ment, hol a két uralkodó fél óra hosszáig tartó beszélgetésre visszavonult. Az udvari ebéd d. u. 4 órakor kezdődött. A patkóalakú asztal közepén a díszhelyet Ferencz József király ő felsége foglalta el, kinek jobb oldalán Vilmos császár, balján pedig Vilmos herczeg ültek. Vilmos császártól jobbra Bismarck herczegné, aztán Hohenlohe herczeg és Pálffy grófnő foglaltak helyet. Vilmos herczegtől balra ültek: Bismarck herczeg, aztán Grünne grófnő és Bötticher miniszter, gr. Kálnoky stb. Az ebéd folyamán pohárköszöntőt nem mondtak, hanem a két uralkodó a szokásos módon, beszéd tartása nélkül ürített egymás egészségére poharat. Ebéd után kávét szolgáltattak föl, és azután a két uralkodó a szomszédos terembe vonult. Fél 6 óra tájban a király ő felsége, ismét Vilmos herczeg által kisérve, visszatért lakosztályába és azután gyalog a Meran nyárilakba ment királyné ő felsége látogatására, honnan 7 óra után tért vissza. A német császár aug. 10-ikén délután hagyja el Gasteint. A királyné elhatározta, hogy délben teszi meg búcsúlátogatását a császárnál. Esti fél 9 órakor a király ő felsége nyitott és Vilmos császár zárt kocsiban hajtatott Lehndorff grófnő estélyére. Hohenloherg, a gyémántokkal ékesített fekete sas-rendet, Rottenburg titkos tanácsos a Ferencz - József-rend nagykeresztjét és Wilmowski, a kabinetiroda főnöke, a Lipót-rend nagy keresztjét kapta kitüntetésül. A három császár szövetsége és a béke. A bécsi félhivatalos «Politische Korrespondenz» Berlinből a következő nyilatkozatot kapta: «Bizonyos hírlapok aggodalmuknak adtak kifejezést a felett, hogy a három császárszövetségben változás állott be. Ez aggodalmak teljesen alaptalanok, mit eléggé bizonyít a gasteini találkozás és Károly Lajos főherczeg peterhofi utazása. Giers orosz külügyminiszter csak családi ügyek miatt halasztotta el utazását; valószínű, hogy még a jövő hét folyamán fog találkozni Bismarck herczeggel, ha azonban e találkozás el is marad, az nem politikai okokból történik. Hogy ezúttal a gasteini találkozáson jelen voltak Bismarck hg és gr. Kálnoky külügyminiszter is, annak oka abban keresendő, hogy szemben a különböző áramlatokkal és nyugtalanító hírekkel, a két állam évek óta fennálló barátságát hivatalosan is dokumentálni akarják. Különben ez a találkozás senkinek sem adhat okot sem aggodalomra, sem bizalmatlanságra, mivel Európa már évek óta tapasztalhatta, hogy a két állam politikája a béke fentartására irányul és így annak megzavarásától nem kell tartani. De különben semmi jel sem mutat arra, hogy a béke komolyan veszélyeztetve lenne, bár bizonyos háborús áramlatok létezését nem lehet tagadni. A monarkhikusan kormányzott államok intéző köreiben azonban azt óhajtják, hogy a béke fentartassék, hogy az ellentétek diplomácziai után egyenlittessenek ki és ez az óhaj sokkal őszintébb, semhogy kétség lehetne az iránt, hogy a német-osztrák-magyar békepolitika czélja koczkáztatva lenne.» Ugyane félhivatalos lap a Károly Lajos főherczeg oroszországi útjáról írván, helyreigazítja az orosz lapokat, így a «Novoje Vremja» azt írta, hogy _____ POLITIKAI ÚJDONSÁGOK.________ 32. szám. ISSZ. XIXII. «vfoitbiu.