Politikai Ujdonságok, 1886 (32. évfolyam, 32-52. szám)

1886-08-11 / 32. szám

436 len bizalmát bírja, s hogy a szándék sehol sem for­gott fenn, hogy a magyarok nemzeti érzelme sérel­met szenvedjen. A hadseregben történt legújabb személyváltozások Magyarországra nézve nem sértők, nyugtalanságra alkalmat nem adtak, s így szenzá­­cziós események nem is várhatók. Nincs hát mit tartani miniszteri válságtól, vagy ünnepélyes kije­lentéstől, mely csak az ellenzéknek nyújtana al­kalmat hosszú lére eresztett beszédek tartására. Az utóbbi napok szenzácziós kombinácziói ezzel saját értékükre szállnak alá. A gasteini fejedelmi találkozás. A kis alpesi fürdőhelyen, Gasteinban, már évek óta minden augusztusban találkozik uralkodónk a német császárral. Mégis az idén ez a találkozás rend­kívül nagy figyelemben részesül. Eddig valahányszor fejedelmi találkozások voltak, s a miniszterek távol maradtak, mindig utalni szoktak arra, hogy a mi­niszterek távolléte mutatja, mennyire az udvarias­ság puszta ténye a találkozás. De most Gasteinban nemcsak a miniszterek vannak ott. Ott van Bismarck herczeg, a­ki már Kissingenben előlegesen találko­zott a mi külügyminiszterünkkel, mégis gr. Kálnoky külügyminiszter újra elment Gasteinba is. Ott van Vilmos herczeg, a német császár unokája, a leendő trónörökös; ott van Bismarck fia és a bécsi német követ is. Mindez a találkozás fontosságára vall, ünnepélyességét pedig Erzsébet királyné jelenléte emeli. Várják Gasteinba Giers orosz külügyminisztert. A «három császár szövetsége» tehát ezúttal is kifeje­zést nyer. Elég éher az a körülmény is, hogy míg uralkodónk és Vilmos császár Gasteinba szorítanak baráti jobbot, a czári udvar királyunk öcscsét fogadta Peterhoffban a legnagyobb szívességekkel. A talál­kozások további folyama, hogy Giers orosz külügy­miniszter gr. Bobilani olasz külügyminiszterrel is kézszorításra készül valamelyik németországi für­dőben. A gasteni fejedelmi találkozásból Európa békéjé­nek biztosítását várják és Oroszország megnyugta­tását reményük. Mert az Oroszországhoz való viszony nem volt zavartalan. Oroszország igényei, keleti ter­vei okozták ezt alkalmasint s módot kerestek, hogy azok barátságosan elintéztessenek, így sejtik, s az orosz la­pok ingerült hangja is megerősíteni látszik e sejtést. Az orosz lapok hetek óta mindig fenyegető hangon ír­tak a keleti ügyekről, legújabban pedig a három császár szövetsége ellen írnak, mely Oroszországot megbénítja. Azt pedig nem akarják elismerni, hogy Károly Lajos főherczeg peterhoffi látogatása na­gyobb jelentőségű volna, mint fényes udvari ünne­pélyek sorozata. Nagyon átalános a hit, hogy a bulgáriai esemé­nyek, a Batum ügye megingatván a berlini szerző­dést, a két uralkodó megállapodásai ez események által okozott helyzetre vonatkozhatnak. Mindkét esemény, kizárólag Oroszországra vonatkozik s igy föltehetni, hogy Oroszországnak a két hatalomhoz s a berlini szerződéshez való viszonya képezi a ga­­steini tárgyalások anyagát. Ezek kizárólag az európai békét illetik. A diplomácziai titok egyébiránt elég sűrű Gastein fölött, s ez alkalmas mindenféle föl­tevésekre. Most azt beszélik, hogy az orosz diplomáczia A­usztria-Magyarországot akarta eltántorítani Né­metországtól és arra szolgál válaszul az uralkodók és a miniszterek tüntető barátsága, majd az orosz­­franczia szövetséget festik a falra és a gasteini talál­kozást az ellene irányuló intézkedésnek mondják; azt is beszélik, hogy az angol kormányválság követ­keztében­­megváltozott a helyzet és ebben keresik okát a különös és új szövetségeknek. De bármily kevés alappal bírjanak is részben e föltevések, megérthető belőlük, hogy az európai közvélemény a gasteini találkozásnak ezúttal nagyobb jelentősé­get tulajdonít a rendes békemanifesztácziónál és meg kell engedni, hogy e nézetnek még akkor is volna némi jogosultsága, ha nem alapulna azon a re­ndkívüli ünnepélyességen, melylyel az uralkodók ezúttal egymást üdvözük. A bécsi félhivatalos lap, a «Wiener Abendpost» a két uralkodó találkozása napján igy irt: «Az egész világ ma Gasteinra tekint, hol Ferencz József császár s király és Erzsébet császárné s királyné ő felségeik, a német birodalom tiszteletreméltó uralkodója s ennek első­szülött unokája időznek, hogy benső személyes érintkezés által újólag meg­szilárdítsák a barátság kapcsát, mely a két uralko­dóházat s azoknak népeit egymáshoz fűzi. A közvé­lemény e rendesen ismétlődő találkozásokban mél­tán a világbéke nagy jelentőségű zálogát látja s azért azokat mind fokozódó rokonszenvvel üdvözli.» Uralkodónk megérkezése Gasteinba. Ő felsége augusztus 8-ikán este felé érkezett meg Gasteinba. Lendtől kezdve, mely a legközelebbi állo­más Gasteinhoz, az út mentében mindenütt nagy tömegben várt a környék lakossága. A királyné már napok óta Gasteinban időzik, s ott marad még hosz­­szab­ban, míg a király augusztus 11-ikén hagyja el Gasteint. Gr. Kálnoky külügyminiszter e hó 9-ikén érkezett meg. Vilmos porosz herczeg, a trónörökös fia, Beuss herczeg, a bécsi német követ, továbbá a kanc­ellár fia, gr. Bismarck Herbert, a külügyi ál­lamtitkár, szintén Gasteinba érkezett a nagy na­pokra. Uralkodónkat Gasteinba érkeztekor a legmelegebb fogadtatás várta mind a lakosság, mind a német császár és udvara részéről. A fürdő­kastély előtt Vilmos herczeg, Bismarck birodalmi kanczellár, Beuss herczeg, Nopcsa báró, Thun helytartó és a császár kísérete fogadták ő felségét. Ő felsége porosz ezrede egyenruháját viselte a fekete-sas-rend nagy­keresztjével, s Vilmos herczeghez lépvén, ki osztrák­magyar huszárezrede egyenruháját viselte a Szent- István-rend nagykeresztjével, őt kétszer megölelte és megcsókolta, aztán szívélyesen kezet fogott Bis­marck hg német birodalmi kanczellárral és a német császár kísérete közül többeket megszólitással tün­tetett ki. Ezután a király a fürdőkastélyba ment, hol a lépcsőzet alján Vilmos német császár és Erzsébet királyné várták. Ferencz József sebes léptekkel, karjait kitárva ment Vilmos császár felé. Ennyit lehetett hallani: «Felség örülök, hogy viszont láthatlak»; az erre következett ismételt ölelésbe, a váltott baráti csókba a közvetlen válasz beléveszett. A király találkozása felséges nejével, mint mindig, most is a legbensőbb volt. Az üdvözlések kölcsönös kicserélése után a két uralkodó, királynénk és Vilmos herczeg a német császár fogadó­termébe vonultak, hol mintegy fél­óráig maradtak együtt. A magyar királyi pár a közön­ség zajos éljenei közt hagyta el a fürdő­kastélyt. A királyné visszatért a Merán-villába. A király a maga lakosztályába ment, előbb azonban, mikor az elő­csarnokon áthaladt, megszólítással tüntette ki az ott összegyűlt notabilitásokat, így Mihajlovics zágrábi érseket és Straubinger gasteini polgármestert. A nagyhangú éljenzés Vilmos császárt is az ablakhoz vonta s ováczióival a közönség csakhamar erre felé fordult. A király még jó ideig ott időzött a hotel be­járatánál s mikor a német császárt megpillantotta, kezével még egy üdvözlést intett feléje. Az elsők egyike, ki a magyar király után a fürdő-kastélyt el­hagyta, Bismark herczeg volt. Őt is, midőn nejét karonfogva vezette, éljenekkel üdvözölték, a mit azonban ő nagy élénkséggel elhárítani igyekezett. Többször intett a kezével, s mikor ez a fel nem használt hangosan felszólott: «Kérem, kérem, uraim mégis ...» Ferencz József király alig tért be a lakosztályába, midőn Vilmos herczeg magát bejelentette, de már arról értesült, hogy ő felsége épen most az ő látoga­tására ment. A herczeg tehát gyors léptekkel vissza­tért lakására, ott találkozott a királylyal, ki erre Vilmos herczeg lakosztályába ment s ott negyed órát időzött. Vilmos császárnál thea mellett megje­lentek Hohenlohe herczeg, Reuss herczeg, valamint mindkét uralkodó kísérete a melléktermekben. A fejedelmi vendégek együttléte 9 óráig tartott, a­mikor Ferencz József király elhagyta a hotelt és sa­ját lakására tért. Gr. Kálnoky külügyminiszter aug. 9-én délelőtt érkezett meg, s azonnal megjelent a királynál. A fejedelmi találkozás külsőségeiről még a követ­ketkező távirati tudósítások szólnak: Aug. 9-én néhány perc­c­el 11 óra előtt a király ő felsége porosz tábornoki egyenruhában, gyalog ment a fürdőkastélyba Vilmos császár látogatására. Félórai ott időzés után ő felsége gyalog ment a Schweizerhaus-ba, hogy Bismarck herczeg nejénél látogatást tegyen. Bismarck herczeg és neje a ház bejárata előtt az utcza hosszában elterülő kertben eléje mentek ő felségének és hódolatteljesen üdvö­zölték. A király mintegy fél óra hosszáig időzött a herczegi párnál, s midőn eltávozott, Bismarck her­czeg egész a kert kijáratáig kisérte. Ő felsége aztán gyalog ment lakosztályába. A sorfalat képező nép­tömeg a királyt az egész után hódolatteljesen üd­vözölte. Kálnoky gr. külügyminiszter 11 óra tájban és Hohenlohe herczeg 12 óra után látogatást tettek Bismarck herczegnél. Erzsébet királyné ő felsége nem vehetett részt az ebéden, mely a német császárnál volt, mert gyön­gélkedett. Délben Kálnoky gr. kihallgatáson volt Vilmos német császárnál és ezután Vilmos porosz herczegnél tisztelgett. A király ő felsége később kihallgatáson fogadta Bismarck Herbert gr. államtitkárt és azután Bis­marck hg német birodalmi kanczellárt. Midőn Bismarck hg német birodalmi kanczellár hosszabb kihallgatás után király ő felségétől eltávo­zott, ő felsége ezredesi egyenruhában, gyalog a Meran nyárilakba ment a királyné látogatására. Király ő felsége délután 3­/4 órakor Vilmos her­czeg kíséretében a fürdőkastélyba ment, hol a két uralkodó fél óra hosszáig tartó beszélgetésre vissza­vonult. Az udvari ebéd d. u. 4 órakor kezdődött. A patkó­­alakú asztal közepén a díszhelyet Ferencz József ki­rály ő felsége foglalta el, kinek jobb oldalán Vilmos császár, balján pedig Vilmos herczeg ültek. Vilmos császártól jobbra Bismarck herczegné, aztán Ho­henlohe herczeg és Pálffy grófnő foglaltak helyet. Vilmos herczegtől balra ültek: Bismarck herczeg, aztán Grünne grófnő és Bötticher miniszter, gr. Kál­noky stb. Az ebéd folyamán pohárköszöntőt nem mondtak, hanem a két uralkodó a szokásos módon, beszéd tartása nélkül ürített egymás egészségére poharat. Ebéd után kávét szolgáltattak föl, és azután a két uralkodó a szomszédos terembe vonult. Fél 6 óra tájban a király ő felsége, ismét Vilmos herczeg által kisérve, visszatért lakosztályába és azután gyalog a Meran nyárilakba ment királyné ő felsége látogatására, honnan 7 óra után tért vissza. A német császár aug. 10-ikén délután hagyja el Gasteint. A királyné elhatározta, hogy délben teszi meg búcsúlátogatását a császárnál. Esti fél 9 órakor a király ő felsége nyitott és Vil­mos császár zárt kocsiban hajtatott Lehndorff grófnő estélyére. Hohenlohe­rg, a gyémántokkal ékesített fekete sas-rendet, Rottenburg titkos tanácsos a Ferencz - József-rend nagykeresztjét és Wilmowski, a kabinet­­iroda főnöke, a Lipót-rend nagy keresztjét kapta kitüntetésül. A három császár szövetsége és a béke. A bécsi félhivatalos «Politische Korrespondenz» Berlinből a következő nyilatkozatot kapta: «Bizonyos hírlapok aggodalmuknak adtak kifeje­zést a felett, hogy a három császárszövetségben vál­tozás állott be. Ez aggodalmak teljesen alaptalanok, mit eléggé bizonyít a gasteini találkozás és Károly Lajos főherczeg peterhofi utazása. Giers orosz kü­lügyminiszter csak családi ügyek miatt halasztotta el utazását; valószínű, hogy­ még a jövő hét folya­mán fog találkozni Bismarck herczeggel, ha azon­ban e találkozás el is marad, az nem politikai okok­ból történik. Hogy ezúttal a gasteini találkozáson jelen voltak Bismarck hg és gr. Kálnoky külügymi­niszter is, annak oka abban keresendő, hogy szem­ben a különböző áramlatokkal és nyugtalanító hí­rekkel, a két állam évek óta fennálló barátságát hi­vatalosan is dokumentálni akarják. Különben ez a találkozás senkinek sem adhat okot sem aggoda­lomra, sem bizalmatlanságra, mivel Európa már évek óta tapasztalhatta, hogy a két állam politikája a béke fentartására irányul és így annak megzava­rásától nem kell tartani. De különben semmi jel sem mutat arra, hogy a béke komolyan veszélyeztetve lenne, bár bizonyos háborús áramlatok létezését nem lehet tagadni. A monarkhikusan kormányzott álla­mok intéző köreiben azonban azt óhajtják, hogy a béke fentartassék, hogy az ellentétek diplomácziai után egyenlittessenek ki és ez az óhaj sokkal őszin­tébb, semhogy kétség lehetne az iránt, hogy a né­met-osztrák-magyar békepolitika czélja koczkáztatva lenne.» Ugyane félhivatalos lap a Károly Lajos főher­czeg oroszországi útjáról írván, helyreigazítja az orosz lapokat, így a «Novoje Vremja» azt írta, hogy _____ POLITIKAI ÚJDONSÁGOK.________ 32. szám. ISSZ. XIXII. «vfoitbiu.

Next