1929, Posta (Rendeletek Tára a Magyar Királyi Posta részére, 1929. 1-48. szám)

1929-06-28 / 23. szám

23. számú állapodás értelmében úgy a tavaszi, mint az őszi menetrendváltozásokra vonatkozó előze­tes tárgyalásokat az üzletvezetőségekkel az igazgatóság folytatja. Evégből a máv. üzletve­zetőségei a tervezett változásokat közlik az ér­dekelt postaigazgatósággal, amely a saját vo­nalait érdeklő fenntartásokra, egyes vonatok­nak levélposta-szállításra való felhasználására, valamint akkor, ha a meglévő vonatok közleke­dési rendjében lényegesebb eltolódás nem tör­tént, a vonatokban a postakocsi szállítására is az üzletvezetőségekkel az előkészítő tárgyalá­sok alkalmával megállapodhatik. Egyéb válto­zásokat azonban —­ még a megállapodás létesí­tése előtt — a postavezérigazgatósággal hala­déktalanul közölni kell. Egyebekben a menetrendváltozással kap­csolatban a vonatoknak posta szállítására való felhasználása módjáról továbbra is a posta­vezérigazgatóság intézkedik. Az igazgatóság a menetrendváltozásokkal összefüggő részletes intézkedéseknél az 1929. évi március hó 22-én kelt 12.200/1929. számú rendeletben foglalt utasítások szerint járjon el. Nevezetesen a) a rovatolási változások a folytatólago­san kiadott rovatolási pótkimutatásokban köz­lendők a társigazgatóságokkal, a budapesti mozgópostafőnökségekkel és a budapesti 72. és 741. számú hivatalokkal, b) a menetrendváltozásnál érdekelt hiva­talok (postaügynökségek) összes (közúti, pálya­udvari, levélgyűjtő, kézbesítő) járatainak járat­jelzőit, a hivatalok szolgálati átnézetét, rovato­lási kimutatásait, nagyobb hivataloknál a köz­vetítésre kerülő zárlatok kimutatását, a vasúti menetek jegyzékelési mintáit, valamint a mozgó- (kalauz) posták rovatolási kimutatását újból ki kell adni, még­pedig oly időben, hogy a változásokat a személyzet még idejekorán elsajátíthassa. A székesfővárosi postahivatalokat — a ro­vatolási kimutatáson adott irányítási utasítá­son felül — még el kell látni az ország vala­mennyi postahivatalát felölelő, a menetrend­­változások alkalmával lehetőleg átdolgozott, a levél-, érték- és csomagküldemények irányí­tására vonatkozó kimutatásokkal. Minden postahivatal (postaügynökség) részére, amely naponként egynél több hivatal­lal áll rovatolási összeköttetésben, a rovatolási kimutatáson irányítási utasítást is kell adni. A felsorolt járati okmányok a P. U. Sz. rendelkezéseinek megfelelően és a postavezér­igazgatóság által leadott járati segédokmányok mintájára és az azokban foglaltak szigorú szem előtt tartásával állítandók ki. A menetrendváltozással kapcsolatban a fürdő- és nyaralóhelyek postahivatalainak já­rati szolgálatára (gyűjtés, indítás, érkezés, kéz­besítés) fokozott figyelmet kell fordítani. Erre nézve az igazgatóság készítsen tervezetet s mindarra nézve, amit saját hatáskörében nem valósíthat meg, idejében tegyen előterjesztést. Nyomatékosan hangsúlyozom, hogy a me­netrendváltozásokkal kapcsolatos minden­nemű berendezésnél a legnagyobb takarékos­ságot tartsa szem előtt. Az ú. n. kisegítő menetek vasárnapon és munkaszünetes ünnepnapon nem indítan­­dók, továbbá nem szabad utaztatni — a Hegyeshalom—Budapest 52. sz. mp. kivételé­vel — a Budapestre vasárnap reggel érkező mozgópostákkal a leadási szolgálatot végző tisztviselőket sem. A mozgó (kalauz) postai utazó személyzet útiilletményeinek összegére és számítására vonatkozóan az 1926. évi május hó 24-én kelt 17.946/926. sz., illetőleg az P. R. T. 1926. évi 64. számában közzétett 135.361. számú rendelet a mértékadó. A mozgópostai órapénzek kiszá­mításánál elvül szolgáljanak a következők: Mindenekelőtt a távollét (kimaradás) idő­tartama számítandó ki, amely a személyzetnek a kocsiba szállásától a mozgó­ (kalauz) postai menetnek a kiindulási állomásra való menet­­rendszerű visszaérkezéséig számít, úgy azon­ban, hogy a maradék percek teljes órának egé­­szíttetnek ki. Ezután a végállomáson pihenőre fordított fenntartási idő számítandó ki, amely fenntartás nem más, mint a vonatnak a vég­állomásra való menetrendszerű érkezésétől a kocsiba újból való beszállásig számított órák összegéből alakult időtartam. A pihenő időtar­tamnál abban az esetben, ha az órák összege nem kerek óraszám, a megkezdett 45 perc és azon aluli percmennyiség nem számít pihenés­nek, vagyis ez esetben csak a kerek óraszám veendő pihenő időnek, a 46 percen felüli perc­mennyiség azonban pihenő órára kerekítendő ki. A távolléti időtartamból a kikerekített pihenő órák levonása után fennmaradt óra­szám adja a munkában töltött órák számát. A késedelmi órapénz számítására a P. R. T. 1910. évi 24-ik számában közzétett 2812. sz. rendelet az irányadó.

Next