Postás Dolgozó, 1961 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1961-01-01 / 1. szám
Új esztendőt kezdtünk Eltelt az 1960-as esztendő, megkezdtünk egy új évet. Az esztendő fordulója a végzett munkánk felmérésének ideje, amikor örülünk elért sikereinknek, megfontoljuk elkövetett hibáinkat és terveket készítünk az előttünk álló feladatok minél eredményesebb végrehajtására. Értékelve a budapesti postás dolgozók, — köztük a több ezer szakszervezeti tisztségviselő — 1960. évi munkáját, elmondhatjuk, hogy a budapesti postaigazgatóság hivatalai, a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság, a budapesti postaszervek, a javítóüzem stb. szinte kivétel nélkül teljesítették az 1960. évre előírt tervfeladatokat. A tervek teljesítéséhez, a minőségi munka javulásához nagymértékben hozzájárult az egyre jobban kibontakozó és helyes irányban fejlődő szocialista munkaverseny. A szocialista brigádmozgalomban például a Távbeszélő Igazgatóság üzemeinél közel száz brigád ötszáz tagja, a Postaigazgatóság hivatalainál mintegy hatvanöt brigád ezer tagja tűzte ki célul azt a nemes feladatot, hogy szocialista emberként éljen, tanuljon és dolgozzon. Gazdasági eredményeink tették lehetővé például az évvégi jutalom bevezetését és a februári bérkorrekciót, amelyek tovább javították a budapesti postás dolgozók életkörülményeit. Bátran mondhatjuk, hogy az elért eredményekben nagy részük van a szakszervezeti tisztségviselők , bizalmiak, vezetőségi tagok, társadalmi munkabizottsági tagok — fáradságot nem ismerő munkájának is. A tisztségviselőknek, akik a gazdasági feladatok segítése mellett eredményesen tevékenykedtek dolgozótársaik élet- és munkakörülményei megjavításában, az apróbb-nagyobb problémák megoldásában, — ezúton is köszönetünket fejezzük ki eredményes munkájukért. Az 1960. év sem volt hibáktól mentes. Mind a gazdasági, mind a szakszervezeti munka egyes területén voltak kisebbnagyobb fogyatékosságok. Ilyen fogyatékosság volt a budapesti bizottság — de még nagyobb mértékben a szakszervezeti bizottságok és a szakmai vezetők — munkájában, hogy nem kísérték állandó figyelemmel az elért termelési szintet és eredményeket, így nem tudtunk mindig javaslatot tenni a dolgozóknak vállalásaik módosítására. Nem használtuk ki eléggé a szocialista munkaversenyben rejlő erőt. Nem fordítottunk kellő gondot a munkavédelmi törvények és rendeletek maradéktalan betartására sem. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt évben emelkedett a balesetek száma. Ezeket az 1961. évi feladatok megjelölésénél már most figyelembe kell venni a szakmai vezetőknek, a beosztott dolgozóknak és a szakszervezeti tisztségviselőknek egyaránt. Az új esztendő szakmai és szakszervezeti feladatait szakszervezetünk VI. kongresszusának határozata jelöli meg. Legfontosabb feladataink: az 1961. évipostai tervek maradéktalan teljesítése, a postai szolgáltatások minőségének javítása, a termelékenység fokozása és az önköltség további csökkentése. E feladatok végrehajtása nélkül nem beszélhetünk az életszínvonal további fokozatos emeléséről. Mi, szakszervezeti tisztségviselők pedig akkor teszünk legtöbbet dolgozótársaink érdekében, ha még jobban megértetjük velük e feladatok végrehajtásának szükségszerűségét a célok érdekében, és segítjük őket szakmai munkájuk még jobb végzésében. Helytelen lenne, és egyoldalú munkát végeznénk, ha lebecsülnénk azt a fontos szakszervezeti feladatunkat, amelyre a VI. kongresszus is felhívja a tisztségviselők figyelmét: „Javítsuk a postás dolgozók élet- és munkakörülményeit, biztosítsuk a postán belüli törvényességet.” A határozatnak ezzel a részével fokozottabb mértékben kell foglalkoznunk. A budapesti bizottságnak és az alapszerveknek egyaránt sokat kell törődniük a balesetek megelőzésével, a dolgozók egészségvédelmével, a törvények és rendeletek betartásával, jobban kell élnünk a Munkatörvénykönyvben biztosított jogainkkal, és a mulasztókat — beosztásukra való tekintet nélkül — felelősségre kell vonnunk. A tisztségviselőknek nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a nevelő-, felvilágosító munka fokozásával segíteniük kell a munkáshatalom politikai és ideológiai erősítését. A napokban kezdtük meg a második ötéves terv első évének munkáit. A tervek végrehajtása során sok feladat vár a budapesti postás dolgozókra és a szakszervezeti tisztségviselőkre. Legsürgősebb munkánk — és ebben a szakmai vezetők nagy segítséget várnak a szakszervezeti bizottságoktól —, hogy apostaszervek dolgozói megismerjék a tervszámokat, és hogy a feladatok minél sikeresebb végrehajtása érdekében a dolgozók javaslatainak felhasználásával történjenek a szükséges intézkedések. A tervek végrehajtásához szükséges feltételek biztosítottak és megteremtette hozzá az alapokat a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány helyes — a postás dolgozók érdekének is megfelelő — politikája, intézkedései. Szakszervezetünk budapesti bizottsága nevében minden szaktársnak és szakszervezeti tisztségviselőnek jó egészséget és komoly munkasikereket kívánunk az 1961-es esztendőre is. Csorba József a budapesti bizottság titkára VILÁG PROLETÁRJÁÉ EGYESÜLJETEK! A POSTÁSOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA V. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. ARA: 3. FILLÉR 1961. JANUÁR ?■$&.6 Az átlagbér növelésére biztosított összeg felhasználása és az ezzel kapcsolatos szakszervezeti feladatok --------------Népgazdaságunk ebben az évben is biztosította az automatikus előlépésekre és a magasabb szakcsoportokba történő átsorolásokhoz szükséges összegeket. Ezen felül a postán dolgozók átlagbérének növelésére, az egyes munkakörök közt fennálló aránytalanságok csökkentésére évi 9 millió forintot juttatott. Tehát havi 750 ezer forintot lehet a munkaköri bérek emelésére felhasználni . A postavezérigazgatóság és elnökségünk a szakszervezet VI. kongresszusa idevonatkozó határozatát szem előtt tartva, elsősorban a városi forgalmi és adminisztratív dolgozók bérhelyzetét figyelembe véve szabta meg a rendelkezésre álló összeg felhasználását. A munkaköri bér növelésére fordítható összegből — a kongresszus határozatának megfelelően — főleg a városokban és ipari gócokban foglalkoztatott forgalmi és adminisztratív dolgozók bérszintjét kell növelni. Ezen belül is elsősorban az éjjeli szolgálatot teljesítők és pályaudvari munkát végző levélbeosztók, rovatolók, csomagraktárosok, rakodók, járatkísérők stb. bérét, de egyes más munkakörökben foglalkoztatott, aránytalanul alacsony munkaköri besorolásban levők bérét kell megemelni. Az átlagbér növelésére biztosított összegből a Helyközi Távbeszélő Igazgatóság, a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság, a Központi Távíróhivatal, valamint az egyéb forgalmi jellegű központi hivatalok végrehajtó szolgálatában foglalkoztatott egyes forgalmi dolgozók bérszintjét is növelni kell. Az adminisztratív, a kisegítő és nem postai állománycsoportokban foglalkoztatott dolgozók bérszintjének növelésére is sor kerül ebből az öszszegből (az adott összegek határán belül) — figyelembe véve a jelenlegi átlagkereseteket, a helyesebb arányok kialakítása érdekében. A munkaköri béremelésre most fordítható összeget nem lehet általános béremelésnek tekinteni. A munkaköri bér emelésére szolgáló összeget a postavezérigazgatóság és elnökségünk a VI. kongresszus határozatának megfelelően, az igazgatóságok és központi postaszervek állománycsoportonkénti átlagkereseteit is figyelembe véve osztotta szét a gazdálkodó szervek között. A bérfejlesztési összegnek helyes felosztásában a középszervek és alapszervek a bizalmiak meghallgatásával vegyenek részt. Különösen fontos ez azért — amint a vonatkozó vezérigazgatósági utasítás is kiemeli —, mert a munkaköri bérjuttatásnak elsősorban ott van helye, ahol a jelenlegi munkaköri bérek mértéke nem fejezi ki a nehezebb, terhesebb munkáért járó elismerést. Hasonlóan figyelembe kell venni, hogy egyes helyeken a minősítettebb szolgálatot végző főpénztárosok, hivatali előadók, valamint az átlagbérezésben elmaradt forgalmi és adminisztratív dolgozók munkaköri bérén is javítani kell. A szakszervezeti szerveknek vigyázni kell arra is, hogy a kapott összeget a szakmai vezetéssel egyetértésben vállalva a látszólag népszerűtlen feladatot is úgy osszák szét, hogy érvényre jusson a dolgozók szakmai hozzáértése, gyakorlottsága, a szorgalom és az eddig elért munkaeredmény. Semmi esetre sem engedhető meg az összegeik szétaprózása, az egyenlősdire való törekvés. Amennyiben ilyen jelenségek fordulnának elő, mind a szakmai, mind a szakszervezeti vezetőknek kötelességük ennek gátat vetni, hogy a jelenleg rendelkezésre álló összeg igazságos felhasználása is segítse a postaszolgáltatás további javítását és a postai törzsgárda erősítését. Gyimesi Antal, a közgazdasági és szociális osztály vezetője Újabb előnyös társadalombiztosítási intézkedés A Magyar Közlöny 1960. XII. 20-i száma tartalmazza a gümőkór elleni küzdelem továbbfejlesztéséről szóló kormányrendelet végrehajtási utasítását. A rendelkezés az eddiginél nagyobb mértékben biztosítja a gümőkóros betegek anyagi megsegítését, a gümőkór elleni vizsgálatok egész lakosságra kiterjedő alkalmazását, a megbetegedések megelőzését és leküzdését. Rendszeres anyagi támogatásban részesíti azokat a fekvő, gyógyintézetben ápolt, biztosított betegeket, akiknek eltartásra szoruló családtagja van, és a gyógyintézeti ápolás idejére járó táppénz a napi hatvan forintot nem éri el. A betegek részére napi 8 forintot, illetőleg, ha a táppénz napi összege az 52 forintot meghaladja, olyan összeget biztosít, amely a táppénzt napi 60 forintra egészíti ki. Azok részére, akiknek eltartásra szoruló családtagja nincs (egyedülálló), és a gyógyintézeti ápolás idejére járó táppénze a napi 30 forintot nem éri el, lehetővé teszi napi 6 forint kifizetését. Ha ezen az alapon a rendszeres anyagi támogatásra jogosult dolgozók táppénzének napi összege a 24 forintot meghaladja, annyi összeg kifizetését teszi lehetővé, amely a napi táppénzt 30 forintra egészíti ki. Az összeget az SZTK-kifizetőhelyek folyósítják azokra a napokra, amelyekre a fekvőbetegnek gyógyintézeti ápolás alapján táppénz jár. A kormányrendelet intézkedik a gümőkóros betegek díjtalan kórházi ápolásáról, és a részükre biztosított ingyenes gyógyszerről is. Az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben gondoskodik arról, hogy védőoltásban részesüljenek azok, akik gümőkóros megbetegedés ellen természetes védettséggel nem rendelkeznek. Csak néhány főbb részletét ismertettük az új kormányrendeletnek. Ezek is megmutatják, hogy államunk a társadalom egészségügyi helyzetének javításáért, a megbetegedett dolgozók mielőbbi gyógyulásáért, anyagi helyzetük javításáért igen sokat tesz, és újabb jelentős tehertételt vállal magára. A célok eléréséhez azonban nemcsak államunk erőfeszítése, hanem az egész lakosság közreműködése is szükséges. A védőoltások és a szűrővizsgálatok elvégzésében, a fertőzések terjedésének megakadályozásában az ország egész lakossága érdekelt. Mindenkinek — így az SZB-nek is — felvilágosító munkával, szűrővizsgálatok szervezésével stb. elő kell segítenie a rendelet érvényesülését, és az intézkedések végrehajtását, amelyeket az állami egészségügyi szolgálat szervei és egyéb szervek a gümőkóros fertőzés terjedésének megakadályozására és a betegség leküzdése érdekében tesznek. Orbán Sándor A VI. kongresszus után A kongresszus határozata megjelöli, hogy a Posta második ötéves tervét és annak első éves célkitűzéseit széles körben kell ismertetni, hogy a dolgozók tervvel kapcsolatos javaslatait a tervek kialakításánál fokozottabban lehessen figyelembe venni. A termelés kérdéseivel párhuzamosan, a dolgozók ügyesbajos dolgait is intézni kell, nagy figyelmet fordítva a szoros értelemben vett érdekvédelmi feladatokra. A fentiekkel kapcsolatosan, a szakszervezeti szervek fő feladata, hogy a kongresszus határozatát minden szinten segítsék megvalósítani, s ebben a munkában az eddiginél következetesebben vegyék igénybe a tagság hatékony közreműködését. A Budapest 62. számú hivatalt a VI. kongresszuson három küldött képviselte. A kongresszus után hivatalunkban azonnal hozzákezdtünk ismertetni a kongresszus határozatát. Mindenekelőtt szakszervezeti vezetőségi ülésen ismertettük, majd* kibővített aktívaülést tartottunk, amelyen több mint 110 aktíva vett részt Az ülésen Kubik István szaktárs, szakszervezetünk központi vezetőségének tagja, részletesen ismertette a VI. kongresszus határozatát és az ebből eredő feladatokat. Ezen az ülésen részt vettek a szakszervezeti aktíváik, a pártvezetőség tagjai, a pártbizalmiak és a szakmai vezetők is. A szakszervezeti bizottság munkatervét az 1961-es évre már úgy készítettük el, hogy abban igen nagy teret kapnak a VI. kongresszus határozatának célkitűzései. Hivatalunk szakszervezeti tisztségviselőinek és dolgozóinak eltökélt szándékuk, hogy a kongresszus határozatait a munkaterületeken maradéktalanul megvalósítják, mert ez a Posta munkájának további javulását, a postás dolgozók élet- és munkakörülményeinek fejlődését eredményezi. Virág István Bp. 62. SZB-titkára Postai tervezők tapasztalatcseréje a Műszaki Egyetemen A Posta Tervező Iroda dolgozói, ismereteik gyarapítása céljából, már többször voltak tapasztalatcsere-látogatáson a gyáripar egyes vállalatainál. Ezeket a látogatásokat Brebovszky Jenő, a POTI igazgatója, a műszaki szakosztály elnöke szervezi, hogy bővüljön a tervezők látóköre, akik így hasznos tapasztalathoz jutnak. A múlt hónapban a POTI tervezőinek egy csoportja a Műszaki Egyetem híradástechnikai tanszékén, a szakma professzoraival beszélgetett a híradástechnika aktuális kérdéseiről, és ismerkedett az egyetem munkájával. Az egyetem részéről Kozma László villamoskari dékán, Vágó Arthur profeszszor, valamint a tanszékek képviselői fogadták a látogatókat. Kozma dékán bemutatta a tanszékek munkahelyeit, laboratóriumait, a tanszéken készült elektromecha- ́nikus számítógépet, mely a professzor tervei szerint, körülbelül 5000 darab jelfogóból épült fel. A gép kifogástalanul végezte feladatát. Körülbelül 10—15 perc alatt megoldott például egy tetszőlegesen felállított negyedfokú egyenletet, melynek megoldásához; egyébként több matematikusnak is hosszú időre lett volna szüksége. A tanszékek megtekintése után Kozma professzor az automata távbeszélő központok fejlődésének irányát ismertette. Véleménye szerint az elektronika e téren még jó ideig csak a vezérlési feladatokkal fog foglalkozni. A tisztán elektronikus felépítésű automata központok kifejlesztésével az egész vi- világon foglalkoznak. Ez idő szer,erint még csak néhány kisebb® központ van kísérleti üzemben. A megfelelő központrendszerek kifejlesztése valószínűleg hosszabb időt vesz igénybe. Az elektromágneses jelfogó még sokáig megtartja szerepét, mert egyszerű, olcsó, üzembiztos, továbbá hosszú élettartamú és egyidejűleg sok feladat megoldására alkalmas. A távbeszélő központok fejlődésének új iránya a központok decentralizálása felé mutat. A decentralizálással a hálózatépítési költések jelentékenyen csökkenthetők. A kapcsolástechnika területén a keresztrudas kapcsolórendszer világszerte előtérbe lépett, mert gyors és fenntartás szempontjából igénytelen. A professzor beszélt a központfejlesztési munka nehézségeiről, amelyeket elsősorban a kapcsolástechnikus szakemberhiány okoz. Fiatalságunk e kapcsolástechnika iránt nem eléggé érdeklődik. Ennek egyik fő oka abban keresendő, hogy ez a szaktudás nem sajátítható el könnyen és gyorsan. Nagy szorgalmat, megfelelő kombinatív készséget és jó memóriát kíván. Éppen ezért — mint mondotta Kozma professzor — külföldön a kapcsolástechnikai szakembereket igen megbecsülik. A látogatók még több kérdésről folytattak hasznos eszmecserét. Kozma dékán kilátásba helyezte, hogy a látogatást viszonozni fogják. A POTI szakemberei tapasztalták, hogy már az első találkozás is hasznos volt, ezért készülnek a látogatásra és ezúton is köszönetet mondanak Kozma professzornak, aki lehetővé tette az első látogatást. Salló Ferenc Postai Tervező Iroda A mellékelt képet a Budapest-vidéki postaigazgatóság karbantartó csoportjának szakszervezeti bizottsága küldte. A képen látható ajándékokat a csoport dolgozói készítették társadalmi munkában, hogy ezzel is szebbé, örömtelibbé tegyék a csoportnál dolgozó szaktársak gyermekeinek fenyőfa-ünnepét