Postás Dolgozó, 1970 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
M ^___ . .______. A POSTÁSOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA. A nők egyenjogúságának árnyoldalai Tudósítás az Elnökség üléséről Elnökségünk esedékes ülését június 25-én tartotta, ahol is elsőként Besenyei Miklós főtitkár tájékoztatta az Elnökséget két ülése között végzett munkáról és az eseményekről. Beszámolt a SZOT Elnökségének üléséről, ahol tárgyalták többek között a szakszervezeti szervek újjáválasztására vonatkozó előterjesztést, a Népszava és a szakszervezeti lapok idesze-Ezután került sor a postánál dolgozó nők társadalmi, gazdasági, szociális helyzetéről és a közöttük végzett szakszervezeti munkáról szóló jelentés megvitatására. Miről is van szó? Arról, hogy hazánkban az utóbbi két évtizedben jelentősen megnövekedett a nők társadalmi és gazdasági szerepe. A népgazdaságban az összes foglalkoztatottakon belül a nők aránya ma már megközelíti a 40 százalékot. Az elmúlt negyedszázadban nagyobb lett a nők aktivitása, politikai és gazdasági szerepe. A nők politikai és közjogi egyenjogúsága biztosított az alkotmányban, a Munka Törvénykönyvében, de az is igaz, hogy ez az egyenjogúság nem minden vonatkozásban érvényesül még. Általános tapasztalat nem folyik következetes harc a nőket lebecsülő nézetek és a különböző gyakorlatok ellen. Szakszervezetünk Elnöksége másfél évtizede rendszeresen figyelemmel kíséri a postánál foglalkoztatott nők helyzetét, munkakörülményeit és a tű feladatait, helyzetét és a problémákat, a szakszervezeti tisztségviselők oktatási rendszerének továbbfejlesztését, az 1969—70. évi kollektív szerződés felülvizsgálatának tapasztalatait és az árvízkárosultak megsegítésére tett szakszervezeti intézkedéseket. A főtitkár beszámolt Szamosháton tett látogatásáról. Az Elnökség tagjai sürgették az árvízkárosultak intenzívebb segítését, megoldásra váró problémákat. A postai összdolgozók 49,8 százaléka nő. (1967-ben még csak 45,3 százalék volt.) Tehát a tendencia növekedő. A százalék azonban nem sokat mond, annál többet a pontos számadat: 27 879 nő dolgozik a postánál. Tagadhatatlan, hogy fejlődés szempontjából a többi szakmához viszonyítva nincs mit szégyenkezni, de ez ugyanakkor nem jelenti az elégedettséget. Mert bizony az Alkotmányban rögzített „Egyenlő munkáért egyenlő bért” elv, a mindennapokban nagyon lassan és sok-sok ellentmondáson keresztül jut érvényre. Még mindig előfordul a postánál, hogy azonos munkát végző nő kevesebb fizetést kap, mint a férfi. Hangsúlyozzuk az azonosságot! Mert az természetes, hogy a nehéz fizikai munkát végző férfiak esetében más a mérce. A szakszervezeti szervek számtalan példával illusztrálják: azonos végzettség, gyakorlat és azonos munka esetén egy-egy munkahelyen a nők 100—300 forinttal kevesebb bért kapnak, mint a férfiak. (Lásd: Távírda, női technikusok stb.), anélkül, hogy a szakvezetés törvénysértést követne el. hi-Forgalmi állománycsoport nők: Admin, állománycsoport nők: Műszaki állománycsoport nők: Egyéb állománycsoport nők: E kimutatás magáért szól. Kitűnik belőle, hogy a nőket esetenként a bérszint legalsó, míg a férfiakat a középső és a felső határba sorolták. Figyelmen kívül hagyják: ma már a családok létfenntartásánál ugyanúgy fontos tényező a nő munkája, bére, mint a férfiaké. Vidéken ha lehet, még rosszabb a helyzet, hiszen a nagyobb munkaerőkínálat arra ösztönzi a szakvezetőket, hogy a nők bérét alacsonyabb szinten tartsák, mondván, az ily módon elért bérmegtakarítást a férfi munkaerők magasabb bérezésére fordíthatják. Ki ezért a felelős? Mindenekelőtt az illetékes szakvezetők! De nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a területi bizottságok, szakszervezeti tanácsok sem elég következetesek az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének érvényesítésében. A jelentés kimutatja: a szakmai képzésben, továbbképzésben a nők példát mutatnak és egyre növekszik számuk a különböző tanfolyamokon, technikumokban, iskolákban. A nők vezetésben való részvételében is még sok a kívánnivaló. Elvétve akad női vezető középszintű munkakörökben V—Vlod osztályú hivatalvezetők esetében, nem szólva az igazgatósági osztályvezetőkről, csoportvezetőkről, üzemvezetőkről és ezeknél magasabb munkakörökről. Ezt igazolja az is, hogy amikor 1968-ban az I-es kategóriába 106 főt soroltak, abból mindössze 5 volt a nő. A II-es kategóriába sorolt 1373 főből csupán 116 volt nő. A kategóriák ugyan megszűntek, de az arány nem változott. Pedig tények bizonyítják: a nők bármely szintű vezető poszton jól ellátják feladatukat, sőt nem egy esetben jobban, mint a férfiak. Ugyanakkor az erkölcsi és anyagi megbecsülésük nem jut kifejezésre. 1969-ben kormány-, miniszteri, vezérigazgatói kitüntetésben, illetve a Posta Kiváló Dolgozója kitüntetésben 602- en részesültek, s közöttük 161 volt nő. Bizony, ha a létszám arányát nézzük, igazságtalan e szám. Mi a helyzet a nők munkahelyi körülményeivel, szociális és egészségügyi ellátottságukkal? Általában javult a helyzet, de még mindig probléma a túlzsúfoltság, a hivataloknál nem biztosítottak az öltözők és egészségügyi helyiségek, vagy ahol van is, azok kevésnek bizonyulnak. Azt már elértük, hogy a távbeszélő központokban a legtöbb helyen külön pihenőszobát létesítettek. Tudjuk, hogy több milliót fordítottak munkakörülmények javítására országos méretekben a posta területén, de például a zajártalomnak kitett munkahelyeken , ahol többségben nők dolgoznak, nem sok történt a zajcsökkentés érdekében. Kaposvárott, Nagykanizsán és még néhány helyen megéiszen a „tól-ig” besorolás erre lehetőséget enged. Nézzünk csak egy rövid kimutatást a Budapesti Távbeszélő Igazgatóságnál. 940,— Ft, férfiak: 1210,— Ft 944,— Ft, férfiak: 1284,— Ft 1050,— Ft, férfiak: 1450,— Ft 763,— Ft, férfiak: 827,— Ft hozták ezt A példát bizony követésre ajánljuk. Szűknek bizonyul az üzemorvosi hálózat is. Évek óta hangoztatja a szakszervezetünk, hogy az albérletben lakó nők helyzetén is segíteni kell, mégpedig női munkásszállás építésével. Nagyon is bővítésre szorulnak a gyermekintézmények, napközi otthonok, óvodák, bölcsődék. Tagadhatatlan, hogy a meglevőket korszerűsítették, de a férőhelyek nem szaporodtak. Ebből adódik az a helyzet, hogy ha a dolgozó nő szülés után biztosított szabadságáról visszatér, nem tud munkába állni, mert gyermekének nincs hely az óvodában. Figyelmet érdemel az a tény is, hogy a választott szakszervezeti tisztségviselők körében is kevés a nő. Ezen feltétlenül változtatni kell a közeledő választásokon. Az Elnökség állásfoglalása a fenti témával kapcsolatban egyértelmű. A női egyenjogúságnak maradéktalanul érvényt kell szerezni a posta minden területén! Küzdeni kell a maradi előítéletek és a közönyösség ellen! Egyszer s mindenkorra biztosítani kell az egyenlő munkáért egyenlő bért elv érvényesülését! Elő kell segíteni, hogy a nők mindenütt képzettségüknek megfelelő munkakörben dolgozzanak, s ahol túlnyomó többségben nők dolgoznak, ott női vezetőket nevezzenek ki! Ugyanúgy jusson kifejezésre az egyenlőség az anyagi és erkölcsi elismerésben is! A IV. ötéves terv időszakában hatékonyan fel kell fejleszteni a gyermekintézményeket, bölcsődéket, óvodákat és ellátottságuk színvonalát! Mielőbb meg kell oldani az egyedülálló, albérletben lakó, vagy vidékről bejáró nők nehéz helyzetét egy női munkásszállás építésével SZOT és üzemi szinten egyaránt szükséges fejleszteni a családos és gyermeküdültetést. A Szakszervezet IX. kongresszusa után létre kell hozni a Postások Szakszervezete Nőbizottságát, s ezzel párhuzamosan a területi szakszervezeti szervek, szakszervezeti tanácsok, alapszervezetek (ahol a nődolgozók száma meghaladja az 500 főt) 56 7 fős nőbizottságot hozzanak létre, akik képviselik majd a postán dolgozó nők érdekeit. Ezután került sor az 1969/70 oktatási év eredményeiről, tapasztalatairól szóló jelentés, illetve az 1970/71 oktatási év irányelveire vonatkozó javaslat megvitatására. (E témáról lapunk más helyén számolunk be.) Végül az Elnökség megvitatta és jóváhagyta a szakszervezet vezető szervei ez év II. félévi munkatervére vonatkozó javaslatot, majd meghallgatott két tájékoztató jelentést a Népszava terjesztéséről, illetve a Miskolci Postaigazgatóság SZIM-mozgalmának helyzetéről. B. Gy. Látogatás Szabolcsban Bizonyos, hogy az árvíz még sokáig foglalkoztatja közvéleményünket, elsősorban az árvízkárok elhárítóit. Ismert elnökségünk ezzel kapcsolatos felhívása és az azóta nyújtott konkrét segítsége is. Besenyei Miklós, szakszervezetünk főtitkára június 20-án Szabolcs megyébe látogatott, hogy a helyszínen tájékozódjék a károkról. Debrecenben Kiss Mátyás, a területi bizottság titkára és Makó Albert, a tb. árvízvédelmi felelőse adott tájékoztatót, amelyből kitűnt, hogy az árvíz következtében 19 postás dolgozónak mindene megsemmisült, 14- nek pedig életveszélyessé és lakhatatlanná vált a lakása, így azt le kell bontani. Június 10-ig 146 postás dolgozó kapott 151 200 forint gyorssegélyt. Ezen túlmenően a Debreceni Postaigazgatóság kerületének dolgozói 322 ezer forintot fizettek be felajánlásként az árvízkárosultak részére. A tájékoztató után az első állomás Mátészalka 1. ph. volt, ahol is Molnár Tiborné, járási szb-titkár és Koleszár Sándor, hivatalvezető emlékezett vissza a nehéz napok megfeszített helytállására. A főtitkár köszönetet mondott az áldozatkészségért. Fülpösdarócon fiókposta működött. Az árvíz után e tsz-ben kaptak helyiséget. Kasztos Gyula fiókpostavezető háza ugyanis a fiókpostával együtt a dühöngő árvíz martaléka lett. Megdöbbentő kép fogadta Besenyei Miklóst a helyszínen, hiszen a fiókposta udvarának felét ottjártakor még mindig víz borította. Csengerben Beregi Gyula, a helyi tanács vb-elnöke arról adott tájékozatást, hogy a járás 22 községéből 19- et sújtott az árvíz, de a postások hősiesen helytálltak, állandó és gyors távbeszélőösszeköttetést szerveztek. Fehérgyarmaton Szigeti Béla, a községi pártbizottság titkára optimistán ecsetelte a jövőt és dicsérőleg emlékezett meg a postásokról, akik utolsónak hagyták el mindenütt szolgálati helyüket és elsőnek érkeztek viszsza a falvakba, amikor lehetett. Megemlítette Páskuly Magdolnát, Gergely Emíliát, Póter Juditot, Daróczi Gyulánét, Némethy Jánost áldozatkészségükért. Ezután a főtitkár felkereste Bíró Bertalannét, a háromgyermekes özvegy kézbesítő asszonyt, illetve rombadőlt házát. A további segítség lehetőségeiről beszéltek. Főtitkárunk látogatása jó érzést váltott ki az árvízsújtotta területek postás dolgozóiban. S az is bizonyos, hogy a személyes tapasztalatok nyomán a tényleges segítség is hamarosan testet ölt. XV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 60 FILLÉR Az MSZMP X. kongresszusára A szakszervezeti tisztségviselők versenyszervező agitációjának hatásfokát jelzi: a jubileumi munkaverseny lendülete a felszabadulás ünnepe után sem hagyott alább. A postás dolgozók többsége mind egyénileg, mind kollektíven törekszik a munkavállásokat teljesíteni, a közelgő pártkongresszus tiszteletére. A Budapest vidéki Postaigazgatóság dolgozói célul tűzték a „Kiváló Igazgatóság’’ cím elnyerését. Ennek érdekében a tervezett eredmény elérése mellett, elsősorban a szolgáltatások minőségét akarják megjavítani. Május végéig az igazgatóság a bázishoz viszonyítva 108,9 százalékra, a tervhez képest pedig 101,2 százalékra teljesítette a bevételi irányszámokat. A hírlapelőfizetések számának növekedése havonta 30 000 körül mozog. Csökkent a késve továbbított táviratok darabszáma, javult a 100 huzalkilométerre jutó zavaridő: 366 percről 272 percre. Nem közömbös, hogy az üzemi balesetek száma csaknem a felére csökkent. A Budapesti Postaigazgatóság dolgozóinak mintegy 70 százaléka vesz részt a munkaversenyben. A Bp. 62-es ph. kézbesítőosztályának dolgozói a postai bevételek növelésére tett éves vállalásukat már május végén félig teljesítették. A Bp. 72. pk-ban, a bronzplakettes Május 1. csomagkézbesítő-brigád, Szabó József brigádvezető irányításával, sokat tett a postai szolgáltatás minőségének javításáért. A kézbesítéssel kapcsolatos szabálytalanságokat 12 százalékkal csökkentették. A brigád tagjai a saját járatuk mellett még két járatot megtanultak. A Bp. 4. pk-ban a Berta István vezette aranyplakettes táviratkézbesítő-brigád tagjai büszkék arra, hogy jogos panasz munkájukra nem volt. Több postahivatalnál a vállalások teljesítésének értékét növeli, hogy az eredményeket még kezdő, szakképzetlen dolgozókkal közösen teljesítették. Veszprém 1. ph-ban a pénztári eltérések számának 2 százalékos csökkentését vállalták. Az eredmény: az előző évi bázisról, 63-ról 23-ra csökkentették. A városi vidámpark építéséhez 310 óra társadalmi munkát vállaltak. A Puskás Tivadar távbeszélőkezelő-brigádnál a kongresszusi versenyben az elvtársi segítségnyújtás dominál. A kezdőket eredményesen tanítják, s nagy forgalom esetén kisegítik a távírdát. A MEHIV Rózsa Ferenc-brigádja vállalását kimagaslóan teljesítette: a napilapok megtartását vállalták, ezzel szemben a volt 77 020 példányt már eddig 79 496- ra növelték. Az árvíz idején a HTI belföldi távbeszélő-központjában a távbeszélőkezelők a többletmunkát túlórában segítették lebonyolítani. Az árvízkárosultak, kitelepítettek hollétéről hírt várók érdekében derekasan munkálkodtak. A belföldi távbeszélőközpont a bevételi tervet május végére 121,4 százalékra teljesítette. A nyíregyházi, szolnoki műszakiak az árvíz miatti túlórákat nemcsak vállalták, de az érte kapott pénzt az árvízkárosultaknak juttatták. Egyes postaszerveknél, amellett, hogy a vállalt kötelezettségeik teljesítésében szorgoskodtak, nem várt eredmények következtében más többletfeladatot is végeztek, így a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság üzemeinek vállalása, az első félévben 6000 új állomást szerelnek fel. A teljesítés mérlege itt ugyan 4000-ret mutat, de az ismert júniusi három nagy felhőszakadás okozta beázások elhárítása rendkívüli erőfeszítést követelt minden dolgozótól. Kiadták a jelszót: minden erőt a hibaelhárításra. A posta műszaki gárdája tudta: fontos a mielőbbi helyreállítás, önzetlenül segített ebben a kábelüzem és a HTI is. Készülünk az MSZMP X. kongresszusára! POSTÁS FORUM Az új egyenruháról Elnökségünk júniusi ülésén szóvá tették az új egyenruha anyagának gyenge minőségét. Főleg a téli egyenruha nyitott fazonjára panaszkodnak. A minőségellenőrzés során megállapították: a téli öltöny szövetanyaga (MÁVAMID- szövet) a Richards Finomposztógyár minőségi bizonyítványa és a Posta Anyaghivatal minőségi ellenőre által felvett jegyzőkönyv szerint az előírásoknak megfelel. Idézet a Posta Anyaghivatal által felvett jegyzőkönyvből: „A bemutatott mennyiséget színben és felületre átnéztük, és megfelelőnek találtuk. Ebből a mennyiségből 2 darab 0,40 fm-es mintát vettünk ki. A bemutatott mennyiséghez a vállalat 78. sorszámmal minőségi bizonyítványt adott, mely a szövet minőségi adatait tartalmazza. Ezek az adatok az MSZ. 4107/3. lap 63. szabvány követelményeit kielégítik.’* A nyári egyenruha alapanyagáról (JESZTER-anyagról) a Hazai Fésűsfonó- és Szövetgyár ugyancsak minőségi bizonyítványt adott. A bemutatott mintaanyagot az Anyaghivatal minőségi ellenőrei megfelelőnek találták. (?) Megállapították továbbá azt is, hogy a nyári egyenruháknál van némi szabáshiba, és a szállításból, valamint a torlódásból eredő gyűrődést is tapasztalták. Ennek megszüntetésére a Vezérigazgatóság intézkedett. A jövőben Budapesten fogason és vállfán tervezik a szállítást, a tárolást. (A vidéki szállításra keresik a megoldást.) A méretfelvétel mellett, az egyenruhára jogosultak részére kísérleti jelleggel próbalehetőséget is terveznek. Ugyanakkor a textíliából készült szitavászon helyett a jövőben az elejebetét, az ujjabetét, a nadrágfelhajtó- és a zsebfedőbetét formatartó VETEX-anyagból készül. A sapka formájára is panaszkodtak: megváltoztatják. A fiatalok az új egyenruhát általában szeretik, az idősebbek — főleg kézbesítő szaktársak — viszont nehezen válnak meg a régi, posztó egyenruhától. Panaszolják: az új téli egyenruha nem olyan meleg, mint a régi. A korszerű öltözködésinek, az egyenruha esetében, egészségügyileg is a rétegesség felel meg. Eszerint az időjárásnak megfelelően jäger, ing, pulóver viselése is szükséges, az egyenruha színének megfelelő, szürke színű sállal. Az időjárás enyhülésér vel az öltözésen könnyíteni lerhet. A szórványosan előforduló, késedelmes szállítás nem az Anyaghivatal hibája, ugyanis az EKISZ Ruházati Ktsz. nem kapta meg időben az anyagot, de így is a megállapított határidőben szállítja a megrendelt egyenruhát. Az érdekelt dolgozóktól türelmet kérünk. Egyébként az Anyaghivatal- nak köszönhető, hogy már 1969/70. évben — ha késedelemmel is — az új egyenruhát viselhetik Ugyanis az egyévi előrendelés nélkül csak 1970. végén kaptak volna először új egyenruhát az érdekeltek. Emiatt azonban hátrány senkit sem érhet, mert a juttatási idő az igényjogosultság napjától számít. Tehát most már van különböző szintű meós-bizonyítvány az anyagok minőségére, de Fórumunk azért kíváncsi a KERMI véleményére is ! ! ! MAUR EMIL 1970. július