Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)
1922-08-01 / 50. szám
Miért tiltották be az ungvári gyűlést ? Vasárnap délelőtt Ungvári is iskolaügyi népgyülést akart tartani a kulturális jogaiban megtámadott magyarság- Röviden már jelentettük, hogy a rendőrigazgatóság a népgyülést betiltotta. Egy hatásköri konfliktus — amely szomorú fényt vet a csehszlovákiai jogrendszerre — azonban odavezetett, hogy a rendőrigazgatóság határozatát sehol sem lehetett megfelebbezni. A rendőrigazgatóság a határozatot szórólszóra ilyformán okolta meg. Szándékolt nagy népgyűlés engedélyezése iránti kérelmének helyt adni nem lehet, mivel már a kérvény tónusa sem biztosítja a gyűlés nyugalmas, és törvényes lefolyását. Azonkívül pedig az összehívók nevei nincsenek sajátkezűleg aláírva és a személyt nem jelölik meg elegendően. Részben az is meg lett állapítva, hogy egyesek nevei azok tudtán kívül kerültek a kérvényhez. Rendőrigazgatóság. A rendőrség megokolásából arra lehetne következtetni, hogy a népgyűlést kérő 83 szülőnek kérvényében szörnyű izgatást fedezett föl a rendőrség árgus szeme. Nagyot nézünk, ha a rettenetes kérvényben ezeket az ártatlan sorokat olvassuk: Tisztelettel bejelentjük, hogy a csehszlovák kormányhatalom és annak exponensei által a magyarságra nézve sérelmesen kezelt iskolaügy miatt folyó évi július hó 30-án délelőtt 11 órakor Uzhorodon a Korjatovics-téren népgyűlést tartunk- Program: Elnöki megnyitó- Előadás az iskolaügy jelenlegi helyzetéről- Esetleges hozzászólások és indítványok. Határozati javaslat előterjesztése. Következik 83 aláírás, az összehívó szülők aláírásai-Megjegyzendő még, hogy a falragaszokat, a melyek a Prágai Magyar Hírlap által márismertetett felhívást tartalmazták, a rendőrség szintén nem engedte kiragasztani. A kérvény eredeti aláírásai a magyar pártok szövetségének birtokában vannak. A párt azonban nem adja ki őket a kezeiből, mert félni kell attól, hogy megtörténtüket okirat hiányában bizonyítani nem lehetne. lése tárgyában, 3. egyéb igazságszolgáltatási sérelmek, különösen a komáromi törvényszéknek áthelyezése és 4. a Prágai Magyar Hírlap ügye, főszerkesztőjének kiutasítása folytán előállott helyzetben határozathozatal. 'piEEPOfilfflEUl — 'Ellenzéki pártjaink vezérlőbizottságának ülése. Petrogalli Oszkár dr. a szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok központi irodájának igazgatója intézkedett aziránt, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok vezérlőbizottsága augusztus 10—15-ike között Rajecz fürdőben ülést tartson. Az ülés tárgysorozata: 1. az iskolakérdés, 2. az igazságügyminiszter rendelete a pozsonyi járásbíróságon a magyar tárgyalási nyelv kiküszöbölám* Korrupció a trencséni teplic földbirtokhivatalban. A Ceské Slovo vasárnapi számában a földbirtokreformmak Szlovenszkón való végrehajtásával foglalkozik s azt írja, hogy a végrehajtásnak jelenlegi módját állam elleni bűncselekménynek lehet minősíteni, mivel a trencsénteplici földbirtokhivatal úgyszólván minden ellenőrzés nélkül működik s rettenetes korrupció uralkodik a hivatalban. Ennek bizonyítására egy konkrét esetet is hoz föl, azonban nevek említése nélkül, mely szerint egy szlovák ügyvéd oly ajánlatot tett egy magyar birtokosnak, hogy százezer korona ellenében kieszközli azt, hogy birtokát nem fogják fölosztani, A kommunisták nem vesznek részt az iskolaügyi akcióban. A keresztényszociális párt képviseletében Wirth Gyula ügyvezető igazgató, a magyar jogpárt nevében pedig Szalay László, a párt elnöke Írásbeli után együttesen felhívták a kommunista pártot, hogy a vasárnapra tervezett, de a sajnálatos események miatt elmaradt kassai iskolaügyi népgyűlésen részt vegyen. A kommunista párt a meghívólevélre írásbeli választ küldött. Válaszában kijelentette, hogy a kommunista párt őszinte és kisméletlen harcot folytat ama korlátok ellen, amelyek a cseh-szlovákiai magyar munkásokat és gyermekeiket a kultúra megszerzésétől elzárják és ebben a harcában örömmel fogad minden őszinte szövetségest. Ennek a kijelentésnek ellenére a kommunista pártvezetőség az osztályharcelméletből előráncigált okokkal visszautasította az ellenzéki pártok előzéken meghívását. A Kassán vasárnap lezajlott szomorú események azonban bebizonyíthatták a pártnak, hogy a hatalom nem tesz különbséget magyar és magyar között, mikor arról van szó, hogy brutális eszközöket alkalmazzanak. A kormánypártok mozgolódása Riszinszkóban. Gagatko pártja a trudova partja augusztus 6-án Kemenes községben nemzeti ünnepélyt rendez, amelyen Hrusovszky Igor nemzetgyűlési képviselő útján a cseh nemzeti szocialista párt is képviselteti magát. Az Ungvárra ugyanez napra összehívott szociáldemokrata gyűlés elmarad, mert Habrman miniszter és néhány szociáldemokrata képviselő politikai elfoglaltság miatt nem tud Ungvárra utazni. Kedd, augusztus 1* & gMgm meg akarják szfllani Kon§tanfinájH)S@l Franciaország és Olaszország ellenzi a hódító tervet. — Jegyzékváltás a görög kormány és az antant között. Görögország nem hajlandó tovább várni arra, hogy a diplomaták oldják meg a „keleti kérdésinek elnevezett problémát, mely a görög-török ellentétekben csúcsosodik ki. Maga akarja a döntést kierőszakolni és ezért ismét fegyverhez nyúlt. Célja: Konstantinápolynak görög hatalom alá hajtása.A görög kormány szándékát, úgy látszik, bejelentette az antantnak is, mert a Daily Telegraph arról, ír, hogy a londoni görög követ jegyzéket adott át a londoni külügyi hivatalnak. A francia lapok jelentéseket közölnek arról, hogy a görög charge daffaires szombaton a külügyminisztériumnak jegyzéket adott át, amelyben formális engedélyt kér Konstantinápoly megszállására. A görög jegyzék hangoztatja, hogy Görögország a szövetségesekkel teljes egyetértésben óhajt eljárni. A Havas ügynökség úgy tudja, hogy Görögországnak a szövetségesekhez intézett jegyzékében arról van szó, hogy Konstantinápoly megszállása az egyetlen mód a béke gyors helyreállítására. Éppen ezért a görögök kérik a szövetségeseket, hogy csapataikat utasítsák, hogy a görög hadműveletek útjába ne gördítsenek akadályokat. íiarrington tábornoknak, a szövetséges csapatok főparadtcsnokának az a kijelentése, hogy minden Konstantinápoly elfoglalására irányuló akciót fegyveres hatalommal fog megakadályozni, Párisban nagy hatást keltett. A francia miniszterek e tárgyban háromórás tanácskozást tartottak. Francia politikai körökben meg vannak győződve arról, hogy Konstantin király Anglia utasításai szerint cselekszik , hogy „a teljes cselekvési szabadság föntartása" csupán azt az önálló eljárást jelenti, amellyel Anglia a keleti kérdésben tett javaslatainak elutasítása esetén fenyegetőzött. Az a több ízben fölmerült gondolat, hogy Anglia a jóvátételi kérdés s a keleti kérdés olymódon való egybekapcsolását óhajtaná, hogy a német kérdésben teendő angol engedményeket a keleti kérdésben teendő francia engedményekkel fizetnék meg; a legutóbbi tények fejlődésében igaznak bizonyult. A Liberté a francia politikai körökben uralkodó véleményt fejezi ki, mikor azt gyanítja, hogy Lloyd George a londoni összejövetelt azért hiúsította meg, hogy Anglia keleti terveit a megvalósuláshoz közelebb vigye. A. Temps a görög jegyzékhez megjegyzi, hogy Franciaország és Olaszország Konstantinápoly megszállásának tervét azonnal elutasították s felfogásukról értesítették az angol kormányt. A francia kormány ma adja át válaszát arra az emlékiratra, amelyet Schanzer londoni utján a Quaid Orsay-nak benyújtott. Az olasz emlékirat a Szíriára, Palesztinára és a Libanonra vonatkozó kérdéseket tárgyalja. Jól informált köröktől a lap arról értesül, hogy Franciaország Schanzernak Szíriára és a Libanonra vonatkozó javaslatait elfogadja, míg a Palesztina-kérdésben nem osztja az olasz álláspontot. A Havas ügynökség jelentése szerint a francia kormány elutasító választ adott a görög jegyzékre s erre a görög kormány közölte a szövetséges kormányokkal, hogy nincsen szándékában a semleges zónába csapatokat küldeni s csupán arra fog szorítkozni hogy hadseregének állásait megjavítsa arr az esetre, ha a szövetségesek fölhatalmaznák, hogy Konstantinápolyba bevonuljon. A görög-török konfliktus tehát egyelői jegyzékváltásokban merül ki s az antar minden valószínűség szerint igyekezni fog békés elintézést kieszközölni.Erre a szándékra vall az a francia híradás, mely szerint a Konstantinápolyban székelő szövetséges főbiztosok elhatározták, hogy párhuzamos ankéteket rendeznek a törökök, illetőleg a görögök által elkövetett kegyetlenségek ügyében s a részletek megvizsgálásával a nemzetközi vöröskereszt képviselőit bízzák meg. A kiegyenlítés politikája , azonban elkésettnek látszik. A keleti kérdés az antant gondatlan könnyelműsége, a huza-vona, egyenetlenség és határozatlanság folytán elmérgesedett kelevény lett Európa testén, melyet a diplomácia javasasszonyai nem egykönnyen keringethetnek el. A görög kormány akcióra szánta el magát s elhatározását az antant gyönge szavú tiltakozása nehezen fogja megváltoztatni. Ha ez elkövetkezik, akkor Európa békéje komoly veszedelembe jutott s a békeművek öntelt párisi és londoni lovagjai fejveszetten nézhetik azt, hogy kontárkodásuknak mi az eredménye. A kemalisták Konstantinápoly védelméért. Páris, julius 31. (Havas) Konstantinápolyból jelentik a lapok. A Kemál-kormány jelentése szerint ha a görög csapatok átlépnék Csataldzsánál a határt, a kemalista haderők az iszmidi semleges zónán keresztül megindulnak Konstantinápoly felé- Nem volt összeütközés a görög és francia csapatok között. London, július 31. (Havas.) A Times jelenti Konstantinápolyból, hogy azok a hírek, amelyek francia és görög csapatok összeütközéséről szólanak, minden alapot nélkülöznek. Az angol csapatokat az ázsiai partról az európaira hozták- Sterghiades Smirnában proklamációt bocsátott ki, amelyben kijelenti, hogy a görögök által elfoglalt területek Görögország védelme alatt autonómiát fog ¥ ÁHICA A Mrte elé. írta: Lukách Gyula. A Fátra legeldugottabb hegyén, a dallosi erdőben nincsen járt út. Ösztön kell hozzá, és erdőismerőnek kell lennie annak, aki hozzáfér és eljut odáig. A kis vázkolompok csilingelése, a fiatal bárányok fürge játéka, leégetése már csak közelről jelzi, hogy itt van a dallosi kacsának, a dallosi juhszallás számadójuhászának a birodalma. Furulyaszó itt már nincs. A kacsa idestova már nyolcvanéves. Már ő nem nótázik az erdőnek. Az erdő dalol neki. A furulya lyukacskái, hangforrásai megszaporodtak a lombok között s mindegyiknek más a váltogatója, muzsikája. Százféle madárhang, százféle madárdal igyekszik pótolni a pásztormuzsikát, melyet az öreg Maszlen Gyúró lassan abbahagyott. A furulya a széles börííDzőben kezdte meg a pihengetést, aztán egészen fölkerült a polcra. Fontos időpont ez a dallasi erdő költészetében és a bacsa életében. Vagy ötven év előtt a karikás ostor, később a faragóbicska, utána pedig a furulya vonult nyugalomba. Most már a bacsának is vállba fehéredik a haja. Azelőtt akár évenként is lerándult a faluba. Később három, négy esztendőbe is tellett, amíg látták. Dehát mire való is? Mit láthat, mit találhat ott a faluban? Emberi gyarlóságot, ami bántotta és menekült tőle vissza az erdőbe. A természethez, a földhöz, a fához, a fűhöz, az örök égbolthoz, a napsugárhoz és az árnyékhoz, amely egyedül tökéletes. Az erdőhöz és a forráshoz, amely szélesre feszíti a mellkast, megkeményiti az izmot, a tölgy gyökereihez formálja az ideget és villámesőhöz neveli a szemet. Egyedülvaló bölcseséggel tölti meg az agyat s a lélekbe a legtökéletesebb, a legboldogítóbb Istent állítja belé. A csillagjárástól a farkasnyom fölismeréséig a természet tanitja meg a saját bölcseségére. Az erdő és a hegy mutat neki művészetek amelyhez minden városi ecset tökéletlen. Vájjon mit alkothatna egy költő a dallosi pásztor lelkével s mit alkothatna a festő Maszlen Gyúró szemével, szin- és természetétérzésével. Araszlen Gyúró, az erdő öreg gyermeke, már vagy tíz esztendeje nem látta a falut. Nem is volt rá szüksége. A sót, a lisztet elhozták neki helybe. A félkegyelmű Pepo évenként kétszer, háromszor is megfordult a szálláson, ő tudta legbiztosabban a járást. Eljött, letette a holmit, megnézte a nyájat, eljátszott a komondorokkal, aztán megebédelt a kacsával. Valamit össze is motyogott az ebéd alatt. Csakhogy abból nem sokat okulhatott az Öreg Gyúró. A világ is összedőlhetett — mint ahogy csaknem össze is dűlt — anélkül, hogy a Pepo elárulta volna. Pepo a birkagulyás és a juhsajt elfogyasztása után megtapintotta a kacsa széles vállát, valamit vigyorgott is, aztán nyakába akasztotta a tarisznyáját és visszatért a faluba. — El az öreg, nincs semmi baja — nyögte ki odahaza Pepo. Legutóbb már azt is elfelejtette, hogy taplóért és uj birkanyiró ollóért üzent a bacsa. Elmúlt félesztendő. Déli nap játszik a szálláson. Maszlen Gyúró elhever a kunyhója előtt, babrál a fűben és maga elé bámul. Feje fölött, az egyik faágon zöld harkály kopog, de amikor észreveszi, hogy a kacsa szemmel láthatóan gondolkodik, illedelmesen továbbröppen, sőt közelében a két hangos kis cinkét is elzavarja. Az öreg valóban gondoltkozott... Nagyon fehéredik a haja, régen is volt a faluban ... Eh, gyerekség... Dehát a tapló is kellene már s az olló is fölmondta a szolgálatot. Félesztendeje, hogy a Pepo nála járt. Félesztendő még az ő elővigyázatossága mellett is idő... Bizony, akárhogyan is húzódozna, le kell mennie a faluba. És az öreg kacsa hajnalban rábizta a szállást és a nyájat a két komondorra és eljött. A faluban esemény volt a látogatás. A ritka vendég beköszön a gazdájához. Elszámol a nyájjal, röviden elmondja a tíz esztendő fontosabb dolgait, megemlékeznek arról is, hogy most már megint mennyit tesz ki a bére s aztán, nehogy ráesteledjen, a boltba is elnéz. Szakértelemmel válogat a birkaollók között s végre megállapodik az egyikben. — Aztán mibe kóstál ez? — Negyven korona lenne — mondja a boltos, — dehát az ilyen kedves vendégnek harmincötért is megszámitom. Az öreg kacsa rémülten föltekint és a boltosra bámul. Hiszen a mostani is csak kettőbe került. Miket beszél ez...? Alighanem megbolondult szegény. Amikor még a taplót is tíz koronába hagyja a boltos, a kacsa már bizonyosra veszi, hogy bolond. Részvéttel bólint vagy kettőt és kisiet. Elhalad a kocsma mellett és eszébe jut, hogy a nagy ijedtségre meg is szomjazott. Fölhajt egy kupicával és a boltos öt koronát követel. Már ennek fele se tréfa s az öreg a biróhoz megy. A községházán egy pápaszemes cseh ember ’áll elébe: — Jaszom richtára A bacsa egyik áramlásból a másikba esik. Támolyogva megy vissza a gazdájához. Mire beér, már nem tudja, hogy ő látott-e lázálmas képeket vagy pedig a világ bolondult meg körülötte? Jót:A gazdáéknál aztán fölvilágosították Gyúr Háború volt öreg! Nagy világháború. A világ összes népe gyilkolta egymást. Végén az országunkat is szétszaggatták, elvették, a királyt is elzavarták. Ezért kerül a birkaolló negyven koronába. Aztán ezen a földön a cseh lett az ur. Ezért talált ki gyermed is a községházán cseh bírót. Az öreg bacsa csak hallgat, csak bámul. Aztán alig köszön, csak nekivág a hegyeknek. Visszatér a szállásra. Nem hiszi ő most sem a világváltozást. Csak azt, hogy megbolondultak az emberek. Lám, itt az erdőben nem lehet megbolondulni. A forrás vize nem zavarja meg senkinek az eszit. Íme a szállás, az tovább is úgy van, ahogy volt. Most is az övé. A harkály most is neki kopog, a cinke neki dalol. A dallosi hegyet is, ugyan ki vehetné el... Nem, nem! Csak úgy van, csak úgy lesz minden ezután is, ahogyan volt. Csak az emberek bolondultak meg a faluban Vagy, talán... a falu sem hiszi el...