Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)
1937-04-30 / 99. (4245.) szám
s PEXGSIMAfifeRTnaSI? 31 SzínHáz KönyKaLTÚRA Budapesti színházak Két asszony Zoe Atkins színművének bemutatója a Vígszínházban BUDAPEST. — Ennek a színműnek az előadását, amelyről a bemutatóknak egy napon való összetorlódása miatt csak most számolhat be a kritikus, különösképen az teszi érdekessé, hogy ebben a darabban mutatkozott be a Vígszínház közönségének Bulla Elma. Szeretnék elöljáróban erről néhány szót ejteni. Bulla Elma kétévi belvárosi színházi szereplés után, amely idő alatt a maga teljes szépségében és nagyságában bontakozott ki kivételes színjátszó tehetsége, elhagyta emlékezetes sikereinek helyét. Eltávozott azzal, hogy ebben a szezonban már csak pihenni fog, hogy ősztől kezdve friss erővel állhasson a Vígszínház rendelkezésére. Nem tudni, várjon a szerep miatt-e, vagy a színház rábeszélésének engedve, változtatta meg eredeti álláspontját, de nem hallgathatom el azt az érzésemet, hogy ,,szépséghibát" követett el azzal a Bárdos Artúrral szemben, akinek „kiugrását" — istenadta tehetségén fölül — köszönheti. A brilliáns túl gyorsan lett hirtelen a gyémántköszörüshöz. De hát az élet nem ismer megállást, különösen nem a csillagok felé vezető úton. Kívánjuk Bulla Elmának, hogy az új színpadon is hű maradjon hozzá minden igazi színművészet éltetője: a siker. Ami már most Zoe Atkins amerikai írónő színművét illeti, nem vitathatjuk el tőle érdeklődésünket, annak ellenére, hogy amikor a darab megindul, szinte bántó unalom terjeng a színpadon és a nézőtéren egyaránt. De a második felvonásban már figyelemmel hallgatjuk a két asszony történetét és a harmadikban, amikor a drámai feszültség eléri tetőpontját, a szem nem marad szárazon. Ennek a darabnak az az érdekessége, hogy a harmadik fölvonásban kulminál a cselekmény és aligha csalódunk, ha azt állítjuk, ennek a fölvonásnak köszönheti a sikerét is mindenütt, ahol sikert aratott. Mert — úgy tudjuk— nem minden országban tetszett ez az amerikai darab, amely a múlt század ötvenes éveinek Amerikájában játszódik. A szerző igen okosan tette, hogy a cselekményt ebbe a puritán korba helyezte, mert a mai kor embereinek jórésze előtt kissé naivnak tűnnek föl, hogy egy leányanya ne mehessen férjhez. Ebben a színműben ugyanis erről van szó. Két féltestvér egy férfit szeret. De míg az egyik — Delia — beleunva a hosszas várakozásba, túlteszi magát a szerelmen és férjhez megy egy gazdag emberhez, — addig a másik — Charlotte — elég ebben a szerelemben, amelynek gyümölcse egy kisleány, akinek a létezéséről a család orvosán kívül senki sem tud. A dráma ott kezdődik, amikor Charlotte-ot feleségül akarja venni Delia férjének öccse, aki sehogyan sem tud megbékülni a leánynak azzal a szenvedélyével, hogy idegen, szegény emberek gyermekeivel veszi magát körül. De ezek között a gyermekek között van az ő kisleánya is, aki egy néger házaspárnál lakik és aki emiatt eltűrni kénytelen kis társainak csúfolódását. Charlotte egy estén bevallja Deliának az igazat. Delia mindenáron segíteni akar féltestvérén, de amikor megtudja, hogy a gyermek apja az a férfi, akit ő is szeretett, meghiúsítja Charlotte házasságát, ám azzal, hogy a leányt a kis Clementinával együtt magához veszi, lehetővé teszi, hogy az anya állandóan a gyermekével lehessen. A gyermek, aki az évek során gyönyörű tizenhétéves hajadonná serdült, nem tudja, hogy Charlotte az anyja. Ő Deliában látja és szereti az anyját és Charlotte-ot, aki olykor szigorúan is bánik vele, „kiszáradt vénkisasszonynak" nevezi, aki sohasem szeretett senkit. A vénleányban föltámad az anya féltékenysége és megkezdődik a gyermekért való harc a két testvér között. dráma itt bontakozik ki a maga teljes nagyságában és erejében és amikor Clementina esküvője napján megtudja az igazat és zokogva omlik a „vénkisasszony" lábaihoz, — a nézőtéren hangosan sírnak föl az emberek. Ebben a harmadik fölvonásban van a darab sikerének a titka, amely persze titok marad egyelőre mindaddig, amíg a közönség meg nem pecsételi. Mert egyetlen előadás sikeréből — ennél a darabnál, mely helyenként megfogja az embert a benne fölhalmozott (családi) feszültséggel — még nem lehet a sikerre biztosan következtetni. A Vígszínház előadása, amelyet Tarnai Ernő igazán kitűnően rendezett meg, elsőrangú. Makay Margit, aki a legkiválóbb magyar színésznők egyike, a féltékenység és az emlékezés átélésével és átérzésével, a lélek őszinteségével és a szív szeretetének és jóságának minden megnyilatkozásával ruházza föl Delia szerepét, — míg Bulla Elma egy-egy pillanatban megrázóan mély és döbbenetes Charlotte-ja — különösen a harmadik fölvonásban — lélegzetelállító alakítás. A darab sikere — a közönség diszpozícióján fölül — ennek a két művésznőnek a kezében is van és nyugodtan állíthatjuk, hogy a színház jobb kezekre nem is bízhatta. A férfiszereplőkkel mostohán bánt a (*) Kiosztották a Magyar Tudományos Akadémia díjait. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Magyar Tudományos Akadémia most döntött az akadémiai jutalmak odaítéléséről. Az Akadémia nagydíját Zechmeister János egyetemi tanár, a hírneves kémikus kapta meg. A Marcibányi-emlékjutalmat Pogány Béla akadémiai tagnak, a Kazinczy-jutalmat Rezek Román írónak, a Berzeviczy-jutalmat Horváth Jánosnak, a Chorin Ferenc-jutalmat Földes Bélának, a Weisz Fülöp-jutalmat pedig vitézsurányi Unger Tivadarnak ítélték oda. (*) Főiskolásaink a műveltség terjesztésének szolgálatában. Komáromi tudósítónk jelenti: A Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége pozsonyi kongresszusán elhatározta, hogy keresni fogja a lehetőségeket, miképpen tudja a magyar főiskolásságot valóban bekapcsolni kisebbségi kulturmunkánkba. Az ifjúság helyesen látta meg azt, hogy az első és legfontosabb feladata, — ha valóban Szlovenszkó építő kulturmunkásai közé akar állni, — legnagyobb kulturszervünkkel, a SzMKE-vel való teljes együttműködés. A CsMASz ennek a célnak elérése érdekében egy önállóan működő falucsoportot hozott létre, amelynek feladata az, hogy vasárnaponként az egyes falvakban népművelő előadásokat tartson. A csoport tagjai természeten Pozsonyban tanuló magyar főiskolásokból kerültek ki, hiszen csak nekik van meg a lehetőségük arra, hogy az év folyamán is látogathassák a magyar falvakat, kiutazhassanak oda. A CsMASz falucsoportja vasárnap Olgya és Cenke községekben tartott sikeres népművelő kultúrestet, amelynek műsorán Vajtok Sándor, Veszelák Károly, Garay István, Hantos Ádám és Zombory György szerepeltek. (*) Eggerth Márta alakítja Szegeden a János vitéz Ilonkáját? Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Ismeretes, hogy Janovics Jenő színigazgató, az idei szegedi szabadtéri játékok főrendezője a János vitézt is kitűzte a szabadtéri játékok műsorára. Janovics Jenő most tárgyalásokat kezdett Eggerth Mártával, a népszerű magyar filmcsillaggal. A játékok rendezője arra szeretné megnyerni Eggerth Mártát, hogy ő alakítsa János vitéz Puskáját. (*) A komáromi Dalegyesület hangversenyét május 8-án este tartja meg a Kultúrpalota nagytermében. A működő kart Schmidt Viktor karnagy irányítja s a kar műsorán számos énekszám, magyar dalegyveleg fog elhangzani. Kiemelkedő száma lesz a műsornak Gasparik Tibor hegedűművész játéka, akit Platt Máry kísér zongorán. (*) Nagysikerűnek ígérkezik a Bartók-Dalegyesület hangversenye. Pozsony magyar dalkultuszának lelkes művelője szokott rendes évi hangversenyét az idén május 4-én este nyolc órakor tartja meg a pozsonyi Vigadó kistermében. Az egyesület gondoskodik arról, hogy a változatos énekszámok mellett mindig szerepeljen egy neves művész is. Ez évben sikerült megnyerni szereplésre Farkas Márta hegedűművésznőt, a komáromi Jókai Egyesület tiszteletbeli tagját is. Szerepelni fog ezenkívül az egyesület férfi-, női- és vegyeskara John Elemér karnagy és Sendlein János alkarnagy vezénylete mellett. Jegyek 20—5 koronás árban a Levius-féle cukrászdában (Mihálykapu-ucca) kaphatók. (*) Londonban nem engedélyezték a „Golgota” előadását. Londoniból jelentik: Az angol filmcenzura nem engedélyezte a „Golgota” című új nagyfilm előadását, és kimondotta, hogy a jövőben nem ad engedélyt hasonló tárgyú filmek előadására. Az egyes kerületek és grófságok elöljáróinak azonban megadta a jogot, hogy a film játékengedélyét kiadják, de csak úgy, ha biztosítják, hogy a kísérőműsor méltó lesz az ilyen magasztos tárgyú alkotásokhoz. Tiszta arcbőr Tiszta arcbőr 14 nap alatt a valódi iiHio ariDur corall crémtol . (száraz vagy zsíros). Már harmadik nap után javul az arcbőr észrevétlenül és az összes hiba, u. m. szeplő, pattanás, mitesszer, májfolt, nagy pórus, ráncos bőr, öreges kinézés teljesen megszűnik. Biztos eredmény. Ara Ke 11.— VÖRÖSRAK GYÓGYSZERTÁR Bratislava, Mihály-ucca 20. szerző. Nem sokat jelentenek a történés nézőpontjából. De azért Ajtay Andor és Somló József értik a módját, hogy figyelmet ébresszenek magukkal szemben. — Nagy örömmel és lelki gyönyörűséggel láttuk viszont a színpadon Medgyasszay Vilmát egy kedves és vidám nagynéni szerepében és nagyon tudtuk élvezni Tolnay Klári szépségét és tehetségét Clementina alakjában. — Toronyi Imre megint csak meggyőzött arról, hogy a legjobb és a legszebben beszélő magyar színészek egyike.— Még ideírjuk Litkey Irén, Ladomerszky Mária, Vágóné Margit és Ölvedy Zsófi nevét, akik a maguk helyén igen jók voltak. A darab szép és előkelő rangú fordítása Zágoni István kitűnő munkája. ZÓLYOMI DEZSŐ. (*) Tokióban is volt gyászistentisztelet Hubay Jenő lelki üdvéért. Budapestről jelentik: Nabessuma Naokazu őrgróf, a tokiói Magyar—Japán Társaság elnöke levelet írt Budapestre barátainak, amelyben tudatja, hogy Hubay Jenő emlékére gyászistentiszteletet rendeztek az egyik tokiói főtemplomban. Kérte magyar barátait, tudassák a nagy magyar zeneköltő özvegyével, hogy a japánok így akarták leróni a magyar zene iránti tiszteletüket. (*) Magyarok a salzburgi ünnepi játékokon. Salzburgból jelentik: Most tették közzé a salzburgi ünnepi játékok részletes műsorát. A műsor szerint a Varázsfuvola előadásában, amelyet Toscanini vezényel, Osváth Júlia, a budapesti Operaház fiatal koloratúrénekesnője énekli az Éj királynőjének szerepét. A Fidelioban is szerepel magyar énekes: Pataky Kálmán, aki Florestan szerepét énekli, míg az Elektra és a Rózsalovag előadásain Anday Piroska szerepel, az előbbiben Klytemnestra az utóbbiban Annina szerepét énekli. (*) Megalakult a pozsonyi járás magyar közművelődési testülete. A pozsony járásban az 1930. évi népszámlálás szerint 4052 magyar él. A járás magyar kulturegyesületei kérelmére a járási hivatal tegnapra hívta egybe székházába a járási magyar közművelődési testület alakuló ülését. Mandelik Rezső közigazgatási főbiztos a jelenlévők üdvözlése után megalakítottnak jelentette ki a JIvT-t. Elnökké dr. Sümegh Józsefet, ügyvezetővé Féja Tibort, pénztárossá Kunszt Eleket, ellenőrré Prihoda Lajost választották. A magyar közművelődési szövetség képviseletében Ludwig Aurél országos szervező ismertette a testület vezetőségére váró feladatokat. Az alakulás befejeztével a közművelődési testület azonnal ülést tartott, amelyen kooptálásokat és egyéb sürgős tennivalókat határozott el. (*) A pozsonyi SzMKE újabb ligetfalusi előadása. Pozsonyból írják: A pozsonyi SzMKE a pozsonyligetfalusi Felebarát Kultur Egylet meghívására a napokban ismét ismeretterjesztő előadást tartott Pozsonyligetfalun. Ezúttal Szalay József főmérnök és dr. Lendvai István orvos voltak az előadók. — Szalay József „A munka régen és most” című előadásában érdekesen fejtette ki, hogy míg a kedzetleges technika korában mindenütt az emberi erőt fogták be, addig a fokozatos technika gépeket alkot az emberi erő kimérésére. A világtörténelem egyik legfontosabb eseménye a gőzgép feltálalása, mert az egész emberi életet egyszerre más alapokra fektette. Ezután dr. Lendvai Oszkár orvos olvasta fel „A véletlen balesetek az otthonban és azok megelőzése” című tanulmányát. A kitűnő előadó szerint legtöbbször az emberek gondatlansága, nemtörődömsége és nem utolsósorban tudatlansága okozza az otthon előforduló baleseteket. Ezeket csak úgy lehet megelőzni, ha mindenki ismeri a lehetőségeket, melyek saját és embertársai egészségét veszélyeztetik és nem hanyagolja el az óvatossági rendszabályokat. — Mindkét előadónak az előadás végén dr. Sümegh József mondott köszönetet a pozsolnyligeti falusi közönség nevében nagysikerű előadásukért. (*) Cortot Parisban bemutatja Liszt Szent Erzsébet legendáját. A párisi világkiállítás megnyitását követő héten Cortot, a világhírű francia zongoraművész, Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendáját mutatja be a nemzetközi közönségnek. Az előadás színhelye a St. Eustachtemplom lesz, ahol Liszt 1866 március 15-én az Esztergomi misét mutatta be. A zenekari részt a párisi filharmonikusok játszák és kétszáztagú kórus vesz részt az előadáson. Az előadáson meg fognak jelenni Magyarországnak a párisi kiállításra küldött delegátusai is. VÖRÖSRAK , Bratislava, 1937 április 30, péntek. Befejeződött a Kassai Társaskör ezidei magyar kulturciklusa KASSA, — (Kassai szerkesztőségünktől.) A Kassai Társaskör tegnap Sípos Béla, az ismert rajzolóművész előadásával fejezte be ez évi mai gyár kulturelőadásainak sorozatát. Sípos Béla az egyik legnagyobb magyar festőről, a sárosi születésű Szinnyei Merse Pálról tartott igen érdekes előadást, amelyben nem csak a művész úttörő jelentőségét ismertette, de átfogó képet adott a rendkívüli ember és rendkívüli művész magasba íveléséről, élete tragédiájáról, amely meghatározta művészete szárnyalását és hirtelen aláhanyatlását. Egy nagy magyar művész szinte költői erővel és európai tudással megrajzolt képe bontakozott ki előttünk emberi és művészeti jelentőségében. Az előadásnak megérdemelt nagy sikere volt és Sípos Bélának szűnni nem akaró tapsokkal hálálkodott a közönség. Az előadó ciklus befejeztével meg kell emlékezni a Kassai Társaskör eredményes magyar kulturmunkájáról. Az elmúlt szezonban összesen tizenegy kultúrestet rendeztek, amelyeknek előadói az aktuális világproblémákat ismertették a magyar kultúra tükrében, részben könyvismertetések útján. Az előadók között szerepeltek Tamás Mihály, Darkó István, Révész Béla, Lányi Menyhért, dr. Dobossy László, Juhász Árpád, Sz. Nagy Mici, dr. Elkán Miksa, dr. Ungár Joób, Fehér Margit, dr. Szepessi Miksa, dr. Lézer Lajos, Palotai Borsi stb. Összesen huszonegy előadója volt a kulturciklusnak, akik közül a hivatásos írókat a Társaskör megfelelően honorálta. A kulturciklust az őszi szezon kezdetével még szélesebb keretek között fogják folytatni. A szép akció máris szerves részét képezi a kassai magyarság kulturéletének. (*) Kulturdélután Zsigárdon, Vághosszufaluról jelentik. A vágsellyei járási magyar közművelődési testület Munka Jenő igazgatótanitó rendezésében Zsigárdon kulturdélutánt tartott. Az előadást Janics Alajos vágkirályfai igazgató-tanitó szavai nyitották meg. A zsigárdi fiatalság nagy tetszés mellett csárdást lejtett, majd a farkasdi dalárda Palcsik vezetésével énekszámokat adott elő. Győri L. negyedi református igazgatótanító a „Kultúra és a magyar tanítóság" címen, tartalmas előadást tartott. Ezután a vághosszufalusiak a „Vig élet a házalólét” című egyfelvonásos vígjátékot játszották. A zsigárdi dalárda Nyitray József vezetésével nagy sikerrel dalokat adott elő. Janics Ferenc vágkirályfai esperesplébános, a járási magyar közművelődési testület elnöke a csillagok lakóiról beszélt. A műsor többi számai közül nagy sikert ért el Ambrus Sándor zsigárdi hegedűművész és a zsigárdi kismagyarok tánccsoportja, továbbá Gutai Lajos szavalata, a felsőkirályi, valamint a farkasdi és vágkirályfai műkedvelők további előadása, végül Gutai Lajos ..Füstbement terv” című novellája. A kulturdélután Janics Alajos esperes-plébános és Munka Jenő igazgató-tanító érdeme. (*) Lilian Harvey magyarul tanul. Egy tekintélyes angol napilap tudósítója meginterjúvolta Lilian Harveyt, akinek — mint ismeretes — Magyarországon birtoka van. A sztár elmondotta, hogy magyarul tanul, mert közvetlenül akar beszélgetni béreseivel és gazdasági munkásaival. Száznegyven báránya van és az egyik fekete fejjel jött a világra, ezt nem engedi levágni. Elmondotta azt is, hogy a birtoka gyönyörű és százezer pengő jövedelmet jelent évenkint. (*) Truczkó Vera „Guck in die Welt” című könyve e napokban hagyja el a sajtót. Az érdekesnek ígérkező könyv Prágában jelenik meg. Az írónő bebarangolta az egész világot és úti élményeiről humoros elbeszélésekben és színes riportokban számol be. Elmondja, miképpen kényszerített egy nagy angol hajót a kikötőbe való visszatérésre, amelyen Mary Pickford és Douglas Fairbanks készültek földkörüli útra. A PiMH volt egyike az első lapoknak, amelyek Truczkó Vera, cikkeit közölték. A umúrfi utasok tusata: ALFA: A hiúság vására. (M. Hopkins.) ÁTLÓN: így végződött egy szerelem. LUX: Sarki vihar. (L. Trenker.) METROPOL: A dzsungel királynője. REDOUTE: A szalmaözvegyeknél. TÁTRA: A sálemi boszorkány. (C. Colbert.)] URÁNIA: A rét mögött. (H. Stowe.) A KASSAI MOZIK MŰSORA: CAPITOL: Az aranyember. (Kiss Ferenc.) TIVOLI: Guillotine. (Dickens-fillm.) AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA KINŐ PASSAGE: Ápr. 30-án: A három kis ördög. Május 1., 2. és 3-án: Könnyű lovasság. Május 4. és 5-én: Az örök álarc. Május 6., 7. és 8-án: Mulat a császárváros. BIO RÁDIÓ: Ápr. 30-án: Baskervillei kutya. Május 1. és 2-án: Az orosz forradalom árvái. Május 3., 4. és 5-én: Maria Krasnova. Máj. 6., 7., 8. és 9-én: Az elátkozott királyfi. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA LOSONCON: Szombat: Csárdás. Vasárnap délután: Katz bácsi. Vasárnap este: Csárdás. Hétfő: Nászutazás Budapest—Wien. Kedd: Emlxyek a jégtáblán.