Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)
1937-10-01 / 224. (4370.) szám
Jmipl SrL I XVI. évf. 224. (4370) szám . Péntek • 1937 októberi Előfizetési árs évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség Prága II., Panská évre 76 havonta 26 Ke külföldre évente 45 a ^ SzloVenSzkoj és rUSZÍnSzkÓi magUarsás uliceiz. IL emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ö Prága 11., Panská ulice 12, III. emelet A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. PolítíIcQÍ TÍCLDÍÍCLVÍO • ® TELEFON: 303-11. ÍR « Egyes számára 1.20 K², vasárnap 2. Ki. “ ^ SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHfl. Lelkes fogadtatás az olasz fővárosban nassolni hazaérkezett Rómába A duce köszönő távirata - Olaszország innenii a német-olasz sorsközösséget BÉCS. A Mussolini vonata csütörtökön reggel fél négy órakor lépte át az osztrák határt. Kufstein határállomást ez alkalomból zászlókkal földíszítették. A bécsi kormány utasítására dr. Mohi tiroli biztonsági igazgató a különvonatra szállt és végigkísérte Tirolon. Innsbruckban Mussolini különvonata mindössze két percig állt. Itt Skubl államtitkár jelent meg a pályaudvaron, de nem beszélt Mussolinivel, s összes tevékenysége abban állt, hogy meghallgatta az osztrák vasúti hatóságok jelentését az utazásról. Mussolini aludt, különkocsijának ablakai le voltak függönyözve. Egyesek szerint a duce azért nem jelentkezett Ausztriában, mert németországi útja után összeegyeztethetetlennek tartotta, hogy az osztrák hatóságokkal tanácskozzék. Mások szerint viszont a berlini tartózkodása alatt meghalt és az orvosok szigorúan ráparancsoltak, hogy az éjszakát ágyban töltse. A különvonat két perc tartózkodás után tovább indult és fél hatkor reggel az olasz határra érkezett. Újra otthon RÓMA. — Mussolini különvonata reggel 7 óra 35 perckor futott be Bozenbe, ahol a dúcot a hatóságok és a párt képviselői, valamint hatalmas embertömeg fogadta és lelkes ünneplésben részesítette. Mussolini a német határról a következő táviratot küldte Hitlernek: —: A német föld elhagyásakor gondolatban még egyszer visszatérek Excellenciádhoz és visszagondolok a felejthetetlen napokra, amelyeket Önnel pompás népe körében töltöttem. Ezek a napok bizonyságot tettek a nemzeti szocialista Németországot és a fasiszta Olaszországot összekötő szellemi szolidaritás mellett és megpecsételték a barátság elválaszthatatlanságát. Elmélyült csodálatom az Ön műve iránt és barátságom megerősödött. Fogadja őszinte és szívélyes szerencsekivánataimat. A viszontlátásra Olaszországban. Mussolini. A duce a késő délutáni órákban érkezett Rómába. Az olasz főváros népe hatalmas tüntetéssel és lelkesedéssel fogadta. A római fogadtatást 1S órakor a német és az olasz rádiók is közvetítették. „Német politika" Középeurópában (sp) PRÁGA. — Az osztrák és a birodalmi német lapok ismét hevesen vitatkoznak az „igazi német politikádról, kölcsönösen szemrehányásokkal illetik egymást és itt is, ott is „fajárulásról“ beszélnek. Az ellentétet, amelyről tudjuk, hogy nem súlyos, csak jellemző, Schuschnigg és Hodza badeni tárgyalása váltotta ki. Okkal vagy ok nélkül, ne kutassuk, de a birodalmiak a badeni találkozóból azt olvasták ki, hogy az osztrák kancellár Mussolini és Hitler berlini megegyezése után ,,a kisantant karjába omlott" s a bécsi kormány, miután nem számíthat többé az olaszok segítségére Hitlerrel szemben, a dunai hatalmaknál keres támogatást. Tavaly ugyanígy volt. Amint az európai politika egy-egy eseménye után nyilvánvaló lesz, hogy Hitler és Mussolini megegyezik, Ausztria nyomban kapcsolatot keres a kisantanthoz. Leguutóbb, Schuschnigg prágai látogatása után, kisantant-osztrák szövetkezést csak Olaszország és Németország engedékenysége tudta megakadályozni és a birodalom kénytelen volt osztrák politikájának tempóját lényegesen módosítani, hogy az esedékes és Hodzától már bejelentett lépés meg ne történjék. Most ismét a „levegőben lóg" a közeledés, az események vaslogikája vezet hozzá. Nem csoda, ha a birodalmi lapok idegeskednek és Hodza és Schuschnigg találkozásában az esedékes fejlődés első jeleit látják. A kívülálló is kénytelen meglátni, hogy Németország és Olaszország teljes és végérvényes megegyezése után Ausztria, illetve az osztrák kormány helyzete ismét problematikussá vált. Ausztria kénytelen lemondani annak utolsó reményéről is, hogy Itália megvédelmezi Hitler ellen. A brenneri csapatfelvonulás nem ismétlődhet meg. A duce előbb utazott Berlinbe, mint Bécsbe és a „német-olasz sorsközösség" olyan fokáról beszél, amely kizárja az ellentéteket. Valószínű és Schuschnigg bizonyára tudja, hogy a duce és a führer, talán még a berlini út előtt, elsősorban az osztrák problémáról egyezett meg. Lehet, hogy Mussolini tényleg „szabad kezet" biztosított Németországnak Középeurópában, főleg Ausztriában, mert elszigeteltségében csak így tudta megszerezni Berlin támogatását a nemzetközi politikában, márpedig a dacénak feltétlenül szüksége van a német-olasz szövetsség ijesztő szerére, hogy kijátszhassa Londonban és Párisban, ha a két nyugati nagyhatalomtól valamit ki akar csikarni. A módszer most is bevált: aznap, amikor Mussolini Berlinben megpecsételte az „örök német-olasz szövetséget", delegátusai aláírták Párisban az angol-francia-olasz tengerészeti megegyezést, a három hatalom tartós együttműködésének első jelét, amit a német-olasz szövetség, a „száztizenötmillió egyakaratú felfegyverzett ember" pressziója nélkül aligha érhetett volna el. És ugyanaznap Genfben visszautasították Valencia olaszellenes javaslatait, ezt sem érhette volna el a duce, ha nem fenyegethet azzal, hogy szükség esetén a Róma-Berlin tengelyt kalapáccsá változtatja. E kilátások megérhették a ducénak, hogy Ausztriában szabad kezet biztosítson Hitlernek. A csatlakozás olasz szempontból nem veszély többé. Itália nem fél, hogy a németség ismét ráül Triesztre, az európai étlón uralkodó adriai kikötőre,, nem fél, hogy a birodalom megjelenik a Földközitengeren, s érzi, hogy a brenneri határt jóbarátja, Hitler éppúgy tiszteletben tartaná, mint Dolfuss vagy Schuschnigg. A helyzet ma legalább ilyennek látszik. Gazdaságilag nem túl nagy jelentőségű a római biok, amióta Magyarország áruját a valutaerős nyugati államokban is el tudja adni, Olaszország pedig mindent olcsón megvásárolhat új barátjánál, Jugoszláviánál, amellyel máris jobb a kereskedelmi viszonya, mint a szankciók előtti időkben volt. Ausztria gazdasági szempontból csak terhet jelent Olaszországnak. Ilyen körülmények között nem csoda, ha Schuschnigg úgy érzi, hogy Hitler ma fontosabb Rómának, mint Ausztria. A helyzet máskülönben is megváltozott: az osztrák nemzeti szocialisták, akik eddig csak Berlinhez fordulhattak védelemért, a berlini összejövetel után egyformán remélhetnek támogatást Berlintől és Rómától és éppen ma, sürgősen, el is küldték kérvényüket a két fővárosba. Ha pedig a két nagyhatalom tényleg mögéjük áll és követelni fogja az osztrák nácik bevonását az osztrák kormányzásba, Bécs nem igen zárkózhat el a két nagy „barát" kívánsága elől. Csak egy esetben: ha időközben más befolyásos barátokat talál. Berlin úgy véli, hogy Baden az új barát megkeresésének első állomása és riadót fúj, még mielőtt késő. Igyekszik olyan hangulatot teremteni Ausztriában, amely megnehezíti Schuschnigg elorientálódását az olasznémet bioktól. A „német politikára" hivatkozik, s leszögezi, hogy Schuschnigg árulást követne el a német nemzet ellen, ha az ellentáborhoz pártolna és hátbatámadná a német—olasz szövetkezést. Elvitathatatlan, hogy Schuschnigg helyzete nehéz. Az ember nem ismerheti pontosan az osztrák nép hangulatát, de úgy látszik, hogy a lakosságnak legalább fele — fejezzük ki magunkat enyhén —, föltétlenül a Németországgal megértést és szövetséget kereső politikát helyesli. Ha nem így volna, ha Schuschnigg bízhatna népének másfajta állásfoglalásában, régen megejtette volna a választásokat. Mivel nem választat, föl kell tételeznünk, hogy az osztrákok jelentős részében egyelőre nem mer bízni, s még „neveli őket. így A távolkezeti helyzet Anglia hadirepülőgépeket szállít Kínának Japán válaszjegyzék - Nanking bombázása „kikerülhetetlen" LONDON. Az angol légügyi minisztérium engedélyt adott a Gloucester Aircraft társaságnak, hogy néhány „Gladiátor" típusú hadirepülőgépet szállíthasson Kínának. Ez az új katonai repülőgép óránként 400 kilométeres sebességgel tud repülni. Az United Press jelentése szerint a londoni parlamentet külön ülésre összehívják, hogy az alsóház állást foglalhasson Japán magatartásával szemben. Nem lehetetlen, hogy az angol parlament kimondja a japán áruk bojkottját. Attlee, az ellenzék vezére a közeli napokban megkéri Chamberlaint a palament összehívására. Angliában egyre nagyobb a felháborodás Japán ellen s ma az angolok hevesebben tüntetnek Tokió ellen, mint az abesszin háború alatt Olaszország ellen tüntettek. A miniszterekre nagy hatást gyakorol a nép egyre növekvő japán-ellenessége és ilyen körülmények között nem lehetetlen, hogy a japán áruktól a kormány kénytelen lesz megvonni a behozatali engedélyeket. Tokio „megértést" kér TOKIO. — Hirota külügyminiszter csütörtökön az amerikai, az angol és a francia nagykövetnek átnyújtotta a japán válaszjegyzéket a Nanking bombázása után átnyújtott háromhatalmi jegyzékre. A japánok szerint a kínai főváros a kínai hadműveletek legfontosabb katonai támasztópontja, épp ezért a japánok kénytelenek katonai céljaik elérése érdekében a nankingi katonai telepeket bombázni. Mielőtt ezt megtették, értesítették tervükről a külföldi hatalmakat, amiből kiviláglik, hogy védeni akarták a külföldi állampolgárok életét és vagyonát. A japán kormány nem adja fel a reményt a három nagyhatalommal való együttműködésre és arra kéri a hatalmakat, hogy tanúsítsanak több megértést a japán részről foganatosított rendszabályokkal szemben.