Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1842-06-09 / 10. szám
- 115 -t A' hegyaljai esperességnek azon indítványa, hogy a' superintendensi hivatal restauratio alá bocsátassék, ámbár nem minden ellenzék nélkül, mégis szerencsésen megbukott. Iglón tartandó kerületi gyűlésre követek neveztettek. "S miután V. D. R. lelkész , az egyházában , Sz J. ur által történt egyházi gyűléseken a' pap' elnökösködő jogának tagadása' következtében előterjesztett abbeli kérdésére: „nyilatkoznék világosan az esperesség, ha váljon a' lelkész, helybeli gyűléseken együtt elnök-e a' világi felügyelővel?" a' kerület' ez iránti határzata' nyomán , a' lelkész' együtt elnökösködési joga világosan kimondatott 's megállapítatott, vége jön az esperességi gyűlésnek. Maginváry. Irodalom. Hönyvismertetés. Ora mutatgatja Fai András. ó. Jóakaratú hitfeleinek muta Pesten Trattner és Károlyi' betűivel, 1842. 81. 149 I. Ára I ft. pp. — Szerencsések vagyunk itt újra találkozni a' gyakorlati életben széles jártasságáról 's ügyes tapintatáról hazaszertő ismeretes, a' nevelés'tárgyában, első fellépte óta, üdvös eszméket terjeszgetett, minden szakban 's munkakörben annyi előítéleteket és visszaéléseket felfedezett és ostromlott , annyi korszerű jóra irányzott javaslatok-, tervek-és vállalatokat indítványozott Fáy Andrássa. Mindenfelé elágazott figyelmét a'tisztelt férfiú most egyházi és iskolai ügyeinkre fordítá , feladatút tűzvén ki magának — a' reggelen túlhaladt és délfelé járó időt mutató óra' serkentésére — „a' prot különösen ref. iskolai és egyházi kormányzásnak hiányait, egész forrásokig nyomozni fel, azokat ezen forrásokkal és orvoslási kimutatásokkal együtt, némi rendszerben tüntetni elő hitfeleinek" számos tekintélyi utasítgatásokkal támogatva állításait, tapasztalati szabályait é s következtetéseit. Kisebbek és erőtlenebbek vagyunk, mintsem az eszmedús és változatos tartalmú munkát, akár egészben , akár részeiben képesek legyünk minden oldalról megbírálni, — ezt illy tárgyak felett többet elmélkedett, e mezőn többet tapasztalt férfiakra kénytelenítetünk bizni: azért csak foglalatját terjesztjük elő szárazon röviden. — Szerzőnek 1-s. és 145. lapon vallomása szerint e könyv írására alkalmat adott az 1841-ik évi conventi elnökséget illető nyilatkozatára Péterff/s Albert ur által, a Mult és Jelenben írott cikke , melyben a kettős elnökséget, — mit szerző, a' protestantismus' szellemét vévén nyilatkozata' alapjául, nem helyeslő, — sürgeti. Állítmányát szerző igazolandó, kimutatja 1) a'protestantismus'igaz szellemét kétlen és czáfolhatlan elvekben, kijelölvén a' kútfőket, mikből azt megérthetni. Nem tekintheti szerző ilyeneknek a' protestantismus' kezdetében szerkezeti ekklézsiák-, cánonaik- és igazgatási formákat, nem különösen Calvin' iratait; de igen 1) az elveket és visszaéléseket, mik ellen a' reformatio intéztetett, és 2) az első confessiók' átalános főelveit és egyetemes irányait. Ezen források után szerző a' protestantismus' kellen szellemének elveit következő pontokban állítja fel: i) A' protestánsnak egyedüli symbolikus könyve a' biblia. 2) A' prot. hi' dolgában , semmi emberi tekintélyeknek é s erőszakoltatásoknak nem engedve, követheti önmeggyőződését. (Itt szó van a' rationalismusról 's biblia-magyarázat' elveiről.) 3) A' protestantismus' szellemének kellen elve a' haladás és tökéletesedés, minél fogva, hit' dolgában nem kötelezők a' symbolikus könyvek , miknek szereztetésök' czélját szerző nyomásán és kimerítőleg adja elő. 4) Haladás és tökéletesedés' változásai alá eshetők az egyházi szertartások, igazgatási cánonok , agendák 'stb .) A' prot. ekklézsiát a' hivők' összesége képviseli és nem egyesek, azért semmi tagnak e'felséges társaságban elkülönzött előjoga, az időszerinti delegation kivül nem lehet, melly ebből önként következik, hogy protestánsoknál a' papi rend nem elkülönzött vagy épen ellenjellemzett testület, hanem a' világival egyiránt tagja az egyháznak. Az egyház' eszméje és öntudata nálunk nem clerusban , hanem az ekklézsiák' közönségeiben központosúl; a' papok az egyházi társaságnak tisztviselői, kiknek az egyház nem egyéb, mint szellemi jogokat enged át. G) Az egyházi igazgatásbani részvét közös az egyháznak minden tagjaival és nincs helye semmi különvált testületecske gyámkodásainak, egyedárulkodásainak. Az egyházi igazgatás kellő formáját képviselet és nyilvánosság adhatják meg. Ezek után áttér szerző az iskolákra 's egyház-igazgatásra , mellyek úgymond , a' tévesztett ránynál fogva , nincsenek a' protestantismus' tétlen szellemében alkotva 's fentartva. Mert Az Iskoláink 1) csalhatlan bélyegét viselik magukon a' századoknak, mellyekben alkottatlak. Szellemek, irányok kitünőleg pap-seminariumi;skoláinkban ma is megvan a' zárdai együttlatás. 2) Iskoláinkban a' két elem, papi 's világi, iggodalmason elkülönöztetik; a' san benito bokauha , az egykori patrónus é s egyházi szolga közti barátságos viszonyt, az egyházi közszellemet előre megsemmíti kor-és haladástóli elmaradás miatt, feltűnő iskoláinkban : 1) A finomabb társalgás- és társalgás általi kiképzés-hiány, minélfogva számos ifjaink, társalgási körökben szárazra kitelt halak. Itt ajánltatik a Pesten állítandó főiskola. 2) Főbb iskoláinkon a pietistikus irány vezérfonalként vonul el, mely Hübner, káté, korszerűtlen zsoltá is meg//f//«//7tf*eznék vagy mez'tt Mzefeseznék — hiszik kipótolhatónak, önkénytelenül eszünkbe jut egy kis variatioval Maltitznak eme mondása: ,,Fiir unsere Professoren-Wunde Cilt dieses Vonther-Pflaster nicht" Taubner.