Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1842-06-30 / 13. szám
- 146 - und die Anthologen edel sind; die Altén waren Menschen, keine Gelehrten, was seid ihr? und was holt ihr aus ihnen ? — Copiam vocabulorum !u Az ifjak az intézetekben, mellyeket a' szellemetlen alakiság' ezen visszás értelme szerint kormányzátnak , nem tekintve jövendő életviszonyaik' különbségét, irgalom nélkül philologokká képeztettek, miáltal a' munka a' szabad és szellemi önállóságra nézve mind a' tudomány' terén, mind a' kézművészet' körében felette nehezített lőn, 's a' szakbeli tudósoknak, miként a' kézműveseknek száma görbedt mintegy a' képletek', szabályok' és kivételek', a' holt betű' ezen szolgai járma alatt. Azért kell az igaz és alkalmas ifjuságnevelés feletti kérdést, ha rá választ akarunk , a' tévelyes nézetek' ezen mezejéről egy másikra átültetnünk, mezejére a' természetességnek és valóságnak. A' tudóskar' ellenében a' gyakorlati életmunkásságok állnak. Az idő' haladta a' polgáriságnak adá meg kellő értékét. Mind a' kettőre nézve a' műveltségnek oly foka igényeltetik, mily egykor hallatlan volt, 's névszerint a' mesterség, kereskedés, ipar és művészség az összes országéletben olly nyomos jelentőséget nyertek , hogy ezen szakok már az öneszmélt erőnek kifejlését teszik szükségessé, vagy másként, fensőbb műveltséget feltételeznek. Erre csak úgynevezett tudományos intézetek vagy tudósokat képző iskolák léteztek,s összes szerkezetekből okvetlen közvetkezett, hogy általok magát teljesen kielégítettnek senki nem érzé. Vagy igen sokat, vagy igen keveset adának. Így támadt a' realismus' ellentéte a' classicai műveltség' ellenében; de a' melly eleinte nem ismeré jogossága' körét, mert különbség és megválasztás nélkül minden előbb méltánylott neveléselveket, mint gyakorlat ellenieket, elmellőzött Minek nekem a' görög és latin , vagy tán még az éber nyelv ? kérdezé a'jövendő művész, kereskedő, erőműves, erdész 'stb., és joggal; azonban a' jövendő tudós is tön illy kérdéseket tévely- vagy kérelemből, vagy a' pedánsságot meguntából, melly még uralkodott. Ekként lőnek országhatalmak a' reáliskolák' szükségességére, a' tudósokat képző intézeteknek pedig az ész' elvei, a'szabadabb világ- és életszempont szerinti reformjára figyelmesek , 's miként egy részről tanodák támadtak, mellyek' kitűzött czélja a' polgár életrel készítés egyetemleg, úgy más részről ollyak is, hol a' növendékek a' jövendő tudományos pályára czélszerűbben képeztetnek. És az oktatás' ezen szükségszerinti elkülönzetéből kiindulva , kérdésünk' megfejtése könnyű és mintegy magától következik Tekintsük először a' tudósokat képző iskolákat , mellyekből a' szellemölő pedánsság lassanként kiköltözött. Miként minden szellemi és politikai mozgásra, erre is a' világtörténeti forradalom adá a' rugót. A' szabadság'eszmélete feléledt; az ifjúság a' régiek' megérthetésére egészen más kommentárt keresett és lelt, mint vala a' philologiai, melly a' betű- és alakhoz ragaszkodott: a' történetet. Mielőtt azonban ezen commentatort ismét egy másik által, az ész által commentálni, elérhető len, a' forradalom' következményei által feltételeztetve, nem hoza eleinte áldásos sikert ; mert a'régiek'szabadságeszméinek majomi utánzását a túlságig nevelé, 's számos politikai tévelyekre és csalatokra vezérlett. Hamar helyre állott mégis minden , 's a' régiek, kik ez által majdnem rész hirbe jövének, ismét kegyelmet nyertek. Kitűnvén, hogy a' gymnasiumokban a' realiáknak, milelyek a' mértan, magány történet, földirat, természettan, nem kell nagyobb tért engedni, mint szükséges, mivel a' vizsgálatok' minden szigorúsága mellett is az első classicai studium csorbulást szenved, 's igy csak felületesség és csekélység tenyészik, a' classicai műveltség' alapja a' jövendő tudósra nézve hathatósabban igényelteték, — minden könnyelműség' kiirthatására, mellyel a' tudóskar' újabb nemzedéke tán nem méltatlanúl vádoltatik , mint a' legelső és legjobb szer igényelteték. Az idő' hatalmas szózata minden pedánsságra halálos ítéletet mondott, 's a' philologia, az ész' villámaitól fellángítva, szinte nem képletek' és szavak' magyarázata többé, hanem papja lőn a' régiek' szellemének, ki az irományaikban élő antik életnek tüneményeit és nyilatkozatait csak azért foglalja el, hogy magát az életet, az alak' tartalmát annál biztosabban és hibátlanabból tanulja megismerni. Feladása e' szerint az oktatókarnak , az ifjak' kedélyében a' régiek'irományaival egyszersmind a' régiek'szellemét, egyszerűségöket, világosságukat, a' mérték és szépség iránti érzeteket hatóvá képezni, igy az alak- és nyelvtanbani legfőbb szigorúságot elmulaszthatlan kötelességnek tartani Az alaki művelés 's a' szellemnek önállóságrai előképzése, a'melly a' nélkül hogy philosophia vagy történet prédikáltatnék , philosoph-történeti propedeutika leend, szilárdabb alapot a' grammatikai studiumnál nem nyerhet. Magok a' régi nyelvek történetileg elzárt , kész kiképzettségök 's a' szép, mértéktartó mozgás' szabadsága mellett a' grammatikai szókötésen és tételalakítások' szigorú logikájával a' legjobb anyagot szolgáltatják. Grammatikai magyarázatuk így két okból több ügy maradand, először mivel nélküle érthetőségök lehetetlen, azután pedig, mivel grammatikájuk már magában alkalmazott logika. És ha Melanchton az ifjúságot buzdítja : „Solo esse puerile stúdium et negotium vicemi leve, sed mihi credant adolescentes, non minus prodesse generi humano Grammaticen ac praecipue hanc syntaxeos partem, quae est absolutio Grammatices, quam plerasque alias artes aut professiones et si de earum dignitate nihil detraho. (Quarum) magnam adsentior esse utilitatem, sed non minus estutilitas Grammatices: Haec religionum,