Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1843-06-10 / 23. szám
Sohasem tenném félre szemem elől, hogy én most nem vagyok sem szónok, sem költész, hanem csupán jegyző, és stylemetahoz képest alkalmaznám. Jegyzőkönyvemet ujdivatu styl, vagy szinte poetai és bombasticus írásmód' fitogatására soha nem használnám. Annál kevésbé engedném meg magamnak, a letett esküvel játszást, miszerint ennek ellenére csak egy jótát is mást vagy másképen jegyzenék, mint ami és miként tárgyaltatott. Ingyen és pusztán becsületből nem szolgálnék , mert az efféle szolgálatban nincs köszönet, de mérsékleti díjért, és aztán készséggel, pontossággal. Szónokoskodni nem érnék rá. Ha én gyülekezetnek előjáró úri tagja volnék, utánoznám nem Jeremiás urait *, nem is Festust, hanem Nicodémust, arimathiai Józsefet és Ábrahámot,ki Melchizsédeknek szívesen hódolt. A lelkészt nem úgy nézném , mint a rám rendezett egyént, hanem mint tanítómat; vele minden örömömet bánatomat közölném, őt legbensőbb házi barátommá választanám és mint ollyant tiszteltetném egész családommal. Lelkészem előtt nem feszengenék, és a" nevetségül lehető patrónus czimmel magamat illettetni nem engedném. Lelkészemmel minden javaimat megosztanám. Az egyházi fizetések-és közös terhektől hátra nem vonulnék , és a' rendetlenül- vagy épen a' nemfizetést noble-divatnak nem ítélném. Egyházat, vallást mindig tisztelnék, és akár szívből, akár szinből, akár csak a' példaadásért is, a templomba szorgalmatosan eljárnék, abban nem éppen csak valami újat tanulni, hanem épülni és áhítozni vágyván. Ily én elemi iskolatanító volnék, hivatalomat szívvel testtel és lélekkel örvendeném. Sohasem bánnám, hogy azzá lettem, se nem sajnálnám, hogy talán többet is tanultam, mint ehez szükséges ; sohasem vágynék papi cselekményeket végbe vinni és affélékben jeleskedni. Mesteri czimemet nem szégyenlem; hanem megmaradnék abban híven, a'mire hivattattam, a'tanításban igyekezvén lenni mester, és úgy tökéletesítni tudományomat és jellememet, hogy a? szép humanissimus czim ne illjék rám megfordítva inhumanissimus-képen. Magamat rectornak hivni sem hagynám. Ez uralkodásra vágyást jelentő czim, minél pedig nevetségesebb egy falusi szegény iskotanítóban mi sem lehet. Lelkészemet nemcsak kénytelen kelletlenül, hanem teljes meggyőződésemből ismerném főnökömnek, önmagamat viszont neki alárendezettnek. Eszerint tisztelném őt 's egész családot, és az enyimekkel is tiszteltetném. Falujegyzője sok fizetésért sem lennék, mert az elvonna hivatásomtól és jellemem' romlása elkerülhetetlen lenne. Évenként ősszel gondosan öszveírnám nemcsak az iskolába felgyűlt tanítványok' neveit, hanem azokét is, kik már korukra nézve iskoláztatásra alkalmasok volnának, de arra meg sem küldetnek fel; és a' szülőket házaiknál megkeresve gyermekeik taníttatására bírni kísérteném. Tanítványaimról részletes naplót vezetnék. Szünnapokban olvasnék reális jó könyveket és hírlapokat is. Az academia által kiadott kézikönyvnek *) kalauzoló beszédét nemcsak figyelemmel megolvasnám, hanem szinte studéroznám. Minden isk. leczketartáshoz előre készülnék, és főleg abban sokat törném a fejemet, hogy míg egy osztállyal foglalkozom, addig a többieket is miként tarthassam munkásságban hasznosan. Az éneklést mint az erkölcsök szelidítésére igen hatályos szert, tanítványaimmal különösen megszerettetném; velők a' szebb énekeket könyvnélkül betanultatnám , hogy azokat mezei munkáik mellett is zengedezhetnék későn korán. A' könyvnélkül tanultatandó erkölcsi vagy mulattató versekre magam csinálta munkákat nem használnék, hanem mindenkor csak tekintélyes könyveket, minők: Biblia, Énekes könyv, Hübner' kegyes elmélkedései, Hármas kis-tükör, kézi-könyv, 'stb. Mezei gazdaságba el nem merülnék, hanem méhtartással, selyemtenyésztéssel, fák' és virágok' ápolásával, igen, foglalkoznám. Nőtársul szegény de mivelt és ügyes leánykát vennék, ki varrás, kötés, és leányok' tanítása által magát a'helységben szükségessé tenni tudná, egyszersmind a'jövedelmecskét növelné. Ha én professor volnék , szakomba magamat szilárdul és mélyen betanulnám, és azt a' kor' szelleméhez képest folyvást lekélyesítném. Tanomat növendékim szükségeihez alkalmazva kinyomatnám, és az áron is megveendő időt tollbamondással (dictando) nem vesztegetném. Elvem volna : ifjúság előtt keresztyén vallásra, egyházra, lelkészekre soha nem elménezkedni; ellenben mindennemű pietásokat komolyan sürgetni. Mindent magyarul tárgyalnék és sokoldalúan felvilágosítva nem tanultatni, hanem tanítani törekedném. A' szünnapokat utazásokra fordítanám, főleg hivataltársaimhoz szerte a' hazában. Az invita Minerva tanulókat hallgató termemtől kíméletlenül elzárnám. Ha én káplán volnék, minden oldalról igyekezném magamat tökéletesíteni Nem elégedném meg a' hivatal' gyakorlati fogásaiba bele szokni , hanem üres óráimban végig tárgyalnám újólag mind azon osztályomi tanokat, mellyeket az academián tárgyaltam; az elmulasztottakat pedig kipótolnám. Név szerint a' Bibliát mindennapi olvasmányommá tenném. Főnökömnek és családjának bizodalmát , velem megelégedését és tetszését minden kitelhető módon megnyerni keresném; és neki nemcsak hivatalos tényekben, hanem házi *) terem. 2, 31. *)E' munka'harmadik megbővitett és szigorúan megjavított kiadásának tani része most izzad sajtó alatt. K.