Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-03-23 / 12. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP.­­ 12. szám. Negyedik évi folyamat. Mart. 23. 1845. • ——i— — Ecclesia, sicut Inna, defectas habel et ortuí frequentes, sed defectihus snis credit et his raeruit ampüari. Ambrosius. TARTALOM : Egyház, állományhozi viszonyban, okosság jogtani pontból, szemlélve. Világvári. — Életképek a' helv. hitv. tiszántúli egyházkerületből. — Püspökszentelés a' dunántúli helv. hitv. egyházkerületben. Török. — Vegyes közlemények. Egyház­i állományhozi viszonyban, okosság jogtani pontból, szemlélve. (Folytatás.) Az egy igaz vállat létesítése is csak a* gondolkodás szabadsága által le­hetséges. Noha a' vallás- és egyházra nézve, a' véges határok közé szorított embereknél, világ végéig lesznek különbségek, mellyek az igazság elevení­tésére, és annak az életbei hatésb befolyására szükségesek; 'de az idő, hely 's másféle okok és okozatok körülményei szerint, elkerülhetlenek is: mindazáltal valamint egyfelől egyáltalában a' vallás 's egyház, az ö igaz természetök 's tulajdon­ságaik szerint csupán csak a' gondolkodásbeli szabadság által, alapítathatnak, ugy másfelöl a' világban fenálló minden különböző vallások- é s egyházaknak, a' födologban, a­ dolog valóságábani általános megegyezése is — a' mikor t. i. minden ellenkezések lehetségig kiegyenlítetnek, és ezen okossági eszmének: Lészen egy akol és egy pász­tor, létesülése elközelítend­ő soha nem másképen, csak a­ gondolkodás minden­ oldalu szabadsága, és abból folyó szabad beszéd-, írás-, nyomtatás- és olvasásbeli közlekedés által lehetséges. Tanítsa­tok minden népeket! azt mondta Jézus, és midőn azt is mondta: Kényszerítsd őket bemenni! bizo­nyosan nem értett azon sem durva testi vagy vé­konyabb lélektani, félelem, ijesztés 's a' t. általi erőtetést, sem valamelly álmesterséget és csalást, a' minek nemcsak szóval, de egész élete 's cse­lekvése módjával is, mindig ellenkezőjét mutatta, — hanem, az ö tudománya lelke szerint, az emberi lélek értelmi 's erkölcsi természetéből vett okok­kali ösztönözést. Egyébiránt is a' sz. irás szavait nem kell betű­ szerint venni, hanem okosan ma­gyarázni, mert a' betű megöl, a'lélek pedig meg­elevenít. A' ker. embernek három fő vallás-köny­vei vagy bibliái közöl, mellyek a' sz. irás, ter­mészet és okosság, ez utolsó a1 két elsőnek illető eredeti magyarázója s bírálója, mellynek itélő­székétöl, minthogy ennél van a' vallás legerede­tibb szövegben letéve, más felsőbbre utalni nem­lehet. Egy iró mondja, 's vélekedésünk szerint nagyon helyesen: Multum, plurimum miet s. scriptura cum ratione, e contra nihil potest valere sine ratione et contra rationem, ad salutem. A' szabad gondolkodás tehát, a'gondolatok kölcsönös kicserélődése által, a' lélek teljes igaz­ságra törekvő természete szerint, csak egyedül képes kivíni az egy igaz vallást és egyházat, mennyiben az, mint okossági eszme, az emberi véges tehetségektől kivíható; mert a' vallás­igazság is egy közkincs, mellyböl mindenki bír valamelly, a* kölcsönös szabad gondolkodás által szüntelen szaporítható, részecskét, de a' mellyet senki egészben nem birhat. Midőn ellenben épen a' kényszerítés egyfelől képmutatást, vallásos mind egylégességet, istentagadást, hitetlenséget, és igy vallástalanságot, — másfelöl pedig vakhitet, babonaságot és ebből folyó rajoskodást, és igy hitdühöt vagy hitkórságot nemz, és különböző, egymást mérgesen gyűlölő és megölő felekeze­tekre szaggatja széjjel az atyafi emberi nemzetet, megsérti a­ jogot, gátolja az erényt, és igy az igaz vallást, mellynek élete csak amazok társa­ságában virulhat, megfojtja. Illy mérges, sőt erkölcsileg halálos gyümöl­csei vannak a­ helytelenül értett status-ratio­inkább status-irratióból eredt vallás-kénysze­rítésnek. Nem jobb volna-e vallásra nézve, jog­törvény határin belül, az embereknek tökéletes szabadságot hagyni, melly esetben kétség kivül okossággal 's egymással is legegyezöbb vallás-és egyház- alakok jelennének meg, és a' legtöké­lyesb vallás és egyház, Jézus vallása­ 's egyhá­zának igaz értelme megvalósulna, az ige megtes­tesülne Mert, mivel a'vallás az ember eredeti természetére tartozik, és az ember a' társaságos­ságra természetileg olly hajlandó, hogy annak ösztönét soha belőle egészen ki nem irthatni: in­nen akárki is, a­­helyett, hogy egyház- vagy vallástalan legyen, — mi lelkileg épen olly termé­szet-elleni és lehetlen, mint testileg az, hogy lég, világ, meleg és élelem nélkül éljen, — valamelly 12

Next