Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1846-03-22 / 12. szám
könyvtárt, olvasókört, és az egyleti gyűlésben választottja által elnököljön 'sa't. A* köziskolaügyelő pedig minden évben legalább kétszer meglátogassa a'gondja alá bízott iskolákat,és tartson vizsgálatot, segítse az isk.tanítót, a'helybeli lelkészszel kezet fogva,az iskola körülményei's népességéhez képest, a' leczketervet elkészíteni; tartsa figyelemmel az egyház és iskola viszonyát, nézze át a' községi iskolatanács jegyzőkönyvét, 's az iskolatanító naplóját, 's tegyen a' megyei iskolatanácsnak időszaki jelentést. Legyen c) községi iskolatanácsi tagból,tagjait a' presbyterium válassza, rendes elnöke lévén a' helybeli leik., tanácskozó tagja az iskolatanító , ez ügyeljen fel az iskola anyagi szükségeire, tanító és szülők közti viszonyra, fizetésre, a' tanképes életidejü gyermekek rendes iskoláztatására, a lelkész pedig különösen az iskola szellemére; vigyen rendes jegyzőkönyvet, tegyen minden hónapban jelentést az egyháztanácsnak, vagy szükség esetében a községi gyűlésnek. Kívánatos továbbá, hogy a' kerület minden tanítói, három évben egyszer, képviselőik által iskolai synodust tartsanak a' nevelés és oktatás ügyében, és kivánataikat az egyházkerületnek adják be Mi csak illy, vagy ehez hasonló organicus rendezés mellett várunk életet és rendszeres haladást a' nevelés és oktatás pályáján. II. Tanrendszer. A'mi a' tanrendszer szerkesztését illeti, itt is el kell térnünk az eddigi gyakorlattól , mert az nem vezet czélhoz. Vegyük fel például az 1828-iki népiskolai rendszert: A' népiskolák osztályoztattak; a' tantárgyak kijelöltettek ; a' kézikönyvek készítésével bizonyos férfiak többnyire a' főiskolai szaktanítók megbízattak, 's ezzel a' munka bevégeztetett. Ki nem látja, hogy az illy szárazon levázolt rendszerben nincs meg a' lélek, melly azt elevenítse és táplálja, mint az Úr lelke a' vizeket? Hogy tervünk hasznavehető legyen, 's tanrendszerünkbe lelket öntsünk, szükség mindenek felett kitűzni a' czélt, melyre a' népiskolai nevelés és oktatás irányoztassék. Igen sok, mondhatni, minden attól függ a' tervezésben, mi czélt tűzünk ki a* népiskolák elébe alakit-e avvagy anyagit, vagy a' kettőt egyesítve, azon elvet mondjuk ki: a* szükséges és hasznos ismeretek, a' reálék is, szív- és észképzőleg tárgyaltassanak? Szükséges továbbá a' tantárgyak észszerű lehozása, mert ha azok csak történetesen füzetnek egybe, nem pedig a' népiskola természete és czélja szerint fogalmaztatnak, könnyen megeshetik, hogy túlságokba esünk,nevezetesen az alaki és anyagi czél egybezavartatván, egyik a* másik rovására űizetik, az ismeretanyagok vagy a' minimumra huzatnak le, vagy rendéntül egybehalmoztatván, tanító és tanítvány olly térre vitetnek, mellyet ez elemi oktatás határideje alatt sem belátni, sem áthatni nem lehet. Végre bizonyos irányadóul kitűzött módszer nélkül, sem az ismeretanyagok rendiben, sem azok feldolgozásában vagyis a szükséges kézikönyvekben, összhangzás és kerekdedség nem leend, amint ezt divatozó iskolakönyveink bizonyítják; pedig csak azon népiskolai könyv hasznavehető, melly tárgyát a' személyre kivet, 's az időre, mellyben az ismeret közöltetik, a' többi tanulmányokra és az iskola szellemére viszonyítva, egy teljesen keresztülvitt egészet képez. — Nem leend tehát érdektelen ezeket bővebben tárgyalni. A' népiskola olly nyilvános képzőintézet, melly, nem tekintve a' külön néposztályokat és hivatásokat, az ember concret természetét veszi szemügyre, és a* minden rendnek és hivatásunknak egyiránt szükséges alapképzést végzi. Ez a* népiskola fogalma; czélja pedig, hogy növendékeit a jelen emberi műveltség általános álláspontjára segítse. Népiskola tehát oly központ, mely sem szellemi, sem anyagi oldalra nem hatolva, az egyetemes emberképzés elemeivel foglalkozik, és fogalmánál fogva körébe tartoznak a nevendék szellemi és testi erejének kifejtése, gyakorlása; a közéletben minden hivatásunknak egyiránt szükséges és hasznos ismeretek, és készségek elsajátítása; vallásos, erkölcsi fogalmak, eszmék felébresztése és az azok általi szívképzés, — mellyek is e következendő öt osztályba sorozandók: 1) Elemek : érzékgyakorlás és értelemképzés, Pestalozzi triasa u.m. ige-, szám- és alaktan elemei által. 2) Realék: a közéletben szükséges és hasznos ismeretek: földrajz, természettan és rajz különös tekintettel a* földmivelésre és műgyártásra; történettan, befejezve a'hazai törvények népszerű ismeretével;továbbá beszéd-,írás-,olvasástani készség, szám-, alak- és tértan gyakorlati alkalmazása. 3) Eszményiek: vallás- és erkölcstan; szív-és kedélyképző erkölcsi, vallásos elbeszélések, bibliai történet 'sat. 43 Művésziek: rajz, szépírás, ének. 5) Testi nevelés: egészégi szabályok, gymnastica. Az oktatástan egyik lényeges része a' módszertan. E' téren is tájékozni szükség magunkat, mert ez ad utasítást úgy a' tananyagok egymásutánja, miként azok tárgyalása és közlési módja felett. A népiskolában kisebb és nagyobb mértékben alkalmazható módszerek általában: Az analyticai és syntheticai módszer: ez, az egyes elemekből idulva ki, azokból egészet alkot, amaz pedig az egészből, a részleteken keresztül, az egyesekre száll le. Népiskolában, hol a nép nagy részére nézve bevégeztetik az iskolai oktatás, szükség, hogy az elemi tudományok nem rendszeresen ugyan, de egészben tárgyaltassanak, rövid idő alatt lehető legtöbb történjék, és a legczélosabb és lényegesebb választassák ki. E kivánatoknak mindenekfelett az analyticai modor