Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1865-10-22 / 43. szám
ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA : 4 hasábos petii sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 80 ujkr. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal. A lipót és szerb-utca szögletén földszint. DR. ROTHE BESZÉDE AZ EISENACHI PRO TESTÁNS EGYLETI GYŰLÉSEN JUN. 7-én. (Folytatás.) Ha tehát bajunk fő okát magánál az egyháznál kell keresnünk, itt a történelmi felfogás nem is engedi, hogy tévútra térjünk. Ez e tüneménynél mindenképen a tettleges okozati összefüggésre utal azon körülménynél fogva is, hogy a messze elharapódzott elidegenedés az egyháztól, egyidejűleg lép fel azon nagy történelmi fordulattal, mely által a mult század második felében a modern tudat és a modern míveltség sajátságos nézeteivel és célzataival magának a népnél utat tört, valamint az által is, hogy az elidegenedés a társadalomnak épen azon osztályánál honos, mely e modern szellem befolyása alatt leginkább áll. Ama nagy történelmi válság a német keresztyénség előtt egészen új világnézetet tárt fel, melynek lényeges jellemvonása abban áll, hogy a keresztyénség tudata mintegy új érzékkel gazdagodott, érzékkel e földi jelen világ iránt az ember sajátságos céljaira néző jelentősége szerint, röviden szólva érzéke nyilt meg az emberiségnél erkölcsi és szellemi céljaink iránt és ezzel összefüggésben feltámadt benne az ösztön, hogy e földi világot, mint eszközt ama sajátságos emberségi célhoz, lehetőleg teljesen birtokába kerítse felismerés és az emberi célokra szolgáló szerszámul való elkészítése által. E hathatós változás az egyházat a keresztyénség közepett egészen új állásba tette. Munkásságának föltételei lényegesen mások lettek, s ezzel feladatának is okvetlen módosulnia kellett. Az volt már most a teendő, hogy ezen uj történelmi helyzetet jól megfontolván, határozza el magát, mily állást akar azon új világgal szemben elfoglalni, mely körülötte felvirágzott. Attól, hogy azt kellő módon tegye, függött nyilván hatályos munkásságának fenmaradása, s nekünk azon tényből, hogy az egyház azon időponttól fogva szemmel látható hanyatlásban van, azt kell következtetnünk, hogy nem tudta akkor magát a modern élethez kellő álásba tenni. Eldöntésének természetesen attól kellett függnie, mikép hitte felfoghatni ez utóbbinak viszonyát a keresztyénséghez, melynek szervezete akar lenni és kell is hogy legyen. Itt csak egy választása volt. Vagy az, hogy a modern eszmék és célzatok a keresztyénség iránt idegenek vagy épen ellenségesek, akkor az egyháznak vele szembe kell szállnia, — de akkor, ha a keresztyénség csakugyan igazság, azzal a hatalommal kell bírnia, hogy megverje és legyőzze. Vagy azok a keresztyénséggel egyneműek, magok történelmi munkásságának termékei, akkor az egyháznak azokat el kell ismernie, keresztyénekül törvényesítenie, sőt a birtokában lévő minden eszközökkel mellettük harcolnia. S mire határozta el magát ? Jusson mindenek előtt eszünkbe, mily nagyon bajos volt az adott viszonyok közt határozathoz jutni. Mert nem akarunk a méltányosságról megfeledkezni, hisz nem vádaskodni jöttünk ide. Ily nagy történelmi válságok soha sem eshetnek meg komoly bonyodalmak nélkül, mert az emberek csak igen lassan bírnak tiszta tudatához eljutni annak, amit tulajdonképen céloznak és akarnak. A mi esetünkben az egyháznak ítéletet kellene alakítania olyan keresztyénségről, mely nem is az ő földén termett és