Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-10-22 / 43. szám

ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldés­sel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA : 4 hasábos petii sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 80 ujkr. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal. A lipót és szerb-utca szögletén földszint. DR. ROTHE BESZÉDE AZ EISENACHI PRO­ TESTÁNS EGYLETI GYŰLÉSEN JUN. 7-én. (Folytatás.) Ha tehát bajunk fő okát magánál az egy­háznál kell keresnünk, itt a történelmi felfogás nem is engedi, hogy tévútra térjünk. Ez e tüne­ménynél mindenképen a tettleges okozati össze­függésre utal azon körülménynél fogva is, hogy a messze elharapódzott elidegenedés az egyháztól, egyidejűleg lép fel azon nagy történelmi fordulat­tal, mely által a mult század második felében a modern tudat és a modern míveltség sajátságos néz­eteivel és célzataival magának a népnél utat tört, valamint az által is, hogy az elidegenedés a társadalomnak épen azon osztályánál honos, mely e modern szellem befolyása alatt leginkább áll. Ama nagy történelmi válság a német keresztyén­ség előtt egészen új világnézetet tárt fel, melynek lényeges jellemvonása abban áll, hogy a keresz­tyénség tudata mintegy új érzékkel gazdagodott, érzékkel e földi jelen világ iránt az ember saját­ságos céljaira néző jelentősége szerint, röviden szólva érzéke nyilt meg az emberiségnél erkölcsi és szellemi céljaink iránt és ezzel összefüggésben feltámadt benne az ösztön, hogy e földi világot, mint eszközt ama sajátságos emberségi célhoz, le­hetőleg teljesen birtokába kerítse felismerés és az emberi célokra szolgáló szerszámul való elkészí­tése által. E hathatós változás az egyházat a keresz­tyénség közepett egészen új állásba tette. Munkás­ságának föltételei lényegesen mások lettek, s ezzel feladatának is okvetlen módosulnia kellett. Az volt már most a teendő, hogy ezen uj történelmi hely­zetet jól megfontolván, határozza el magát, mily állást akar azon új világgal szemben elfoglalni, mely körülötte felvirágzott. Attól, hogy azt kellő módon tegye, függött nyilván hatályos munkássá­gának fenmaradása, s nekünk azon tényből, hogy az egyház azon időponttól fogva szemmel látható hanyatlásban van, azt kell következtetnünk, hogy nem tudta akkor magát a modern élethez kellő ál­­­ásba tenni. Eldöntésének természetesen attól kellett függ­nie, mikép hitte felfoghatni ez utóbbinak viszonyát a keresztyénséghez, melynek szervezete akar lenni és kell is hogy legyen. Itt csak egy választása volt. Vagy az, hogy a modern eszmék és célzatok a keresztyénség iránt idegenek vagy épen ellen­ségesek, akkor az egyháznak vele szembe kell szállnia, — de akkor, ha a keresztyénség csak­ugyan igazság, azzal a hatalommal kell bírnia, hogy megverje és legyőzze. Vagy azok a keresz­tyénséggel egyneműek, magok történelmi mun­kásságának termékei, akkor az egyháznak azokat el kell ismernie, keresztyénekül törvényesítenie, sőt a birtokában lévő minden eszközökkel mellet­tük harcolnia. S mire határozta el magát ? Jusson mindenek előtt eszünkbe, mily nagyon bajos volt az adott viszonyok közt határozathoz jutni. Mert nem aka­runk a méltányosságról megfeledkezni, hisz nem vádaskodni jöttünk ide. Ily nagy történelmi vál­ságok soha sem eshetnek meg komoly bonyodal­mak nélkül, mert az emberek csak igen lassan bírnak tiszta tudatához eljutni annak, a­mit tulaj­donképen céloznak és akarnak. A mi esetünkben az egyháznak ítéletet kellene alakítania olyan ke­resztyénségről, mely nem is az ő földén termett és

Next