Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1882-09-17 / 38. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és KIADÓHIVATAL: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt Előfizethetni minden kir. postahivatalnál , helyben a kiadóhivatalban. Teljes személyi példáuxyolsilsiail mindég szolgáltLSLÍu.xx ki_ IX. kar. Kinizsy-utca 29. SÍ. I. am. Előfizetési dij: Azon t. előfizetőink, kiknek előfizetésök lejárt, annak megújítására felkéretnek. ZSINATI TUDÓSÍTÁS. — Saját, levelezőnktől, gyorsírói jegyzetek alapján. — Debrecen, szept. 9. Újra összejöttek a protestáns egyház zsinati törvényhozói, hogy a legfelsőbb királyi leirat következtében a múlt ősszel megalkotott művök sorsa felett határozzanak. Mondhatni majdnem teljes számmal jelent meg a régi gárda, mert alig egy-két új, ismeretlen arccal találkoztunk, midőn szept. 9-én délután 5 órakor a zsinati helyiségben, értekezlet tartása végett megjelentünk. A viszontlátás öröm nyilvánulatai mellett is meglátszott az arcokon, hogy a megjelentek érzik feladatuk komolyságát, s nem egy nyilatkozatot hallottunk, mely azt fejezte ki, hogy a zsinat e második ülésszaka fontosabb az előzőnél, mert voltaképen most dől el az a kérdés, fenntartjuk-e alkotásaink által egyházunk eddigi törvényes szabadságait, vagy pedig engedékenység vagy tévedés folytán némi neműt feláldozunk abból. Amint az 5 óra elérkezett, nagy buzgalma s fontosságú elnökünk b. Vay Miklós ő Exc.-ja megnyitotta az értekezletet, hangsúlyozván, hogy ennek célja, minthogy a múltban is célszerűnek találtatott az ily eljárás, az, hogy megbeszéljük az ügyeket s lehetőleg egyöntetű eljárásban állapodjunk meg, mire az egyes kérdéseket a zsinat nyilt ülése elé vinnénk. Az elnöki nyilatkozat után azonnal megindult a leirat elvi jelentőségű tételei felett a vita, mégpedig, mivel azok egyenként is elég nyomósak, az első alkalommal csakis az iskola és egyház együvé tartozandóságának kérdése tárgyaltatott. Az értekezlet zártkörű levén, a tanácskozás menetét előadom ugyan, hogy a nagyközönség is tájékozva legyen e nagyfontosságú s őt méltán érdeklő ügy lefolyásáról, de az egyes szónokok neveit ép a zárt jelleg miatt mellőzöm. Nem azért ugyan, mintha bármelyik is meg ne merné vallani ugyanazt a világ előtt, amit a zárt körben mondott, hanem azért, mert különben is a nézetek fők, s kiváló érdeküek s nem a személyek, akik nyilváníták azokat. Mindjárt ez első értekezleten kétféle irány képviselői emelték fel szavukat. Az első szerént örvendhetünk azon hogy a legfelsőbb királyi leirat legéletbevágóbb intézményeinek, u. m. az alkotmánytörvénynek s a domestikának szentesítését kilátásba helyezi: ennélfogva leghelyesebben járnánk el, ha mint kívántatik tőlünk, megtennők a módosításokat a zsinat alkotásain, s az iskolaügyi részt mellőzve ismét felterjesztenék az így elkészült munkálatot szentesítés alá. Ezzel nem adnánk fel jogainkból semmit, sőt megerősödve, egybeforrva, az egész harmadfél millió protestantismus azon két intézmény által, annál biztosabban életbe léptethetné mindazt, amit most, csakhogy a fő dolgot elérje, opportunitási szempontból mellőz. A második irány szerint az iskola nemcsak a történeti fejlődés, hanem maga a dolog lényegénél fogva is annyira az egyházhoz tartozik, hogy ha az tőle, mint szándékoltatik, elszakittatnék, testéből, de sőt lelkéből szakittatnék ki egy darab. Különben is hibás a magas kormány azon felfogása, mintha mi az iskolát egyátalán az egyházhoz tartozónak mondanók, nem, ezt nem tesszük, hanem csak saját iskoláinkat tartjuk annak; azokat, melyeket saját pénzünkön tartunk fenn. Erre nekünk az 1790/126. t. c. jogot ad, sőt még többre is nevezetesen, hogy abban a tanulmányi rendet is saját belátásunk szerént megállapíthassuk. E cikk másik része, ugyanezt fenntartja Ő Felségének is, mint szintén a főfelügyeleti jogot. De ez a másik rész nem rontja le azt, amit előzőleg megengedett. A múltban is maga rendezte iskoláit egyházunk, mégpedig oly bölcsen, hogy az állam is a szerént rendezte a magáéit. A kormány jóindulatát irántunk nem tagadhatjuk; kitűnik ez a leirat hangjából. Forduljunk e jóindulathoz, világosítsuk fel jogaink s szándékaink tisztasága felől s kérjük meg, hogy az is- Hirdetések dija: 4 hasábos pettt sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr.