Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-09-17 / 38. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és KIADÓ­HIVATAL: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt Előfizethetni minden kir. postahivatalnál , helyben a kiadóhivatalban. Teljes személ­yi péld­áu­xyolsilsiail mindég­ szolgá­ltLSLÍu.xx­ ki_ IX. kar. Kinizsy-utca 29. SÍ. I. am. Előfizetési dij: Azon t. előfizetőink, kiknek előfizetésök lejárt, annak megújítására felkéretnek. ZSINATI TUDÓSÍTÁS. — Saját, levelezőnktől, gyorsírói jegyzetek alapján. — Debrecen, szept. 9. Újra összejöttek a protestáns egyház zsinati tör­vényhozói, hogy a legfelsőbb királyi leirat következté­ben a múlt ős­szel megalkotott m­­űvök sorsa felett ha­tározzanak. Mondhatni majdnem­­ teljes számmal jelent meg a régi gárda, mert alig egy-két új, ismeretlen arc­cal találkoztunk, midőn szept. 9-én délután 5 órakor a zsinati helyiségben, értekezlet tartása végett megje­lentünk. A viszontlátás öröm nyilvánulatai mellett is meglátszott az arcokon, hogy a megjelentek érzik fel­adatuk komolyságát, s nem egy nyilatkozatot hallot­tunk, mely azt fejezte ki, hogy a zsinat e második ülésszaka fontosabb az előzőnél, mert voltaképen most dől el az a kérdés, fenntartjuk-e alkotásaink által egy­házunk eddigi törvényes szabadságait, vagy pedig en­gedékenység vagy tévedés folytán némi neműt feláldo­zunk abból. A­mint az 5 óra elérkezett, nagy buzgalma s fon­tosságú­ elnökünk b. Vay Miklós ő Exc.-ja megnyitotta az értekezletet, hangsúlyozván, hogy ennek célja, mint­­hogy a múltban is célszerűnek találtatott az ily eljárás, az, hogy megbeszéljük az ügyeket s lehetőleg egyöntetű eljárásban állapodjunk meg, mire az egyes kérdéseket a zsinat nyilt ülése elé vinnénk. Az elnöki nyilatkozat után azonnal megindult a leirat elvi jelentőségű tételei felett a vita, még­pedig, mivel azok egyenként is elég nyomósak, az első alka­lommal csakis az iskola és egyház együvé tartozandó­ságának kérdése tárgyaltatott. Az értekezlet zártkörű levén, a tanácskozás mene­tét előadom ugyan, hogy a nagy­közönség is tájékozva legyen e nagyfontosságú s őt méltán érdeklő ügy lefo­­­lyásáról, de az egyes szónokok neveit ép a zárt jelleg miatt mellőzöm. Nem azért ugyan, mintha bármelyik is meg ne merné vallani ugyanazt a világ előtt, a­mit a zárt körben mondott, hanem azért, mert különben is a nézetek fők, s kiváló érdeküek s nem a személyek, a­kik nyilváníták azokat. Mindjárt ez első értekezleten kétféle irány képvi­selői emelték fel szavukat. Az első szerént örvendhetünk azon hogy a legfelsőbb királyi leirat legéletbevágóbb intézményeinek, u. m. az alkotmánytörvénynek s a do­mestikának szentesítését kilátásba helyezi: ennélfogva leghelyesebben járnánk el, ha mint kívántatik tőlünk, megtennők a módosításokat a zsinat alkotásain, s az is­kolaügyi részt mellőzve ismét felterjesztenék az így el­készült munkálatot szentesítés alá. Ezzel nem adnánk fel jogainkból semmit, sőt megerősödve, egybeforrva, az egész harmadfél millió protestantismus azon két intéz­mény által, annál biztosabban életbe léptethetné mind­azt, a­mit most, csakhogy a fő dolgot elérje, opportu­nitási szempontból mellőz. A második irány szerint az iskola nemcsak a tör­téneti fejlődés, hanem maga a dolog lényegénél fogva is annyira az egyházhoz tartozik, hogy ha az tőle, mint szándékoltatik, elszakittatnék, testéből, de sőt lelkéből szakittatnék ki egy darab. Különben is hibás a magas kormány azon felfogása, mintha mi az iskolát egyátalán az egyházhoz tartozónak mondanók, nem, ezt nem tes­­szük, hanem csak saját iskoláinkat tartjuk annak; azo­kat, melyeket saját pénzünkön tartunk fenn. Erre ne­künk az 1790/1­26. t. c. jogot ad, sőt még többre is nevezetesen, hogy abban a tanulmányi rendet is saját belátásunk szerént megállapíthassuk. E cikk másik része, ugyanezt fenntartja Ő Felségének is, mint szintén a főfel­ügyeleti jogot. De ez a másik rész nem rontja le azt, amit előzőleg megengedett. A múltban is maga rendezte isko­láit egyházunk, még­pedig oly bölcsen, hogy az állam is a szerént rendezte a magáéit. A kormány jóindulatát irán­tunk nem tagadhatjuk; kitűnik ez a leirat hangjából. Forduljunk e jóindulathoz, világosítsuk fel jogaink s szándékaink tisztasága felől s kérjük meg, hogy az is- Hirdetések dija: 4 hasábos pettt sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij kü­lön 30 kr.

Next