Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)
1883-06-03 / 22. szám
KIADÓ-HIVATAL IX. ker. Kinizsy-utca 29. sz. I. em. PROTESTÁNS Előfizetési dij: Hirdetések dija: SZERKESZTŐ-és 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdi külön 30 kr. S^JT* Teljes számu példát^ol^lsal mindig szolgaiUxa t^ial?:. Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál , helyben a kiadóhivatalban. If^az Azon t. előfizetőink, kiknek előfizetésök lejárt, annak megújítására felkéretnek. Karcolatok a zöld asztal sarkán. Voltam én már itt, csakhogy nagyon régen. Azaz, hogy akkor sem itt voltam biz én még, hanem egy emelettel lentebb, még akkor ott tartván a dunamelléki ref. kerület közgyűlését. Jó sorsom most ismét ide vezérelt, áldom is érte, s ha már örömömet, s az ez alkalommal reám tett benyomásokat meg nem énekelhetem, — miután poétának éktelen rossz vagyok, — legalább karcolok. Erre a gyerek is alkalmatos, meg a reszkető kezű öreg páter is. Reám nézve a gyűlés a püspöki jelentéssel kezdődött Az esperesem s a körülöttem ülők ezt épen oly megszokott arccal hallgatták, mint otthon a harangozom aminő arccal hallgatja, mikor elkezdem. A mi segedelmünk. Mivel is kezdődhetnék egy superintendentiális gyűlés, hanem ha püspöki évi jelentéssel ? De hát én, mint az öreg emberek talán általában, mindig csak a régiekre gondolok, a most tapasztaltakat azokhoz hasonlítgatom. Nekem úgy feltűnt az, mikor a püspök kitálalt, vagy inkább, midőn a gyűlés elé tártá az étlapot, elmondván szép renddel, hogy a jelen gyűlésre ezek és ezek a teendők várakoznak, s a tárgyakat ezen és ezen sorrendben fogjuk elővenni. De még inkább feltűnt, mikor egész kerülete felett szemlét tartott, s a lefolyt év eseményeit s eredményeit egy képbe foglaltan elénk tárta, melyből mintegy érezni véltük az egész kerület ér lüktetését, s számokban kifejezve láttuk, mint valamely Beaumur-féle masinán, a hívek buzgósági hőfokát. Hiszen ez nagyon természetes! mondák nekem az én fiatal espereseim, mikor ezen meglepetésemet előttük kifejeztem, így szokott ez lenni a másféle gyűléseken is, úgy van ez nálunk is mindig, amint a jegyzőkönyvekből is láthatja, kedves bátyám. Látni, láttam én a jegyzőkönyveket, — felelem — sőt el is szoktam azokat olvasni, nem úgy, mint ti fiatal papok, kik azokból csak a bélyegügyi miniszeri rendeleteket és a stóla emelési határozatokat betűzgetitek ki; de hát egészen más benyomást tesz az emberre, ha valamit olvas, mintha valamit saját szemeivel láthat s füleivel hallhat. Milyenek voltak azok a gyűlések, melyekben én pelyhedző által résztvettem! Jöttetek volna azokba! Azután vártam a repraesentátiokat. Némely újdonsült esperes azt se tudja, mik ezek. A protestáns egyházi gyűléseknek egyedüli vagy legalább főtárgyai az én fiatal koromban, vagyis a sok mindenféle sérelemtől hemzsegő helytartósági rendeletek ellenében készített feliratok s felterjesztések. Jöttek helyettük ártatlan ministeri intézmények. Hisz egy ilyen gyűlésen el sem tud az ember Istenigazában keseredni; kire haragudjék, kit szidjon, ki ellen védelmezze szeretett protestáns egyházát, ha kell még élete feláldozásával is? A mai gyűlésekre ugyan kár volna világi urainknak kardosan megjelenni, nincs itt, ki ellen harcolni; a mi egyházunk ma már nem ecclesia militans, hanem paragrafa fabricans. Jó, hogy akad néhány fondor lelkű s vörös övre áhító plebános, a kik törvényellenes eljárásukkal egy kissé felforralják a vérünket; de ennek is nem a pápista, hanem a kálvinista papok isszák meg a levit, mert ahelyett, hogy ékes és mérges szavakban leszidnák atyáink a pápát s a jezsuitákat, megparancsolják az espereseknek és lelkészeknek, hogy szerezzék be az adatokat és bizonyítékokat, azokat szép csendesen küldjék fel. Azután vártam, hogy majd kissé tűzbe jön a gyűlés, ha az új középiskolai törvény valahogy a szőnyegre rántatik. Ez már csak felkavarja az angol vért is. Oly nyilván megtámadni egyházunk