Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-01-17 / 3. szám

ünnepét, mintha a két protestáns egyház egyesülése által biztosítékát adná annak, hogy a jövőben a nemzet erős oszlopaként akar szerepelni s mint ilyen újult erővel részt akar venni ama nagy munkában, mely a jövő ezredév Magyarországát fölépíti, s a társadalmat a sok modern betegségtől megszabadítja. És miért is ne egyesülhetnénk, hisz egy a mi Megváltónk, egy a mi Urunk, egy a mi igazságunk, a szeretet; egy a mi sorsunk s egy a mi törekvésünk, hogy nemzetünket nag­gyá tegyük s köz­vetve hasznára legyünk az emberiségnek is. Sokan leküzd­hetetlen akadályokat látnak majd az egyesülés előtt. De ezekkel hamar leszámolhatunk. Mik is lehetnek ezek az akadályok ? Első­sorban a szeretetlenség, azután a hiú önzés, a felekezeti elfogultság, a hazaszeretet hiánya , szó­val az uniót"más nem fogja ellenezni csak az elfogult, az önző és a magyar nemzet ellenségei. Sokszor és sokat írtak és írtunk mi is e lap hasábjain az unió mellett; sajnos, hogy azért még­sem megyünk előre a téren sem; úgy látszik, nem vagyunk még megérve az egyesülésre! Vallásos összejövetelek. Ismét két helyről kaptunk örvendetes tudósítást vallásos estélyekről. Máramaros-Sziget buzgó fiatal lelkésze, Szikszay Zoltán az idén is, mint a múlt évben, minden vasárnap este vallásos fel­olvasást tart. Az idén a magyar protestáns egyház szer­vezetéről és történetéről olvas fel. A közönség kiváló ér­deklődést tanúsít az ügy iránt, minden alkalommal zsúfo­lásig megtölti a termet. — Vallásos estély volt e­lsó 9-én Nagykik­indán is, honnan azt írják lapunknak: Fűtésre is berendezett templomunk zsúfolásig megtelt nagyobb részt intelligens és különböző vallású közönséggel. A tél folyamán ez volt a második estély. Az előadás műsora a következő volt: 1. Két hangra énekeltek egy vallásos éneket a nép- és középiskolai tanulók, harmónium mellett, mit Hoffman János tanító vezetett. 2. Beriot Concerto darabját hegedűn előadta Eisenkolb Gáspár, zongorán kí­sérte Fekete Gyuláné. 3. Felolvasást tartott »Kálvin és hatája« címen Fekete Gyula lelkész. 4. Nizsnyai G. »Mo­hácsi koldus« című románcát sóló énekelte Fekete Gyuláné, zongorán kísérte Fernbach Pál ügyvédjelölt. 5. Balogh István tanító szavalta Arany J. Rákhel siralmát. 6. Eisen­kolb Gáspár és Domokos Erzsike négykézre zongorázták Fr. Behr Rosenknospen című darabját. 7. Kéthangu éneke a tanulóságnak zárta be a minden részében szépen sike­rült estél­yt. A nazarénusok ellen. A hajdú-böszörményi ev. ref. egyháztanács fölszólította a városi hatóságot, hogy a nazarénusok éjjeli összejöveteleit a közerkölcsiség szem­pontjából tiltsa be, szülötteiket az egyházi hivatalba való bejelentés nélkül lenni, halottaikat isteni tisztelet nélkül eltemettetni ne engedje. A nazarénusok újabban nemcsak Böszörményben, mely a hivatalos apparátust kívánja elle­nök mozgásba hozni, hanem Debrecenben is mindinkább terjednek s félő, hogy a felekezetnélküliség törvénybe ikta­tása számukat még növelni fogja. Eszünkbe kellene immár vennünk, hogy e bajon nem hatósági intézkedés, hanem fáradhatatlan és körültekintő belmisszió segíthet. Az egy­házi értekezletek megalakultak, de vajjon mozognak-e? Gondviselésszerű menekülés. Szeghalomról jelen­tik a következőket: Végzetes és nagy katasztrófától szaba­dultak meg az itteni református hivek. Isteni tisztelet volt itt az ódon templomban, az ékes szavú lelkész, Tatár János csak imént végezte megható templomi beszédét, a khoruson a kimenőre való éneket zengték, a hivek job­bára kint voltak, mikor óriási robajjal leszakadt a me­nyezet és az isteni gondviselés különös intézkedése, hogy emberi élet nem veszett oda. A falak megrepedeztek, a padok recsegtek, a hívek futva menekültek. A közveszé­lyes templomot a hatóság bezáratta. Orgona­avatás Sepsiszentgyörgyön. Folyó hó 12-én ment végbe S.­Szentgyörgyön az Angster József pécsi orgonaművész által 3600 írtért készített 12 változatú díszes orgona ünnepélyes felavatása. A református dalkör éneke után Révay Pál tartott magas szárnyalású imát, melynek elhangzása után a női és férfi vegyes énekkar emelte az áhítatot. Az alkalmi beszédet Párkányi György kolozsvári vallástanár mondotta nagy hatással, a záróimát pedig Horváth Ödön segédlelkész tartotta. A szép ünne­pélyt a daloskör és a közönség éneke zárta be. I­SKOLA: Személyi változások közoktatási minisztérium­ban. Szalay Imre miniszteri tanácsos a nyugalomba vo­nult Pulszky Ferencz helyébe a Nemzeti Múzeum igaz­gatójává neveztetett ki. Az ő távozása folytán megürese­dett közalapítványi ügyosztály vezetése Madách Emmanuel osztálytanácsosra, a művészeti osztályé pedig Molnár V elnöki titkárra bízatott. Az ürességben levő két miniszteri tanácsosi állásra hír szerint Szath­máry György címz. min. tanácsos és Zsilinszky Mihály főispán vannak ki­szemelve. A miskolci ev. ref. főgimnázium államsegélye az iskolaház újjáépítése alkalmából jelentékenyen emelte­tett. A közoktatási minisztérium először is fölemelte az 50 ezer frt építési segélyt 80 ezer frtra, azután meg az állandó évi segélyt 11 ezer frtra. — Nagyon helyesen, Miskolc és a főgimnáziumot fentartó ottani egyházunk megérdemli ezt az állami gondoskodást. Fontos kulturális érdek fűződik ahhoz, hogy oly előkelő helyeken, a minő Miskolc is, az anyagiakban is minél jobban ellátott közép­iskoláink legyenek. Ha az állam anyagilag így megerősí­tette a miskolci főgimnáziumot, az iskola elöljárósága és tanártestülete bizonyára teljes erővel azon lesz, hogy a főgimnázium szellemileg is azon színvonalon álljon, me­lyet a nemzeti kultúra fontos érdeke megkövetel. A tanügyi szolgálat érdekében s a fizetések rendezéséről szóló törvény fokozatos végrehajtása szem­pontjából is K. Eötvös Lóránt vallás- és közoktatásügyi miniszter elhatározta a hetedik fizetési osztályba tartozó gimnáziumi igazgatói állások számának kettővel való szapo­rítását s a nyolcadik fizetési osztályba tartozókénak ugyan­annyival való apasztását. Ezenkívül még egy új gimnáziumi igazgatói állást is szervezett a miniszter, miután a szamos­ujvári gimnázium a törvényhozás engedélye alapján a múlt év végén állami kezelésbe vétetett.­­ A reáliskoláknál szintén szaporítani szándékozik a miniszter kettővel a hetedik fizetési osztályba tartozó igazgatói állások számát. A felsőlövői evang. tanítóképzőintézet a vele kapcsolatos gimnáziummal és reáliskolával az 1894/95. tanév végén fennállásának 50 éves jubileumát ünnepli

Next