Protestáns Szemle, 1899
I. Értekezések és tanulmányok - Szegedi Gergely és énekeskönyve. Barla Jenő
támogatva lelkes munkásságot fejtenek ki irodalmilag, társadalomban egyaránt , fáradságuk eredménye nem sikertelen. Debreczenben és környékén, a tiszai részeken megszilárdul a kálvinismus. Azok az esztendők (1558—1562), melyeket Szegedi Méliuszszal együtt tölt Debreczenben, a kálvinistáknak a lutheránusokkal folytatott tusábra esnek. Erdély földjén 1558 május 1-re hívnak zsinatot a magyar és székely egyházak, mely a Kálmáncsehi értelmén levők vereségével végződik. Ugyanez év aug. 18-kára egybehívott medgyesi zsinat nem tudott békéltetőleg közrehatni a két felekezet közt, a lutheriek kimondják, hogy az „egyházak" más tudományt az eddiginél be ne vegyenek, mert ők annak hirdetését szász egyházaikban meg nem engedik. A gyűlések tárgyalásainak, vitatkozásainak azonban az a meglepő eredménye lesz, hogy Dávid Ferencz kolozsvári lutheránus pap, lutheri részről a vitatkozások legbuzgóbb bajnoka, irányt cserél, a kálvini érzelműekhez csatlakozik . Méliuszszal még ez évben értekezletre jön Váradra, ahol együtt írásba foglalják a kálvini úrvacsorai tudományt. Volt-e a tanácskozásban Szegedinek is része?... adataink e tekintetben nincsenek. Különben is a további harcz a medgyesi (1560) és kolozsvári zsinatokon (1561) az erdélyiek közt folyik, abban Meliuszéknak nem volt részök. Az 1562. évben kiadott debreczeni hitvallás, mely a tiszántúli kálvinisták részéről confessionális biztosítékul kivánt szolgálni Oláh Miklós és Verancsics Antal támadásai ellen, másrészt az orthodox kálvini tan kodifikálása volt a másként értő lutheránusok előtt: Szegedi és Meliusz közös kiadása. Az ajánló levelet, mely Németi Ferencz tokaji várkapitányhoz intézve 1562. augusztus 27-én kelt, együtt szövegezik s írják alá. Valószínű, hogy közösen dolgoznak az 1569-ben napvilágot átott énekeskönyvön is, mindkettőjöknek vannak abban énekei. A Félegyháázi Tamás új testamentomához Gönczi György debreczeni lelkész által írt (1568) előszó együtt őrzi neveiket: „itten az kegyelmetek városában peniglen legelo- Kiss Áron. A XVI. században tartott magyar ref. zsinatok. 46. 1.