Protestáns Szemle, 1918
I. Cikkek. - A háború az evangélium megvilágításában. Baltazár Dezső
igazság, isteni bölcsesség szólott a beszédeiből és valósult meg az életben. A keresztyénség valláserkölcsi talaján nem szükséges különbséget tennünk az igazság és bölcsesség között, mert itt a bölcsesség nem egyéb, mint az életre alkalmazott abzsolút igazság. Mikor tehát Jézust igaznak mondom, akkor bölcsnek is mondom, ha igazságáról szólok, akkor odaértem a bölcsességét is. A Jézus igazságának kijelentését az evangéliumok történelmi okmányai őrzik. Ebben az anyagban két minőséget különböztetünk meg: amit Jézus mondott s amit az evangéliumok írói mint történelmi keretet megrajzolnak e mondások körül. Amikor a háború problémájára az evangélium fényét reá akarom vetíteni, kizárólag ahhoz a fényforráshoz akarok fordulni, amit Jézus felséges mondásai adnak össze, amit görögül így jeleznek: „autoszféra". Jézusnak ez az egyénisége nemcsak csodatételeivel emelkedik fel az istenség magaslatára, hanem beszédeinek igazságával is. Csak földönfelüli elme tud úgy elvonatkozni a szubjektivizmus minden befolyásától, hogy az igazságot mindenre megtalálja. Csak ilyen elme láthatja, minősítheti olyan nagy erőnek és hatalomnak az igazságot, hogy azt feljebb becsüli a teremtett égnél és földnél; mert amint Jézus mondja: „az ég és föld elmúlnak, de az én beszédim semmiképen". „Az én beszédem igazság." „Amit mondok, az lélek és élet". A Jézus földi élete óta letelt kétezer esztendő az egyének fejlődése, az életviszonyok tagozódása, társadalmak, vallási szervezetek, államok átalakulása, irányzatok mérkőzése folytán hihetetlen mennyiségű változatait teremtette meg az egyéni és társasélet helyzetének, de nem volt s nem is lesz olyan helyzet, amely a Jézus által kijelentett igazságokat tárgyi kétely homályával tudta volna, vagy tudhatná elhomályosítani. Aki Jézust meg tudja érteni, benne sohasem csalatkozhatik. Hogy kevesen értik meg, ennek oka az, mert földi életükre nézve többet várnak tőle, mint amennyit ígért. Pedig Jézus olyan tisztán, olyan világosan beszél, hogy minden kételyt előre lefegyverez. Nem nagyít, nem szépít, nem színez, nem kecsegtet, nem ábrándoztat, sőt mondhatni ridegen ábrándítja ki a szegény embereket abból a hitükből, hogy őtet követve, mennyország lesz bennük s közültük az élet. Ilyen hiedelemre, ábrándra az evangélium nem jogosít fel senkit. Jézus kijelentései szerint a fizikai és etikai, vagyis a természeti és erkölcsi rossz benne fog maradni a földi életben. A tökéletes jó a földi élet után, a jövő élet eszkatalogikus világában nyer megvalósulást. A vagyoni helyzet egyen-