Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1836. január-június (2. évfolyam, 1/1-52. szám)
1836-03-26 / 25. szám
PEST Martins' 26diA. Megjelen e* divatujság hetenkint 2szer, esztendő alatt legalább 64 képpel. Helyben fél évi dija 4 fr., ege»» évi 8 fr. Postán 5 fr. és io f. pengő. Előfizethetni helyben a* kiadónál Dorottya utczában Czigler házban Ildik szám alatt. — Pesten kívül pedig minden cs. kir. Posta-hivatalnál. MÁSODIK ÉK Szebb jövendőt a* Hazának, Bús idői már valának. ELSŐ FELE. A’ TÁRSAS ÉLET DIVATVILÁGBÓL. 456. 25dik szám. ÉS A* HÁZI NEVELÉS* AKADÁLYÉRÓL. {Folytatás. 2.) 3. A’ házi nevelés hibáiról szólván legyen szabad említenem (*s ezzel ismét nem beszélek újságot) — hogy az emberi méltóság gyalázatjára válik, hogy némelly anyákat még a’ vérszopó állat is megszégyenít, melly kölykét szorgalommal szoptatja, — azon anyákat értem, kiket sem betegség sem egyébkint gyönge testi alkatás, vagy más fontos körülállás nem hátráltat anyai édes kötelességüket teljesíteni. Ezen gondatlanság pedig szinte megvetendő önzésé és tetszvágygyá fajul, ha az anya csupán csak testi kellemei kimélléséből restell magzatját tejével táplálni, — ’s ez annál veszedelmesb, mennél gyakrabban későbbi évekre is megörökösűl, — midőn t. i. a’ gyermek már érett korra jut, a’ leány már férjhez menő, — az anyós még is jobban akar tetszeni, ékesben ’s úgy szólván, ingerlőbben ruházkodik ’s a’ t. A’ csecsemő ugyan nem látható át, mi okból nem fekheték anyja mellén , — de a’ felnőtt hajadon már érteni fogja anyja nevetséges gyöngeségeit, ’s a’ tisztelet szülője iránt lassan lassan hűlni fog, ’s félő, nehogy a’ mirigy rá is ragadjon, alakomban megszokja a’ pipere, tetszvágy ’s hiúság többi mételyét, ’s ma holnap hasonló anya legyen. A’ mi a’ kisdedek engedelmességre való szoktatásokról már annyi helyen, ’s olly bölcs férfiaktól mondatott, megérdemlené, — hogy minden anya asztalán a’ toilette-tükör helyett aranybetlikkel ércztáblába volna vésve , — úgy nem volna annyi engedetlen gyermek. Mert csakugyan eldönthetlen igazság az, hogy öt, hat egész esztendeig csaknem intés nélkül szabad akaratjára hagyni, ’s még csak ödik hetedik évben kezdeni a’ gyermeket szófogadásra oktatni, nagyon késő időre van halasztva. Ha szerencsétlenségül most is csak gyönge, kiméllő és álmos a’ feddés, úgy bele rozsdásul indulatjába a’ kór, hogy csaknem a’ esti 1836. dák közé számlálhatjuk, ha illy nevendékből valahára a’ törvényeknek teljes készséggel főt hajtó polgár válik, — és csak egy felette szerencsés tünetnek lehet tulajdonitni, melly lelkében jótevő világgal derítvén fel eddigi makacssága sötétségét, vele megösmertesse viseletének hiányait, rész szokásai káros következésit. De, tán száz közül, egyet kisér illy boldogító angyal. 4. A’ durva bánás és az elkényeztetés kétségen kívül nagy akadályai a’ nevelésnek; sok jó sok igaz mondatott már ezek felett is. — A’ spártaiak gyermekeik iránt szigorít kegyetlenkedő bánás módjokat ma inkább csodáljuk, mint jónak ítéljük, ’s mai időben czélirányosnak nevezni vagy épen követni, senki sem fogja. Vannak mindazáltal olly fenyíték módok , mellyek ha amazokat el nem érik is, legalább hozzájok nagyon közel állhatnának, — ’s ennek az következménye, hogy a’ testi fenyítésekhez a’ gyermek hozzá szokik, megátalkodik, ’s tőlünk elvadul, — de a’ mi ennél mind több, az lesz, hogy a’ jó szó, intés, kérés iránt siker lesz , és még a’ legcsekélyebb dologra sem lehet bírni, hacsak úgy nem bánunk vele, mintha rabot vallatnánk. Legyen hasonló a’ jó nevelő Claudianus’ jó uralkodójához: Sit piger ad poenas Princeps, ad proemia velox, Quique dolet quoties cogitur esse ferox. De mit csinálsz barátom, — ha egy vad szilaj indulatú gyermekhez állsz nevelőül, kit elődöd már ezen módon elkeményitett? ha amattól elvadulva téged is csak kinzójának tekint? ha minden rendnek ellensége mind azt, mit javára készülsz cselekedni, tanításodat, oktatásodat ’s a’ tsmerő kínnak nézi ? ha minden tartóztatás nélkül tiranusának nevez, ’s még más ocsmány nevekkel vakmerőn illet? Mit mivelsz illy vásott gyermekkel? Már ekkor tied a’ baja’ vesződség, ’s méltán megérdemled mások szánakozását. Győzz béketűréssel, a’ meddig tarthatod, ’s talán jóra fordulve-