Rakéta, 1943 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1943-07-06 / 27. szám

Hol kezdődik az erő? PESTI UGRATÁS — Mondja, ha egy okos meg egy buta ember találkozik, melyik hagyja ott a másikat? — Az okos. — No akkor Ísten vele. VÍZSZINTES SI. Szakorvos — 12. SZLÁV KÖZMONDÁS KEZDETE — 13. Fővárosi ke­­rü­letrész — 14. Győr a V. B.-ben — 16. Sav tette tönkre — 17. Büntetőtábor a cári ura­lom idejéből — 19. Betűk Shaw neve előtt — 20. Viharfelhős zivatar — 21. Gyufa-rész — 22. Művelet evés közben — 24. Atlan­tás — 25. Gárdonyi népszínműve — 27. Végetér a szabadság ideje — 28. Ritkább földfém — 30. Az „én” dativusa — 31. Város a francia Riviérán (Rab Gusztáv nagyon ajánlja) — 32. Idős már nagyon — 33. É-algériai kikötő — 35. Asszony lesz e lányból — 37. Vám­­béry álneve khivai utazgatása idején (1862.) — 39. Kocaporta — 40. A baleset jóvátevői — 42. Soproni falucska — 43. A semmike hely­telen elnevezése — 45. Rövidítés aláírások után — 48. Fürdőhelyi kis lak — 49. Nemzet­­gazdasági ágazat. FÜGGŐLEGES: 1. A szürkehályog pl.­­ 2. Tetőfedő anyag — 3. Nagyon sokfajta — 4. Olasz aprópénz — 5. Hátsóindiai város — 6. (A) lötyögős ruha — 7. Mostohán bánó — 8. Végtelen nagy — 9. Szeghalom határai — 10. Fúvóshangszer — 11. Argon-vegyjel (kétszer is) — 12. A MONDÁS BEFEJEZŐ RÉSZE — 15. Francia jellemszínész(j*) — 18. Csak magad — 22. Egy Anjounk név jele — 22. Ékezettel: dinnyekóstoló — 26. Nagy szomorúság — 29. Nagy Tamás — 31. Ut­­menti növény — 32. A fej elülső része — 34. Bacon keresztneve — 36. Ha itt lesz az ideje — 38. Női- és férfinév — 40. . . . drá­ma: zenekíséretes szavalat — 41. Hősi halált halt lengyel futó — 43. ... cigány csere nél­kül! — 44. A só klasszikus neve — 46. T. és u között a helye — 47. Vatikáni köve­tünk névjele. (­ász) KIFOGÁSNAK MEGJÁRJA — Hallja, ha már a lábamra lép, legalább mondja azt, hogy pardon. — Bocsánat, én nem használok idegen szavakat. dísz tányér erejéig Balázs Leó­­ és Krizsanecz Lajos vasárnap délután fél­háromra randevút adott egy­másnak. Abban állapodtak meg, hogy kimennek a strandra és ott eszmét cse­rélnek szárazon és vizen. Már háromnegyed három volt, amikor Krizsanecz li­hegve megjelent a randevú színhelyén. — Mi az, Krizsanecz úr, nem kapott villamost? — sietett elébe Balázska. — Á, dehogy, csúnya bot­rány volt odahaza. A minde­nes, összetört két tányiért. Nade amit aztán kapott tő­lem! Olyan botrányt csap­tam ... — Ejnye Krizsanecz úr, ■ hát érdemes két tányér miatt botrányt rendezni? Krizsaneczet fölpaprikázta a szelíd szó. — Miért, maguknál talán a lány szabadon tördösheti a tányérokat? — Hatig, — csak ennyit válaszolt Balázska. Krizsanecz tátogott. — Délután hatig? — Nem. Hat tányérig. Nézze, a lány mosogatja a tányért, törülgeti, felrakja az asztalra, leszedi... bármen­­nyire vigyáz is, múlhatatlan, hogy néha össze ne törjön­­ egyet-kettőt. Szóval, amikor belépett hozzánk, megálla­podtunk vele, hogy évenként hat tányért összetörhet. Csak a hatodik után szólunk. Krizsanecz meghökkent. Úgy látszik ez a Balázska félbolond. — Remek, gratulálok! És mondja, mi a házirend ma­guknál. Mit törhet még össze a lány? — Évenként három vázát. Vagy két vázát és egy kor­sót. Vagy két villanykörtét és egy sótartót. Krizsanecz pazarul mula­tott. — Miben állapodtak meg még? — Kiönthet az abroszra, vagy a padlóra évenként hat pohár vizet, négy tányér le­vest, egy üveg tintát. Reggel ő kelt fel minket. Havonként kétszer elaludhat. Várjon csak... ja igen! Ő jár be­vásárolni. Reggelenkint néha hat boltban is megfordul egy óra alatt. Hát ugye, akár­hogy is vigyáz az ember, elő­fordul, hogy itt, vagy ott ke­vesebbet kap vissza, vagy­­pedig elveszít valamennyit. Tavaly, amikor belépett hoz­zánk, abban is megállapod­tunk vele, hogy évenként öt­ven pengőt elveszthet. — Na és? Na és? — Tegnap járt le az év. Bejelentette, hogy húsz pen­gőt vesztett el. Erre a zse­bembe nyúltam és harminc pengőt adtam neki. (g)

Next