Reformátusok Lapja, 2005 (49. évfolyam, 1-52. szám)
2005-01-30 / 5. szám
------------------------------ Folytatás az 1. oldalról Zúgnak a folyamok, Uram, hangosan zúgnak a folyamok, zúgva morajlanak a folyamok. A hatalmas vizek hangjánál, a tenger fenséges morajlásánál fenségesebb az Úr a magasságban. Amit megmondasz, igen megbízható. Templomodat szentség ékesíti, ó Uram, időtlen időkig!" „Isten áldd meg a magyart...” - sokféleképpen szólíthatta volna meg Kölcsey is az ég és föld Urát, de egyet biztosan nem tett volna, hogy azt a nevet használja, amelyiket a hitetlen világ szokott használni Isten neve helyett. A „véletlen” csak a hitetlenek számára Isten neve. Azoknak azonban, akik számára Krisztus a fundamentum, ez prófétai üzenet, figyelmeztetés, biztatás és nem utolsó sorban vigasztalás. „Európa az iskola, de a feladat Magyarország” - Németh László gondolatát idézve rávilágított arra, hogy az európaiság elválaszthatatlan a magyar kultúrától. Taxner-Tóth Ernő egyetemi tanár, a Kölcsey Társaság elnöke adta át a Társaság emlékérméjét Kocsár Miklós Kossuth-díjas zeneszerzőnek. (Az emlékérem Melocco Miklós szobrászművész alkotása.) A műsorban közreműködött Csikós Sándor Jászai-díjas színművész és a debreceni Kölcsey énekkar Tamási László karnagy vezényletével. Az ünnepség után koszorúzásra került sor Kölcsey Ferenc sírjánál a szatmárcsekei református temetőben. Egyházunk nevében Bölcskei Gusztáv püspök, Bartha Gyula esperes, Tiba Zsolt helyi lelkipásztor és Tóth Zoltán, a Szatmári Egyházmegye gondnoka koszorúzott. -------------------------------- Kovács Abigail Ida A szatmárcsekei temető csónakos fejfái Kocsár Miklós, a kitüntetett zeneszerző, Bölcskei Gusztáv református és Bosák Nándor római katolikus püspök S zabó Imre református lelkészcsaládban született a Pozsony vármegyei Somorján, édesapja szolgálati helyén, 1891. április 10-én. Édesanyja, Végh Ilona is papleány volt. Tanulmányait Pápán végezte, ahol 1910-ben érettségizett, majd 1910-1914 között ugyanitt teológiát hallgatott, az utolsó tanévben főiskolai szeniori tisztet is viselt. Pápai tanulóévei alatt ismerkedett meg a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetséggel (MEKDSz), amelynek tevékenysége, valamint Pongrácz József teológiai tanár és rajta keresztül Mott János nagy hatást gyakorolt rá. Rendszeresen látogatta a MEKDSZ konferenciáit és bibliaolvasó köreit. Mindezek jelentős mértékben hozzájárultak Szabó Imre életstílusa, egyénisége, hite és meggyőződése kialakulásához, megszilárdulásához, és egész élettevékenysége, szolgálata irányvonalának meghatározásához. Látókörét szélesítette, tudását gyarapította a Baselben 1916-1917-ben töltött ösztöndíjas időszak, valamint Németországban és Hollandiában tett hosszabb tanulmányútja. Lelkészi oklevelet 1916-ban szerzett Pápán. Lelkészi szolgálatát segédlelkészként kezdte Pápán (1914-1915), Révkomáromban (1915-1916) szintén segédlelkész, majd Bodajkon fél esztendőn át (1917 augusztus-december) helyettes lelkész volt. 1918- ban Budapestre került, akkor a főváros református lakossága egyetlen egyházközségben élt. Itt feladata leginkább a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület keretében folytatott missziói lelkészi szolgálat (1918- 1920) volt. Eközben ismerkedett meg közelebbről a belmissziói munkával és különösen annak kiemelkedő személyiségével, Szabó Aladárral. Ezt követően, 1921 januárja és 1923 márciusa között vallásoktató lelkész volt a Család utcában. Budapesti évei alatt az egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója is volt. Ezen időszakban (1923. július 17-én) kötött házasságot Tamás Évával, akivel a Lorántffy Zsuzsanna Egyesületben ismerkedett meg. Isten öt gyermekkel áldotta meg őket (4 leány és 1 fiú). A lelkészi szolgálatot legidősebb leánya, Éva választotta, unokái közül azonban már többen is követték a nagyapa hivatását. Az 1923. év tavaszán széles munkamező nyílt meg a mindig tenni akaró, kiváló szervező tehetséggel megáldott fiatal (32 éves) lelkész előtt, a főváros egyik legnagyobb „parókiális köre” (lényegében gyülekezete az „egységes budapesti egyházközség”nek), a Fasori hívta meg lelkipásztorául. Ide iktatta be március 23-án Ravasz László püspök. Ahogy egyre közelebbről ismerkedik meg a reá váró feladatokkal, egyre több területet fedez fel, ahol sürgős és alapos tennivalók várnak rá. Még azt sem lehet pontosan tudni, hogy a fasori parókiális körhöz hányan tartoznak. Fel kell tehát mérni, térképezni az adott területet. Ehhez és egyéb feladatokhoz munkatársak kellenek, akiket viszont fel kell készíteni, ki kell képezni a munka végzésére. Megindítja a gyermek- és ifjúsági munkát, a konfirmációt új, mélyebb alapokra helyezi, ifjúsági konferenciákat szervez. 1926-ban hathatós közreműködésével és holland segítséggel megindul az első budapesti református elemi iskola a fasori templom mögött emelt épületben. Az iskolát Julianna, akkori holland trónörökös, a későbbi királynőről nevezik el. (1948- ban,Szabó Imre és a Budapesti Református Egyházmegye mindent megtesz, hogy a „holland alapítású” iskolát kivétesse az államosítás alól, úgy is, mint az 1948-ban még - 1952-ig - egyházi kézen maradó Budapesti Református Gimnázium alsó tagozatát, de ezt nem sikerült elérniük.) Igyekszik a gyülekezeti életet minden módon megélénkíteni. Gyülekezeti énekkart szervez, lerakja alapjait egy gyülekezeti könyvtárnak, hozzákezd a gyülekezeti adminisztráció korszerűsítéséhez. Nagyon fontosnak tartja az egyházi sajtó színvonalas munkáját, több lapot szerkeszt, vagy annak belső munkatársa. Önmagával szemben kemény, szigorú és következetes. Lelkiismeretesen készül igehirdetéseire. A gyülekezeti élet alakulásában jelentősnek tartja a lelkipásztor mellett a presbiterek szerepét, munkáját, szolgálatát. 1927-ben Csikesz Sándor debreceni teológiai professzorral együtt megszervezik az Országos Református Presbiteri Szövetséget. Már teológiai tanulmányai elvégzése után, „pályakezdő” korában is igyekezett tapasztalatokat szerezni a külföldi evangéliumi egyházak gyakorlatából, amely iránti szükség és igény budapesti lelkipásztorsága idején egyre égetőbb vággyá fokozódott. 1927-ben sikerült ezt a tervét megvalósítania. Németországban (Wittenbergben, Halléban, Hamburgban, Bethelben) tett tanulmányútja főként a városi missziói munkát, a gyülekezeti és intézményes diakónia és az adminisztráció végzését tanulmányozza. Látogatást tett a franciaországi magyar reformátusoknál is. Tapasztalatait azután itthon széles körben hasznosította. Szervezőképességének, éleslátásának, tettrekészségének - több más egyéb között - talán a legjelentősebb bizonyítéka a Budapesti Református Egyházmegye megszervezése. A rohamosan fejlődő, világvárossá nőtt Budapesten az 1930-as évek elejéig egyetlen egyházközség (több „parókiális kör”-rel), egy közös presbitérium volt. Ez a helyzet nehezen áttekinthető, igazgatása számos nehézséggel járó feladat volt. Nem volt ez titok senki előtt sem, ennek az állapotnak átszervezése azonban hatalmas feladat volt, amilyet eddig senki sem akart-mert vállalni. A rendkívüli szervezőképességgel megáldott, mindig tettrekész, széles látókörű Szabó Imre 1930-ban látott hozzá intenzívebben a budapesti református parókiális körök egyházközségekké, azoknak pedig egyházmegyévé szervezéséhez. (A budapesti református egyházközség ügyeit középszinten a Pesti Református Egyházmegye intézte, felügyelte.) 1931. december 9-én tartotta alakuló ülését a Budapesti Református Egyházmegye, amely alkalommal Szabó Imrét esperessé választották. 1932. január 6- án az új egyházmegye első közgyűlésén iktatták be tisztébe. Ezzel azonban nem fejeződött be a szervező munka, hanem kiszélesedett. Ki kellett dolgozni az egyházmegye gyülekezeteinek egységes gazdálkodását, „adózási” (fenntartói járulék) rendszerét, meg kellett teremteni az egyházmegye pénzügyi alapjait. Mindezt az új esperes, kiváló munkatársaival közösen,mindenki megelégedésére elvégezte és azt 1934. február elején az egyházmegye jóvá is hagyta. (Folytatjuk) ---------------------------------------------—— Ladányi Sándor ÖTVEN ÉVE TÖRTÉNT Szabó Imrére emlékezünk 1955. január 27-én a debreceni kiiikán elhunyt a búji református lelkipásztor (korábban a Budapest Református Egyházmegye esperese). - Bár sokan ismerik élete történetét, annak egy-egy részletét, talán mégsem felesleges azonban rá emlékezve - ha vázlatosan is -, röviden feleleveníteni Szabó Imre küzdelmes, példaadó, szolgáló, hűséges életútját. HI ÉS ÉRTÉK 2005. január 30. Vers vagy te is Az Áprily Lajos szavalóverseny döntője a Baár-Madasban József Attila egyik verse és a régi magyar irodalom szabadon választott alkotása volt a témája az idei Áprily Lajos szavalóversenynek. A párosítás József Attila világát idézi, hiszen kedves költője volt például Csokonai Vitéz Mihály, akinek több verse hangzott el. T iszteletét tette a Baár-Madasban ezen a szélviharos szombati napon, a Magyar Kultúra Napján Berzsenyi Dániel, Gergei Albert, Heltai Gáspár, Fazekas Mihály is, utóbbi Heinemann Zoltán előadásában igyekezett a Jó a bor című versével oldani a kanti fagyot. „Isten, kit a bölcs lángesze föl nem ér” - hallgattuk Berzsenyit, a magyar költők hitvallását, nemzetünk sorskérdéseire megfogalmazott válaszát. Kerekes Barna tanár úr mosolya, apró bólintásai jelezték, hogy nemcsak a hangsúly van a helyén, hanem a szavalok szíve és lelke is. Kovács Gáborné tanárnő szinte együtt suttogta a verset tanítványaival. A versenyzők teljesítményét neves zsűri értékelte: Kulcsár Katalin, Honthy Kinga, Horváth Kálmán, aki előadta József Attila Ódáját, és Kippel Gyula tanár úr. A zsűri tagja volt Kristóf Éva, a Baár-Madas egykori diákja, jelenleg ötödéves egyetemi hallgató. Ő Erdélyből hozott egy verset, melyet Csíkszeredán fiatalok szereztek, és szilveszterkor a magyar Himnuszt követően gitárkísérettel adtak elő: „Havas hegyek őrködnek felettünk / Miért menjünk el innen, hiszen itt születtünk. / Vigyáznak ránk a csillagok / S az ezer éves fenyvesek...” A „hivatalos” díjakon kívül a versenyzők teljesítményét több különdíjjal értékelték, M. Kiss Katalin keramikusművész személyesen osztotta szét alkotásait, Gyenes Tamásné az Aprily-alapítvány különdíját adta át, a Baár-Madas öregdiákjai is kifejezték elismerésüket. Habár minden résztvevő nyertes volt, álljon itt azoknak a neve, akik a csurgói országos döntőn képviselik az iskolát: György Márton, Putnoki Péter, Usztics Lili. ---------------------------------------------------------- -A-Ó Keresztyén középiskolás esszéíró verseny A Protestáns Teremtéskutató Kör harmadik alkalommal hirdet tanulmányi versenyt középiskolás diákok számára. Feladat: 5-8 oldalas esszé írása. Téma: Mi igazolja a bibliai teremtés és az evolúció összeférhetetlenségét? Beküldési határidő: március 31. Beküldés helye: Protestáns Teremtéskutató Kör, Szeged-Újszegedi Református Egyházközség, 6726 Szeged, Szent-Györgyi Albert u. 6-8. Beküldés módja: 3 példányban nyomtatva, illetve, elektronikus formában is (email vagy CD). Honlap: www.kezdetek.hu Email: imreszilagyi@hotmail.com, cs_matyi@yahoo.com Rehabilitáció Dél-Afrikában A Dél-Afrikai Köztársaság elnöke, bocsánatot kért a korábban bíróság elé állított és elítélt apartheid-ellenes aktivista református lelkésztől, Allan Boesaktól, aki egy ideig a Református Világszövetség vezetője is volt. Ez Allan lelkész számára új lehetőséget teremt ahhoz, hogy élvezhesse annak a küzdelemnek megérdemelt gyümölcsét, melyet dél-afrikai lelkészként, és a Református Világszövetség elnökeként folytatott az apartheid ellen.