Pesti Divatlap, 1845. január-március (1-25. szám)
1845-01-23 / 7. szám
A kettő közti fő viszonykapocs a pénz, a színház azt mondja a nemzetnek: fizess, s a nemzet azt mondja a színháznak: ne költs annyit. A színház pedig azért költ annyit, mivel nem elegendő,mit mások reá költenek*). De nemcsak reá , hanem számára is kevesen költenek. Azért pedig olly kevés a színi költő, s mivel a nemzetben olly kevés költőiség van; s ez azért olly csekély, mivel soknak nincs arra való költsége, hogy színházba járjon , s így az életet igen sanyarú prózai szempontból kénytelen tekinteni. Be lehetne pedig költői emelkedettsége e nemzetnek! Múltjának olly sok költői oldala van, (igen ám, de sokan ezt csak költeménynek tartják) jelenének annyi költői reménye, (ismét mások azt tartják, hogy reménytől nem hízik az ember) csak az a baj , hogy nemzetiség és költészet nem igen akarnak megférni egy csárdában. Némellyik csak a juhászbundát hiszi a nemzetiség jelképének, s ebben csakugyan nincs költészeti elem; más meg csupán az eszményi test hiszi költészetnek, s ebben nincs meg a mindennapi kenyér. Pedig hiába, a kenyér szükséges kelléke a nemzetiségnek ; mert ha a nemzetnek nincs kenyere, éhen hal; a meghalt nemzet felett pedig hiába fuvolyáz sírdalt a nemzetiség és költészet szelleme, az első szélroham elsodorja a világ minden tájaira. Azért a nemzetiségnek kenyérrel kell táplálni a költészetet, a költészet viszont magasztaltságra buzdítván a nemzetet. Ha az erők kellőleg kifejlődnek, a költőnek jutand kenyér , a nemzetnek költőiség. Milly szép csere! Hát még ha összeforr! A nemzetiség öltöny , melly a költészetet vajmi szépen ruházza ; a költészet dísz , melly a nemzetiséget égbe emelé. Sokan azért nem szeretik a színházat, mert azt hiszik , hogy ott csak színre van nemzetiség, pedig hát a nemzetiség színének, azaz színészének kell ott lenni. De szomorú dolog volna ám, ha csak a színpadon maradna a nem- zetiség. A nemzet szereti nemzeti színeit, miért nem szeretné hát a házat, hol e színek kiválólag lobognak a nemzetiség zászlaján ? Talán csak nem féltek a zászlótól? vagy azt hiszitek , nem kell zászló béke idején ? S vajmi sok harcz körzi az embert szüntelen! A harczra edzeni kell lelkünket, s ez edzés szelleme: lelkesedés. Hát nem gyászos harcz-e a nemzetietlenség harcza a nemzetiség ellen ? Igen de a nemzetiség lelkesülésben edződik előre. Télkó 23. CSIPKEBOKOR. IV. NEMZET és SZÍNHÁZ.