Nemzetőr, 1848 (1-25. szám)
1848-10-19 / 16. szám
Kiadja és szerkeszti : VAHOT IMRE. Budapest, 16. szám. Oct. 19.1848. TARTALOM: Hadi zászló : II. Fridrik burkus király titkos emlékirata, mellyel Fridrik Vilmosnak, öcscsének számára irt. Warga István. (Folyt.). — Hadi lant : Varró leányhoz. Sárosi Gyula. — Nemzeti színház. — Fővárosi tárogató. — Vidéki tárogató. II. FRIDRIK, BURKUS KIRÁLY TITKOS EMLÉKIRATA. A STÁTUSMESTERSÉGRŐL. (Folytatás.) Miután az emberek abban megegyeztek volt, hogy a csalárdság gyalázatos és büntetést érdemlő cselekedet, idővel egy kifejezést találtak ki, melly a dolgot meglehetősen mérséklő, — és ez a státusmesterség nevezet, mellyet arra választottak. E nevezet kétségkívül csak a fejedelmek kedvéért jön feltalálva, mert már udvariasabban nem nevezhettek bennünket csalóknak. Azonban legyen akármint, én itt őszintén megmondom mit tartok a státusmesterségről. E szó alatt azt értem : mindig azon kell lennünk, hogy másokat rászedjünk. Ezen eszköz által legelőbb jut az ember ezen előnyhöz, hogy magát másokkal mindig egyenlőségben tarthatja. Mert meg lehet győződve, hogy a föld valamennyi hatalmassága, ugyanazon pályát futják. Ezt föltéve épen ne szégyeld magadat, ha egyenesen azon szándékkal kötsz is valakivel valami szövetséget, hogy ebből a hasznot csak magad húzd. Valahogy azon otromba hibába ne essél, hogy illyes szövetségeket előbb felbonts, hogy sem azok saját érdekidre nézve hasznosak lenni megszűnnének, és erősen ragaszkodjál ez alaptörvényhez , miszerint arra, hogy szomszédunkat kizsákmányolhassuk, a legbiztosb eszköz, kivenni őket az állapotból, hogy ártalmunkra lehessenek. Őszintén szólva, csak a státusmesterség az, mi országokat alapit és fentart. Azért nagyon szükséges azt a maga legszorosb és legtágabb értelmében helyesen felfogni, és megérteni. — Ennek következtében osztályozzuk azt statuseszélyre és magáneszélyre. Az első csak a status nagy előnyeivel foglalatoskodik, a másiknak tárgya a fejedelem magán haszna. A MAGÁNESZÉLYRŐL. Fejedelem soha se mutassa magát máskép, mint csupán csak jó oldaláról. Ez olly dolog, mellyet feltétlenül komolyan kell követnünk. — Midőn még korona-örökös voltam, a katonasággal keveset törődtem. Annál többet a bor és szerelemmel. Amint királylyá lettem, úgy léptem fel, mint katona, bölcsész és költő egyszersmind. Szalmán háltam, komisz kenyeret ettem seregeim szeme láttára, igen keveset ittam alattvalóim előtt, és a nőnem iránt hidegséget színleltem. Utaztomban nem hordok magammal őrsereget, s utazok éjjel nappal. Kíséretem