Reggel, 1933. január

1934-01-03

fil· fizet ét I jgm'thfrnt __________________ ' \ Január 3« £, \ | Ára Hüfe**2 lcJ ^ «Mai hn'y^ m* ___ _ H.J-, á ■ •.. KI : felelős szerkesztő is kadó ^SÍÍ^k­j­E,''6*,<,,y6r'” mWmj3 TWanMéTj ffl j | Phönix könyvnyomda I nyomása | »VEWBigHiMlliMhmSI 1. számú szelvény A Jfcaac­ példányonkinti vásárit« vehetnek a FRANCO ROMA kedvezményes sorsolásos életbiztosit; is részt I NA ■sában,­­ ha a fenti hirdetést 10 napon át összegyUtik , és a Reggel WadóhWalalónak vagy a Franco 1 Romane hii­asztó társaságnak (arad Bulv. ; Regina Maria 10), beküldik. Ez esetben egy 20 000­— lejes életbiztosítás* köthet, amellyel a sorsoláson állandóan résztvesz és az első havi(!) 165 lej helyett csak 40 lejt fizet,mit a követ­ * h­ónapokban fizetendő díj csak 103 le| Busang kondult meg az ország valamennyi harangja ELTEMETTÉK DÚCA MINISZTERELNÖKÖT Károly király gyengélkedése miatt nem jelent meg a temetésen­­­ Miklós herceg személyesen helyezett koszorút a ravatalra — Lupu dr. sírva mondott utolsó Isten­ hozzádot az ország legbecsületesebb fiának — „Duca, amikor a román nép javát szolgálta, a kisebbségek boldogulását is kívánta“ Kétszázezer ember sorakozott fel a végső búcsúhoz Bukarest, január 2. Hétfőn éjszaka és kedden dél­előtt az ország minden részéből VfeKvívm­ n,. try*i/vV o tÖTD fíCGrifit­ Bukarestbe. Minden felől ezren és ezren igyekeztek a fővárosba, hogy részt vegyenek Duca miniszterelnök temetésén. *A CFR 75 százalékos, utazási kedvezményt biztosított mindazoknak,a­kik a temetésre igyekeztek a fővárosba s ezt a ked­vezményt eddig még nem látott arányokban vették igénybe. Hozzávetőleges számítás sze­rint a vasutak legalább száz­ezer vidékit hoztak a főváros­ba és a bukaresti gyászolókkal együtt mintegy kétszázezer főnyi tömeg szorongott az Athénéul Roman környékén. A főváros egyes részein teljesen elzárta a tömeg a forgalmat „Dúca méltó utóda volt Bratianu Jjon­elnek" Ma délelőtt 11 órakor Miklós királyi herceg kereste fel a ravatalt, amelyre koszorút helyezett el,majd 5 percig imádkozott a­­ koporsó előtt és eltávozott. A term­elési szer­tartás délben egy órakor kezdődött meg az Athéneul Roman rotundájá­­ban. A szertartást Miron Christea patriarcha végezte Pimen moldvai, Bálán­szebeni, Cod­arcinu bukovi­nai és Gurie kisenevi metropoliták segédlevétel. Az első búcsúztatót Anghelescu miniszterelnök mondotta nagy­nevű elődjéről ,s meghatott szavakkal emlékezett az ország egyik legnagyobb­­járól, a haza legderekabb aki feledhetetlen érdemeket írt magának Románia törté­nelmében. Bratianu Dinu volt a miniszter­elnök után következő szónok, aki a liberális párt nevében beszélt és a tragikus módon elhunyt pártelnök működését ismertette. Kiváló mun­kásságáról úgy emlékezett meg, hogy „ Duca méltó utódja volt Bratia­n­ Ionesnek és a nemzetnek kü­lönösen nagy kárára szolgál, hogy éppen most, amiko­r al­kalma lehetett volna hatalmas képességeit az ország javára bebizonyítani, áldozatául esett néhány fanatikus félrevezetett ifjúnak A liberális párt árván maradt és örökké gyászolni fogja vezérét, ez a bűntett megfosztotta az or­szágot legkiválóbb politikusától és legtevékenyebb, legbecsült­­államférfijától. Hans Otto Roth a német nép ne­vében búcsúztatta a nagy halot­ta­­, kijelentette, hogy a német nép még sohasem érezte magát olyan közel a román néphez, mint most, a nagy gyász pillanatában. Burileanu a Goga-párt nevében mondott búcsúztató beszédet. „Saját népét szerette — a kisebbségeket megér­tette”" Wil­er József adott kifejezést a magyar párt részvétének annak az embernek halála felett, akit­ egy gyilkos kéz, rabolt el hazájától és az ország újjáépítésének nagy munkájától. Duca, amikor a román nép javát szolgálta, a kisebbs.igy»­ boldogulás.».» is kívánta, és amikor a saját népét szerette, a kisebbségeket is megértette. Nem marad emlékezetében egyet­­­len bántó pont sem, mert mindig jóakarattá, mindig megértő és igaz­ságos volt. Bratianu György pártja nevében Bana volt miniszter­ kívánt búcsú­beszédet mondani­ Duca ravatala felett, azonban a temetés rendező­sége kérte, hogy álljon el felszóla­lásától, mivel a felszólalások már előre megállapított sorrendtől nem kívánnak eltérni. Búcsú a nagy­ ellenféltől Costachescu a szenátus volt elnö­ke a nemzeti parasztpárt nevében búcsúzott a nagy ellenféltől. Ki­fejtette, hogy a szülőknek kell ös­­szefogniuk, hogy az ifjúság és az ország jövőjét megmentsék. Duca feláldozta magát az országért, — hozza meg ez az áldozat Románia békéjét és boldogságát. Jdupu dr. sírva mondott , utolsó 1 ■''■í-Zi.dor ga o ' zág le''becsü­letesebb f­ ának. Abszurd gesztusa volt ez a intett annak a fiatal­ságnak, amely azt hirdeti, hogy morált akar. Az a morál, amely gyilkossággal kezdődik, n­em kell a román népnek. Könnyes szemmel siratja a haza legderekabb embe­rét Grigore Filipescu a ko­nzervatív párt nevében beszélt és kijelentet­te, hogy A kormány tagjai helyez­ték ágyutalpra a koporsót Újabb egyházi szertartás után a kormány tagjai vállukra vet­ték a koporsót és elhelyezték az ágyutalpra. A megindult gyászmenet élén egy század haladt, majd a vidéki kül­döttségek következtek, aztán a klérus, a halottas kocsi előtt az el­hunyt kitüntetéseit, a kocsi két oldalán haladtak a miniszterek: Franasovici, Saveanu és Sasu, illet­ve Victor Antonescu, Nistor, Lape­­datu és Stefanescu Amza. A gyász­­kocsit követte az udvari joga, amelyben Iliaseviciu udvari ar­sail és Moc­oni fővadászmester­nek a király ugyanis meghalt gyengélkedése miatt lemar arról a szándékáról, hogy mélyesen vegyen részt temetésén. Ezután következett a kar, a szenátorok g két télen sora, végül a­ö zönség tízezrei. A menet­ a Calea Victorián, a Pia­­ta Senatorulum­, a Bulevardul Ma­rián, Strada 11. Junien­ét ért a Bem­ temetőbe, ahol ideiglenesen nyugo­vóra helyezték a meggyilkolt niszterelnököt. A Hilfö

Next