Reggel, 1933. január
1934-01-03
fil· fizet ét I jgm'thfrnt __________________ ' \ Január 3« £, \ | Ára Hüfe**2 lcJ ^ «Mai hn'y^ m* ___ _ H.J-, á ■ •.. KI : felelős szerkesztő is kadó ^SÍÍ^kjE,''6*,<,,y6r'” mWmj3 TWanMéTj ffl j | Phönix könyvnyomda I nyomása | »VEWBigHiMlliMhmSI 1. számú szelvény A Jfcaac példányonkinti vásárit« vehetnek a FRANCO ROMA kedvezményes sorsolásos életbiztosit; is részt I NA ■sában, ha a fenti hirdetést 10 napon át összegyUtik , és a Reggel WadóhWalalónak vagy a Franco 1 Romane hiiasztó társaságnak (arad Bulv. ; Regina Maria 10), beküldik. Ez esetben egy 20 000— lejes életbiztosítás* köthet, amellyel a sorsoláson állandóan résztvesz és az első havi(!) 165 lej helyett csak 40 lejt fizet,mit a követ * hónapokban fizetendő díj csak 103 le| Busang kondult meg az ország valamennyi harangja ELTEMETTÉK DÚCA MINISZTERELNÖKÖT Károly király gyengélkedése miatt nem jelent meg a temetésen Miklós herceg személyesen helyezett koszorút a ravatalra — Lupu dr. sírva mondott utolsó Isten hozzádot az ország legbecsületesebb fiának — „Duca, amikor a román nép javát szolgálta, a kisebbségek boldogulását is kívánta“ Kétszázezer ember sorakozott fel a végső búcsúhoz Bukarest, január 2. Hétfőn éjszaka és kedden délelőtt az ország minden részéből VfeKvívm n,. try*i/vV o tÖTD fíCGrifit Bukarestbe. Minden felől ezren és ezren igyekeztek a fővárosba, hogy részt vegyenek Duca miniszterelnök temetésén. *A CFR 75 százalékos, utazási kedvezményt biztosított mindazoknak,akik a temetésre igyekeztek a fővárosba s ezt a kedvezményt eddig még nem látott arányokban vették igénybe. Hozzávetőleges számítás szerint a vasutak legalább százezer vidékit hoztak a fővárosba és a bukaresti gyászolókkal együtt mintegy kétszázezer főnyi tömeg szorongott az Athénéul Roman környékén. A főváros egyes részein teljesen elzárta a tömeg a forgalmat „Dúca méltó utóda volt Bratianu Jjonelnek" Ma délelőtt 11 órakor Miklós királyi herceg kereste fel a ravatalt, amelyre koszorút helyezett el,majd 5 percig imádkozott a koporsó előtt és eltávozott. A termelési szertartás délben egy órakor kezdődött meg az Athéneul Roman rotundájában. A szertartást Miron Christea patriarcha végezte Pimen moldvai, Bálánszebeni, Codarcinu bukovinai és Gurie kisenevi metropoliták segédlevétel. Az első búcsúztatót Anghelescu miniszterelnök mondotta nagynevű elődjéről ,s meghatott szavakkal emlékezett az ország egyik legnagyobbjáról, a haza legderekabb aki feledhetetlen érdemeket írt magának Románia történelmében. Bratianu Dinu volt a miniszterelnök után következő szónok, aki a liberális párt nevében beszélt és a tragikus módon elhunyt pártelnök működését ismertette. Kiváló munkásságáról úgy emlékezett meg, hogy „ Duca méltó utódja volt Bratian Ionesnek és a nemzetnek különösen nagy kárára szolgál, hogy éppen most, amikor alkalma lehetett volna hatalmas képességeit az ország javára bebizonyítani, áldozatául esett néhány fanatikus félrevezetett ifjúnak A liberális párt árván maradt és örökké gyászolni fogja vezérét, ez a bűntett megfosztotta az országot legkiválóbb politikusától és legtevékenyebb, legbecsültállamférfijától. Hans Otto Roth a német nép nevében búcsúztatta a nagy halotta, kijelentette, hogy a német nép még sohasem érezte magát olyan közel a román néphez, mint most, a nagy gyász pillanatában. Burileanu a Goga-párt nevében mondott búcsúztató beszédet. „Saját népét szerette — a kisebbségeket megértette”" Wiler József adott kifejezést a magyar párt részvétének annak az embernek halála felett, akit egy gyilkos kéz, rabolt el hazájától és az ország újjáépítésének nagy munkájától. Duca, amikor a román nép javát szolgálta, a kisebbs.igy» boldogulás.».» is kívánta, és amikor a saját népét szerette, a kisebbségeket is megértette. Nem marad emlékezetében egyetlen bántó pont sem, mert mindig jóakarattá, mindig megértő és igazságos volt. Bratianu György pártja nevében Bana volt miniszter kívánt búcsúbeszédet mondani Duca ravatala felett, azonban a temetés rendezősége kérte, hogy álljon el felszólalásától, mivel a felszólalások már előre megállapított sorrendtől nem kívánnak eltérni. Búcsú a nagy ellenféltől Costachescu a szenátus volt elnöke a nemzeti parasztpárt nevében búcsúzott a nagy ellenféltől. Kifejtette, hogy a szülőknek kell összefogniuk, hogy az ifjúság és az ország jövőjét megmentsék. Duca feláldozta magát az országért, — hozza meg ez az áldozat Románia békéjét és boldogságát. Jdupu dr. sírva mondott , utolsó 1 ■''■í-Zi.dor ga o ' zág le''becsületesebb f ának. Abszurd gesztusa volt ez a intett annak a fiatalságnak, amely azt hirdeti, hogy morált akar. Az a morál, amely gyilkossággal kezdődik, nem kell a román népnek. Könnyes szemmel siratja a haza legderekabb emberét Grigore Filipescu a konzervatív párt nevében beszélt és kijelentette, hogy A kormány tagjai helyezték ágyutalpra a koporsót Újabb egyházi szertartás után a kormány tagjai vállukra vették a koporsót és elhelyezték az ágyutalpra. A megindult gyászmenet élén egy század haladt, majd a vidéki küldöttségek következtek, aztán a klérus, a halottas kocsi előtt az elhunyt kitüntetéseit, a kocsi két oldalán haladtak a miniszterek: Franasovici, Saveanu és Sasu, illetve Victor Antonescu, Nistor, Lapedatu és Stefanescu Amza. A gyászkocsit követte az udvari joga, amelyben Iliaseviciu udvari arsail és Moconi fővadászmesternek a király ugyanis meghalt gyengélkedése miatt lemar arról a szándékáról, hogy mélyesen vegyen részt temetésén. Ezután következett a kar, a szenátorok g két télen sora, végül aö zönség tízezrei. A menet a Calea Victorián, a Piata Senatorulum, a Bulevardul Marián, Strada 11. Junienét ért a Bem temetőbe, ahol ideiglenesen nyugovóra helyezték a meggyilkolt niszterelnököt. A Hilfö