Reggeli Délvilág, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-02 / 52. szám
rFolyóiratszemle: Juss Történelmi ipics-apacs Már ha képes megszerezni, mert ugye miféléink, a terjesztés nem olyan egyszerű, de most ne kezdjük mindjárt szokásos sirámainkkal. Tehát a JUSS-járandóságunk, ami nekünk jár. Annak idején már Arisztotelész mester úgy tanította, a demokrácia ismérve a látható, közönséges polgárszemmel követhető törvénykezés, világos és áttekinthető ügyrendje választotttestületeink tevékenységének. Egyelőre azonban ez csupán vágyálom. Még a közigazgatás egyértelműsége is bizonytalan, nemhogy egyes testületeinek érdekcsoportjai, mozgatórugóik Uram bocsá, erkölcsi indítékaik. Amikor kiválasztásra kerültek, meghatározónak bizonyult a tagadás szelleme: nem voltak a régi rend emberei. De legalábbis olyan hihetőn ágáltak ellene, hogy sok esetben választóink eltekintettek szakszerűségüktől is. Azóta eltelt az idő, megismertük egymást, különösen a helyi városatyákat. Róluk szólnak most a JUSS tanulmányai. Tán a bölcsészettől elvárható kultúra szeretettől vezérelve, a JUSS mostani száma művészetközpontú. Helyesebben először ad egy áttekintést a rendszerváltozás utáni közigazgatási szerkezetről, s később forgatják meg szerzői a kulturális élet helyi támogatását. Vagy annak hiányát. Még inkább a kellő szakszerűség nélkül meghozott döntések gátlástalanságát. Persze jóval többről van szó, mint csupán botrányos döntéseikről, melyek különben is magyarázhatók a döntéshozók nézőpontjából. Valami olyasféle szemlélet bukkan föl a tanulmányokban, melyek egy szemléletes példáját szegedi képviselő adta: ha egyszer a szakbizottság döntését kötelezőnek kellene tekinteni, akkor mi szükség van a közgyűlésre? Ergo: a közgyűlés szuverén testület, nem befolyásolja a szakszerűség. Meg különben is, hol van az megírva, hogy szakszerűség és hatalom ellentétes végén vannak a pálcának? Pedig annak idején a magyar rendszeresere lebonyolítói a kulturális elit tagjai voltak, akiknek tudása a rendszerváltás (!) idején nagyobb értéknek számított, mint a földtulajdon vagy a kohóbirtok. Ez a szellemi elit viszont hetek alatt szembekerült azzal a kérdéssel, hogy saját erkölcsi tőkéjét váltsa át hatalmi tőkévé vagy politikai hűségért másokat jutalmazzon gazdasági javakkal? Ami azt illeti, csinos kis probléma, még jó, hogy Varga Csabától való, aki Pestről írja ezt a JUSS- ba. Majd hozzáteszi, jelezve hogy a gubanc folytatódik: az anyagiakkal jutalmazott politikai hűség fölerősíti az új tulajdonosi arisztokráciát, s ők könnyen kiszorítják a hatalomból a frissen odakerült kulturális elitet. Teszem hozzá, így megy ez, hiszen eddig is az volt az egyik baj, hogy olyanok diktáltak, akik nem voltak tulajdonosok. Hát akkor most? Varga Csaba szebben fogalmaz: ezzel befejeződik a történelmi ipi-apacs, a politikai kapitalizmusból kapitalizmus és az ezt szolgáló poltika lesz. Tetszik nem tetszik — nincs más választás .. . Na és akkor most itt említem a helyiérdek-megjelenítő mechanizmust. Bár tán elnézést kellene kérnem a T. Olvasótól, hiszen mondhatni ezt érthetőn is, a múlt rendszer alkotó értelmisége abban reménykedett (Bánlaky Pál), hogy majd kialakul egy érdekkifejező, érdekmegjelenítő gyakorlat, amelyben kisközösségek is jelzik, hol szorít a csizma? Ez tévedés volt, ilyen csizmaszorulások ugyan gyötörnek, de megjelenítésük elmaradt. Ki a hibás? Persze a helyi újság, rádió, tv2 meg a hajdani dolgozó nép haladó értelmisége. Szóval, mi, tintanyalók. Magyarázat? A rabbi jut eszembe, amikor fájdalommal mondja Kohn libapusztulását kommentálva: kár, mert még annyi jó ötletem lett volna. De csakugyan, a magyar értelmiség népidegenségéből adódó népszerűtlensége csakúgy belejátszik hallgatásába, mint az általános közöny, hogy ne mondjam félelem. Mondja helyettünk is Csefkó Ferenc alkotmányjogász, Pécsről a JUSS- ba írt cikkében. Végezetül még valamit: örvendetes az a lokális sokféleség, ami a JUSS szerzőit illeti: Szeged, Pécs, Bp., Hódmezővásárhely. Mondanom sem kell, hogy a kör bővíthető, már csak ha a JUSS szerkesztői és kiváló tanácsnokai ezt a dél-alföldi régió felé is kívánatosnak tartják. Minden esélyük megvan, hogy az oly nagyon hiányzó s csupán merengés szintjén létező regionális társadalomismereti folyóirat születnék. Vajha megcsinálnák ... Addig is gratuláljunk a vásárhelyi folyóirat bábáinak és külön is ahhoz az önkritikus szemlélethez, amivel leközölték azt a bizonyos szerkesztői postaládába érkezett levelet. A JUSS mostani száma magasra tette a lécet, várjuk a folytatást. (tráser) Manapság nem igazán vannak jelen a vaskos folyóiratok a magyar kulturális életben, mert valamiként nem váltott ebbe az irányba érdeklődésük. Ha az írott szövegnek közéletformáló szerepe van nálunk, akkor az a napi sajtó és olykor, szerencsés csillagzatok idején, a regény. Konzervatívok lennénk, vagy ebben is megkésettek? Mondhatni a mai olvasói generációk derékhadának kicsiny, talán semmilyen esélye a megváltozásra, pedig! Olykor nagyon fontos lenne sokaknak olvasni akár terjedelmesebb folyóiratokat is, mint a JUSS 91/4 példányát. Ritka jól sikerült tanulmányfüzért vehet kezébe az Olvasó! Gigi Életünk, mint tudjuk, csak úgy hemzseg a művi dolgoktól. Műanyag, műszál (hogy bizonyos, szintén mű- előtaggal kezdődő szókapcsolatokról ne is beszéljünk ...), és ennek ellenhatása is van, nyilván. Az emberek, ha egy mód van rá, mindinkább előnyben részesítik a természetes anyagokat — egyebek közt a kozmetikumok terén is. Ennek szellemében rendezték meg Szegeden, a Belvedere üzletházban, vasárnap a kozmetikai kongresszust — fő témaként a Gigi kozmetikai laboratóriumot bemutatva. S miért éppen azt? Mert e cég csakis természetes anyagokból készít kozmetikumokat, s ez nem minden, mindenekelőtt Holt-tengeri ásványokból ! Ilyen például — amint dr. Katonám- Dunai Erika elmondta —, a Salar Energy, a zsíros bőrök kozmetikuma, az Aloe Vera, amely az égvilágon mindenféle bőrtípusra jó,valamint a Kollagén Elastin termékcsalád, aminek tagjai a bőr öregedését megelőzik, lassítják. Szegeden ezek a szerek egyébként máris megvásárolhatók — nem olcsón, de az eredmény megéri a pénzt. Ám figyelem! Csakis szakértő által végzett bőrdiagnosztikai vizsgálatok után alkalmazhatók! Ezen különleges termékek használatával kapcsolatban egyébként tanfolyam is indul a szegedi Referencia Kozmetikában, mely tanfolyamra egyrészt a tegnapi kongresszuson lehetett jelentkezni, másrészt viszont ez után is várják az érdeklődőket. Iis hogy miként kerülnek a Tisza-partjára frolltengeri ásványok? Nem másként, mint a Gigi cég alapítója, Knczer J.andau, azaz landau Miklós által, aki Sátoraljaújhelyről ment ki Izraelbe annak idején, jelenleg Tel Avivban él, s termékeit immáron tizennyolc országban árusítják, mind nagyobb sikerrel. Melynek mértéke e tizennyolc ország embereinek bőrén nagymértékben meg is látszik. A Srott-tenger élővé varázsol l efelé - mem&m Német iskola Német—magyar kulturális egyezményt írt alá Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter és Alexander Arnot, a Németországi Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. Ezt követően Demszky Gábor főpolgármester, Andrásfalvy Bertalan, Alexander Arnot és Lorenz Menz, Baden- Württemberg miniszterelnökségi államtitkára látta el kézjegyével a Budapesti Német Iskola alapító okiratát. A XII. kerületi Cinege utcai iskolaépületet a főváros bocsátotta rendelkezésre, a művelődési minisztérium 3,5 millió forinttal támogatta az iskola létrehozását, az NSZK finanszírozza a régi épület felújítását és az új felépítését, valamint Baden-Württemberg tartománnyal közösen biztosítja a német nyelvű tanárokat. A német tartomány ezenkívül 35 ezer német márkát bocsát rendelkezésre taneszközökre. r ~ Az elődöntőt megnyerte A szegedi Varga Éva fején a korona Szépségverseny! Csillogó fények, fényes csillogások. A szépek hölgyek, a hölgyek szépek. Az est királynője Varga Éva, tizennyolc éves, civilben óvónő. A szakmai zsűri és a közönség egyöntetű véleménye juttatta trónusra — ilyenformán elnyerte a dél-magyarországi szépségkirálynő-választás első elődöntőjének legelső helyét, s két udvarhölgyével egyetemben — függetlenül a második elődöntőn elérendő eredményüktől — a középdöntőben is indulhat. Hol mikor derült erre fény? Szegeden, a Hotel Hungária exkluzív éttermében, szombat éjféltájt, jó kétszáz főnyi közönségtől körülvéve, amely közönség tagjai közül egy sem kérte vissza a kétezer forintos belépőjegy árát. Annál is inkább, mert a hölgyek — tanuló éppúgy teendőit köztük, mint kereskedő, eladó, főiskolai hallgatók nemcsak estélyi, de fürdőruhában is megmutatkoztak: a gyertyafényes vacsorát tombola, illetve hajnalig tartó bál követte — az Inter- Chanche Itt kiváló szervezését dicsérve- És hogy a versenyzők honnét érkeztek a tetthelyre? Amint Beke Attila, a betéti társaság tulajdonosa és vezetője elmondta: Dél-Magyarország mindhárom megyéjéből akadt jelentkező: Csongrád megyéből Vásárhelyről. Makóról. Szentesről. Csongrádról éppúgy jöttek, mint például Dobasékről. Forráskénről. gv.alymázról. A királynő, persze, szegedi lett, megbabonázva zsűrit, közönségét, s egyszersmind igazolva a föltevést, amely szerint valamennyi szegedi lány boszorkány. De rendkívül szép boszorkány!... Meglátjuk azonban, hogyan szerepel majd a következő fordulókon — ő is indult a versenyen. (Fotó: Pintér) mert hogy szombat óta máris jó félszázan jelentkeztek a cégnél szépségük kipróbálása okából. A második elődöntőt március 28-án rendezik, a középdöntő tervezett időpontja április közepének tája (a pontos dátumról időben tájékoztatjuk az érdeklődőket). A divilőgálát, ahol nemzetközi zsűri dönt majd május 11-én tartják, szintén Szegeden, a Deák Ferenc Gimnáziumban, az egy nappal későbbi szupergálát pedig — ahol már a győztesek ünneplése folyik — a Csongrád megyei közgyűlés épületében. Éljen hat az esztétikum — ami e versenysorozat keretében nemcsak az elsődleges és klasszikus női szépséget jelenti, de azt is, a hölgyeken hogy áll a ruha, harmonizál-e személyiségükkel, s az alkalommal: milyen a mozgásuk, az aurájuk? (Csak aztán nehogy a Békés, vagy a Bács megyeiek vigyék el a pálmát!...) ECS Cristoforó „Minden színház életében fontos esemény a bemutató. A bemutató önmagában is ünnep. Hát még, ha olyan évfordulóhoz kapcsolódik, mint Kolumbus partot érése Amerikában, amit évszázadokon keresztül az Új Világ felfedezése, Iatin-Amerika mai lakói pedig a két kultúra találkozásának évfordulójaként ünnepelnek. Azt hiszem, mi itt Közép-Európában is joggal ünnepelhetjük ezt a napot. Amerika ősi kultúrája Európával találkozván megújult. Európa pedig ámulva döbbent rá, hogy az Új Világ nemcsak temérdek aranyat halmozott fel, hanem tudást, művészetet, fejlett intézményrendszert és sok-sok emberi értéket is. Ezekkel a szavakkal kezdte beszédét pénteken este, a Cristofore című, új, magyar balett ünnepi bemutatóján Göncz Árpád, köztársasági elnök, a rendezvény fővédnöke. Az Amerika felfedezésének 500. évfordulójának tiszteletére született mű koreográfusa és rendezője Keveházi Gábor, zenéjét Szakcsi Lakatos Béla szerezte, a librettót Kóródi Ildikó írta. A díszletet Csikós Attila, a jelmezt Gál Dorint tervezte. A darabot párhuzamos szereposztásban adják elő, a címszerepet Szakály György, illetve ifj. Nagy Zoltán táncolja. Cini nincs! Karinthy Ferenc Kossuth-díjas író életének 71. évében, hosszas betegség után elhunyt. Karinthy Ferenc — Karinthy Frigyes fia — 1931-ben született Budapesten. Dolgozott színházi dramaturgként, újságíróként és műfordítóként. Számos könyve jelent meg, köztük a Budapesti tavasz, és a Budapesti ősz, a Don Juan ■iszakája, az Enope. Karinthy Ferenc műfordítóig, it többek között Machiavelli-, Motiere- és Bonfati-műveket fordított. A Kossuth-díjjal 166.i-ben tüntették ki. , 1992. márc. 2., hétfő :DÉLVILÁG.«