Reggeli Délvilág, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-01 / 76. szám
Egy PHARE-szerződés apropójából kell-e nekünk autópálya? Sir Leon Brittan, az Európai Közösségek Bizottsága külgazdasági kapcsolatokért felelős alelnöke és Kádár Béla külgazdasági miniszter március 26-án szerződést írt alá. 5 millió ECU dollár magyarországi felhasználásról. A szerződést Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter is ellátta névjegyével. Ez utóbbi a négy határátkelőhelyhez vezető út tervezett korszerűsítése, illetve a településeket elkerülő szakaszok kiépítése miatt. Ezzel a határátkelők: Rábafüzes, Rédics, Torna és Röszke. Az első három távol esik tőlünk. Röszkét jobban ismerjük. Röszke hasonló helyzetben van, mint Nagylak. Csak torlódás esetén terelik be a forgalmat a községbe. Legutóbb tavaly nyáron volt ilyen. Az M5 (E75) autópálya, illetve autóút megépítése (ami 5 éven belül elkészül) teljesen megoldja Röszke problémáját, amelyet a nemrégiben megnyílt Tiszasziget—Dyala (Gyála) közötti határátkelő is jelentősen csökkentett. Térségünk sokkal neuralgikusabb pontja a 43-as (ES8) út és a nagylaki határátkelőhely. Az 52 km hosszú út kilenc településen — köztük két városon — halad keresztül. A forgalma dinamikusan növekszik. A belföldi forgalmat nem számolva, a múlt évben több mint 1 millió gépjármű, közöttük 70 ezer kamion és 18 ezer autóbusz haladt át rajta. Azt átkelési szakaszok beépítési szélessége általában minimum 30 méter. Itt „csak” a zajt kell elviselni a lakosságnak. Szőreg és Makó nagy részén azonban a beépítési vonalak közötti távolság kb. 15 méterre szűkül. Itt a lakóházak ablakaitól 3-4 méterre zajlik a forgalom. A lakosságot érő környezeti ártalmak az elviselhetetlenségig fokozódtak. A távlati fejlesztési tervekben szerepel az E43-as autópálya vagy autóút kiépítése. S itt jön a „Vakulj magyar” politika. A makóiaknak már elviselhetetlen forgalom évi 20 százalékos növekedése mellett kb. 20 év múlva lesz indokolt az autópálya megépítése. Addig minden sürgetésre azt a választ kapják, hogy kész vannak a tervek, de a forgalom még nem indokolja az autópálya megépítését. A kiszombori és a makói önkormányzat évek óta szorgalmazza a Kiszombor (Őscsanád) közötti határátkelőhely kiépítését, illetve megnyitását. Ez az új határátkelőhely a részletes számítások és felmérések szerint 30 százalékkal csökkentené a nagylaki átkelő, illetve a Kiszombortól keletre eső települések átmenő forgalmát. A megnyitásra vonatkozó kérésünk — egy alkalmi, háromnapos megnyitást kivéve — süket fülekre talált. Az új határátkelő iránti igényünket, minden — a térségben megforduló — vezető politikusnak, miniszternek, államtitkárnak elmondjuk, dokumentáljuk, indokoljuk, ők megértik gondjainkat, támogatásukról biztosítanak, és utána — nem történik semmi. Legutóbb a makói március 15-i ünnepségen részt vevő Jeszenszky Géza külügyminiszter úr ígérte meg támogatását. Nemcsak nekünk, hanem az ünnepségen jelen levő Temes megyei RMDSZ küldöttségének is. Rezignáltan vettük tudomásul, hogy a román külügyminiszterrel folytatott gyulai megbeszélésén a kiszombori határátkelő szóba sem került. Ezen a megbeszélésen csak Nagylak bővítéséről, Battonyáról és Méhkerékről tárgyaltak. Ezek a 43-as út menti települések gondjaiból semmit sem oldanak meg. A román kormány 1992. november 2-i ülésén elfogadta a Cenad—Kiszombor határátkelőhely létesítéséről szóló előterjesztést. A magyar kormány reagálása még várat magára. A „falból” tervezett autópálya kiváltására készült tanulmánytervek szerint, a határátkelőhöz vezető út a 43-as út Kiszombor—Makó közötti szakaszán, a jelenlegi csemetekert bejárójánál csatlakozna a 43-as úthoz, és mintegy 2,5 kilométernyi új nyomvonalon haladna az ún. „Szentmiklósi” útig, ahol erre csatlakozna, és ennek nyomvonalán haladna a román határig. A II. ütemben készülne az Autós csárda— Töltés utcai szennyvíztisztító—Ószegedi út közötti, mintegy 1,5 km-es szakasz, amely az Ószegedi út felhasználásával az M43-as út helyett épülő 430. sz. főúthoz csatlakozna. Az elképzelt 430. sz. főút az M5 autópályából, Szegedtől ÉK- re indulna, Szegedet északról kerülné meg, Algyő és Tápé között, az új Tisza-hídon átjőve csatlakozna a jelenlegi Ószegedi útra. Azt a Hadár-feljáró környékén elhagyva, Makót északról megkerülve csatlakozna a palotai úthoz, majd arról Kövegy és Csanádpalota között leágazva a határhoz, illetve a tervezett Nagylak II. átkelőhöz jutna. A 430. sz. út legalább egy emberöltőig megnyugtatóan rendezné a körzet közlekedési gondjait, és az autópálya építési költségeinek töredékébe kerülne. A megvalósításhoz szükséges pénzösszeg előteremtéséhez javaslom az ún. tranzitdíjak felhasználását. Ezt a díjat az állam az átmenő teherforgalom által okozott környezeti és egyéb károk csökkentése, illetve megszüntetése érdekében szedi. A jelenlegi 43-as útra eső tranzitdíj bevétele 1992. évben: tarifa: 3 Ft (10) km. A 3 Ftx25 t (átlagos kamionsúly)x70 ezer (1992. évben áthaladt kamionok száma)15 millió 250 000 Ft/km. Ez az összeg nyomtalanul eltűnik a költségvetés feneketlen zsákjában A múlt évben a 43-as úton kb 500 000 Ft/km-t fordítottak útfenntartásra és környezetvédelemre. Ennek fedezetét az üzemanyag árába foglalt, ún. „útalap”, illetve a költségvetésből az utak fenntartására elkülönített összeg adta. A közlekedési tárca szerint, országosan, mintegy 200 települést elkerülő útszakaszt kell a közeljövőben kiépíteni. A 43-as út által kettévágott települések ezen a listán nem szerepelnek. Véleményem szerint, azonnal megvalósítható lenne a kiszombori határátkelő, és a hozzátartozó útszélesítés, valamint új útépítés a 43. sz. útig. Ez 30 százalékkal csökkentené a nagylaki határátkelő, Makó és a tőle keletre eső községek forgalmi terhelését. Az M43-as autópálya, és a hozzákapcsolódó Nagylak II. átkelőhely tervét el kell vetni. A gazdasági helyzettől függően, de lehetőleg az M5 autópálya építésével egy időben, ki kell építeni a 430-as utat 7 méter szélességben, a fentebb közölt nyomvonalon, a települések elkerülésével. Ezzel együtt a meglévő nagylaki határátkelőt is korszerűsíteni kell. (Ezt a korszerűsítést jelenleg azonnalra tervezték.) Ezekkel a paraméterekkel a 430. sz. út, és a bővített nagylaki határátkelő kb. 25—30 évig biztosítja a forgalom áramlását. A 430-as sz. út kiépítésével be kell vezetni a kiszombori átkelő forgalmát az említett, Autós csárda— Ószegedi út (430-as) nyomvonalán. A kiszombori átkelő a megnyitás után néhány évvel a tervezett és számított 30 százalék helyett a forgalom 50 százalékát átvenné. (A Szeged—Temesvár távolság a mostani 160 km helyett kb. 80 km-re csökkenne.) Ezek után csak egy olyan vezető politikusra várunk, aki a lobbyzás helyett előnyben részesíti a józan érveket. ALFÖLDI GÉZA makói önkormányzati képviselő Maradjon a Szabad Európa A Kelet-Európa és az egykori Szovjetunió területére sugárzó, az amerikai kormány által működtetett rádióadók további fenntartását kérte személyes levelében Bill Clinton amerikai elnöktől Lennart Meri észt elnök. Az AP keddi jelentése szerint az észt államfő azokra a korábbi amerikai javaslatokra reagált, amelyek szerint a Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió működtetését be kell szüntetni. Lennart Meri üzenetében kijelentette: " Egyetlen kérdés sem olyan fontos számunkra, mint az eurázsiai béke és demokrácia fennmaradása. Ebben egyedülálló és rendkívül értékes szolgálatot tesz a Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió. Az észt elnök levelében rámutatott: " E két rádió azon kevés rendelkezésre álló eszköz közé tartozik, amelyekkel a nyugati demokráciák megelőzhetik az egykori Jugoszlávia területén dúló háborúhoz hasonló etnikai katasztrófa bekövetkeztét. Az AP jelentésében emlékeztet rá, hogy a balti köztársaságban a sajtó még ma is a nyugati híradásokat használja fel elsődleges hírforrásként. Na, most nézze meg az arcom? Nem lát semmi különöset? — fordult kérdésével Belami, a külváros nyugalmazott szépfiúja Smitz apuhoz, ki szokásához híven az orrát piszkálta, támasztotta a bádogszegély a Zsibbadt brigádvezető névre hallgató, teljesen külvárosi kiskocsmában. — Hát mit kéne látnom? Épp olyan vizenyős a tekintete, mint tegnap, az orra akkora, mint a cseh katona combja, emellett teljesen véreres, a pofázmánya meg úgy fel van puffadva, mint egy ekcém s vízilónak — kedveskedett Smuz apu, ahogy azt jól megtanulta a Dujj Előre SC felelős vezetőjeként, mint egykor volt a másodszertáros. — Tudja mit, Smitz? Nyalja maga is a zománcos bödönömet. Mert ha nem lenne ennyire torz a lelke, máris látná, hogy teljesen új életet kezdtem, leszoktam a cigarettáról, a szeszes italok fogyasztásáról és a kávéról is, minek következtében most méregtelenítem a szervezetem, vagyis holnapra kicsattanok az egészségtől. — Leszokott a cigiről? De hát akkor maga nagyobb hős, mint az Osztyapenko kapitány — ájult el az elismeréstől Plüss Eta, ki szokása szerint azonnal belepofázott az ügyekbe. — És az italról is? Nofene! — mordult egyet Bika Jenő, a rokkantnyugdíjas politikai tiszt, majd böffentett is, mert miért ne. — Persze ebben nincs semmi különös — nyújtózkodott egyet Smuz apu, majd hozzátette: Ez a Belami mindig is egy rongy, önző alak volt. Na erre aztán még az is fölkapta a fejét, aki legszívesebben kést mártogatott volna Belami torkában. — Mi köze a Belami úr önzésének a cigihez, momentán? — érdeklődött Snájdig Pepi, de nagyon. — Hogy mi? — szívta a fogát Smuz apu. — Hát csak annyi, hogy a cigarettából, az italból meg a kávéból él az ország. Pontosabban abból a mérhetetlen magas luxusadóból, amit ezekre a termékekre kivetnek. Mert Ha nem tudnánk, az ötven forintos cigi még egy húszasba sem kerül ám! És a háromszáz forintos pálinka előállítási költsége is legfeljebb egy százas. A többi meg megy a költségvetésbe, abból épülnek az utak, az iskolák, a bölcsődék, abból fizetjük a mi szeretett rendőrségünket, hogy mást ne mondjak. — Hát úz éppen úgy nem épül, mint óvoda, és a rendőröket se valami kurvára csípem, de azért a Smuznak van ám igaza — bólogatott Snájdig Pepi. — Tényleg. Mi lenne, ha mindenki csak a saját nyavalyás egészségével törődne, és leszokna, mint ez... ez a ... ki ne mondjam milyen önző Belami. Megállna az élet! Összecsuktam a magyar állam! Szétesne a költségvetés? Kiírhatnák az országhatárra: Magyarország bezárt! Hát ez szörnyű — sápítozott a derék rakodó, s széles vállai is megremegtek. — Bezzeg a komenisták idején csak úgy bodorította a füstöt — kiabált bele a nagy tömegbe Réz Enikő. — Azt az államot ugye volt pofája erősíteni maga bolsevik bérenc, — sikított Réz, s még azt is elfelejtette nagy felháborodásában, hogy egy-két hete mosdott török kamionossal lenne randevúja a kamionparkolóban. Belami meg csak bámult, mint Rozália a mozgóképszínházban. — Hát normálisak maguk? Én csak azt mondtam... — Maga csak ne mondjon semmit. Maga egy hazátlan bitang — fordultak el a népek, s még ma is gyűlölik Belamit, ha csak nem látták be azóta, nemcsak az OMO-tól lett ilyen. BÁTYI ZOLTÁN Belami leszokott DÉLVILÁG M 1 1993. ápr. L, csütörtök Ma fut ki az első hajó Ma, április első napján fut ki a szegedi kikötőből Mahart-hajó, az idén először. Általános iskolás gyermekeket visz körútra , illetve, mert hogy a Tiszáról van szó, Szeged fölé, s alá. Mostantól fogadja tehát a sétahajózni vágyókat a Mahart. Maga a menetrendszerű hajózás pedig április 15-től kezdődik a megyében, és az egész Tiszán. Szintén a hónap közepén avatják a Tiszafüred és Tiszacsege közti szakaszt, ahol tizenkilenc hajóállomás egybekapcsolásával 406 kilométernyi vízi útvonal áll a személyhajózás szolgálatába. Sárospataktól Zentáig járnak hát a Mahart-hajók — persze, a jugoszláviai szakaszon, az embargó miatt, a menetrendszerű utasszállítás pillanatnyilag szünetel. Tájékunkon azonban beindulóban a szezon, mellyel kapcsolatban dr. Zsiga Attilát, a Mahart tiszai személyhajózási kirendeltségvezetőjét kérdeztük. — Melyik is az a hajó, amelyik megnyitja ma a tavaszt? — A Szentes motoros. Ezen kívül a Sárrét horgonyoz Szegeden, illetve az Óbuda, amely Pestről jött hozzánk le, a jugoszláv Duna- és Tisza-szakaszon keresztül. Vasárnap érkezett meg szegedi állomásunkra. Néminemű festési munkákat kell csak végezni rajta, s a hónap közepén már ez is csatarendbe áll. Egyébiránt minden hajónk jó állapotban vészelte át a telet. — A Szeged—Csongrád közti, menetrendszerű hajójáratok tehát a hónap közepén indulnak. Hol is áll meg e szakaszon a hajó? — Reggel 7-kor indul majd Szegedről, közben megáll a Kiskőrössy halászcsárdánál, azután Mindszenten, Csanyteleknél, a szentesi állomáson, és fél 12-re érkezik Csongrádra. Visszafelé délután 4-kor indul, s este 8-ra ér Szegedre. — Az állomásokról jut eszembe: többszörösen szóba került, kikötőhöz jut Algyő is. Ezzel kapcsolatban mi hír? — Algyőn eredetileg a volt tsz-keres rakodóhelynél akarták kialakítani az állomást, most azonban úgy néz ki a helyzet, az egykori révátkelő ad majd neki otthont. Ugyanitt kiköthetnek a sporthajók — evezősök, kajakosok, kenusok—, a halászladikok, a motorcsónakok ... Táborozásra is nyílik majd lehetőség. Hogy mikortól? Ez az év még alighanem rámegy a jogi procedúrákra. — A jövő évig van még idő... És a mostani szezonkezdést nem akadályozza a gyakori áradás, apadás? — Tegnap tetőzött a folyó, 500 centiméter körül, ez még nem akadályozza a hajózást. Csak akkor áll le a személyszállítás, ha a víz ellepi a szegedi rakpartot, s a bejárók víz alá kerülnek. Gondot most inkább a hirtelen apadás okozhat. A Tisza hajlamos egyik napról a másikra métereket apadni, s a pontonok, tehát a szegedi állomás is, könnyen szárazra kerülhetnek. Különösen hétvégeken árad-apad előszeretettel a folyó, mikor úgyszólván lehetetlen az embereket előkeríteni. De hát a Tisza már csak ilyen. — Az utazási irodák érdeklődnek-e a tiszai programok iránt? — De még mennyire! Eleddig összesen nyolcszáz órányi hajózást kötött le nálunk huszonöt iroda. Április közepétől indulnak a tíznapos Tisza-túrák, várjuk a jelentkezőket. Megrendelhetők nálunk ugyanakkor a legkülönbözőbb dunai hajóutak is. Sőt! Európa összes tengeri kompjára és hajójára is igényelhetők nálunk részvételek. Nem kell Pestre telefonálgatni — mi itt, a szegedi Felső Tisza parton mindent megszervezünk. — Ha már itt tartunk, mennyibe kerül egy tengeri hajóút? — Calais és Dower között, oda-vissza 65 márkába, egy hétnapos, földközi-tengeri utazás, Genovától Szicílián át Tuniszba fejenként 1450 márkába kerül. Persze, környékünkön az emberek nagy hányadának jóval szerényebbek a lehetőségeik. Nekik mondjuk, immár másodjára indul a szezon a Tiszán. FARKAS CSABA (Fotó: Karnok)