Reggeli Délvilág, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-01 / 127. szám
párává ix Nemzetközi énekverseny Újra jelentős dalnokvetélkedőt rendeznek Magyarországon. Június 18. és 22. között rendezik a II. Budapesti Énekversenyt. A színhely a Magyar Állami Operaház Székely Bertalan terme, zenekari próbaterme és színpada. A zsűri tagjai az egykori világhírű koloratúrszoprán, Joan Sutherland, férje, a karmester, Richard Bonynge, Gianfranco de Bosio rendező, a Veronai Aréna főintendánsa, Mauro Trombetta, a Veronai Aréna művészeti igazgatója, Halász Gábor kritikus, az Opernwelt munkatársa, Csengery Adrienne operaénekes, Ütő Endre, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Oberfrank Géza, az Operaház főzeneigazgatója, valamint Gonzalez Veronika, a verseny igazgatója. A versenyt az Operart Alapítvány rendezi, amelynek elnöke ugyancsak a zsűri tagja lesz. Ópusztaszerért (Folytatás az 1. oldalról) — Milyen érdeklődésre számítanak? — Jelenleg április és október között nyitva tartó emlékpark 200 ezer vendéget fogad. A Feszty-körkép jövőre legalább 1 millió embert vonz. Ha nem lesz meg a hatalmas tömeget kiszolgáló infrastruktúra, akkor komoly gondok támadnak. — Úgy tudom, igazából a pénzhiány a millecentenáriumi kiállítást hiúsíthatja meg. — Valóban így van, eddig nem beszéltem a tervezett két bemutatóról. Az egyik, a régészeti kiállítás az Uraitól Szerig követi a magyarok bejövetelét, s ez 6,5 millió forintba kerül, de erre megvan a pénz. A másik kiállítás a Promenád 1896, a múlt század végi életet villantja fel különböző képekben. Ez már nagyobb tételt követel, 52 millió forintba kerül, de 22 millió forintot különböző pályázatok útján megszereztünk. A régészeti kiállítás építése elkezdődött, de a Promenádra csak látványterv készült, s várjuk az anyagi fedezetet. Bízom abban, hogy az ópusztaszeri beruházás zökkenőmentesen fejeződik be, hiszen a külföldi magyarok körében is óriási az érdeklődés. (Halász) Az országgyűlési képviselők egy csoportja az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark infrastrukturális és szociális létesítményeinek fejlesztése ügyében módosító javaslatot nyújtott be a pótköltségvetés tervezetéhez. A közös képviselői indítványt már meg is küldték Gál Zoltánnak, az Országgyűlés elnökének. A módosító javaslat hivatkozik a vonatkozó ’94 évi CIV. törvény mellékletére, mely 1 milliárd 800 ezer forintot irányoz elő a honfoglalás 1100. évfordulójára múzemi rekonstrukcióként. A képviselői indítvány ezen összegből szándékozik 200 millió átcsoportosítani az ópusztaszeri emlékparkra. A javaslat indoklásában utal arra a várható, jelentős vendégforgalom-növekedésre (már jelenleg is évi százezer a látogatók száma), mely a Feszty-körkép átadását illetve az 1100. évfordulóhoz kapcsolódó rendezvények kapcsán várható. Mindehhez a park jelenlegi infrastruktúrája elégtelen, s ennek megváltoztatását a megyei közgyűlés erőforrásai nem teszik lehetővé. A fejlesztéshez szükséges támogatási igények három kategóriába sorolandók: 1. A közönség kiszolgálása, parküzemeltetés, a szolgáltatások alapfeltételeinek megteremtése, szociális-kommunális ellátás. Az emlékpark területén várható vendégforgalomnak a jelenlegi vizesblokk-kapacitás csak mintegy 30 százalékát képes kiszolgálni. (A hatósági előírások is a bővítésre szólítanak!) Nem megoldott az emlékparkban foglalkoztatottak elemi szociális ellátása, s a munkafeltételeik is javításra szorulnak, ami a közönség kiszolgálására is jótékony hatással lenne (információs szolgálat, büfé, ajándékbolt, stb.). Önálló épületekkel szükséges a fenntartási és egyéb, az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat (műhelymunkák, raktározás, eszközök állagmegóvása, stb.) ellátni, illetve megoldani. Biztosítani kell a park komplex vagyonvédelmét. Bekerülés: 75 millió forint. 2. A múzeumépület komplex fejlesztése, üzemgazdasági beruházások. A központi múzeumot elő kell készíteni a látogatók fogadására, meg kell építeni a komplex látogatási rendbe illesztett állandó kiállításokat. Továbbá a kép megfelelő és méltó bemutatására hang- és színpadtechnika beépítése szükséges. Az önálló téli üzemre készülve, önálló vizesblokk kialakítása itt is elengedhetetlen. A látogatók magas számából adódó hőterhelés-emelkedés miatt javítani kell a klímatechnikát, míg a fűtési rendszer rekonstrukciójával energiatakarékos üzemre szükséges áttérni. Megoldásra vár az objektum teljes vagyon- és tűzvédelme. Megoldás: zártláncú biztonsági rendszer kialakítása. Bekerülés: 100 milló forint. 3. Szabadtéri színpad kialakítása. Az emlékparknak jelenleg nincs megfelelő felületű előadótere, különféle művészi produkciók bemutatásához, noha évente több alkalommal kerül sor ilyen rendezvényekre. Bekerülés: 25 millió. A pótköltségvetéshez benyújtott módosító javaslatot Fritz Péter, Annus József, dr. Géczi József, dr. Nemcsók János, Gazdag János, Botka László, Hajdú János és Puch László szocialista, Rózsa Edit és dr. Gombos András szabad demokrata; Pancza István és dr. Bernáth Varga Balázs kisgazda; Póda Jenő demokrata fórumos, valamint Kovács Kálmán kereszténydemokrata képviselő írták alá. 1995. június 1., csütörtök Hajdani daliás idők emlékéül Lukács Györgyöt idézve: nem lehet áru a kultúra! De bizony hogy lehet, de menynyire, hogy azzá vált immár, hovatovább eladhatatlan áruvá. Idézi ezt az idei Értelmiség ’95 Nyári Egyetem vizsgálódási köre is: Kultúra és/ vagy üzlet... Rossz üzlet, teszem hozzá, a híreket hallgatva, és jövőnk felől képzelődve. De Besenyi Sándor, a rendezvény igazgatója arról tájékoztat, hogy különféle alapítványoktól az idén még tudtak pénzt szerezni a nyári egyetemre, legföljebb a hallgatókkal lesz gond. Eddig 100 ösztöndíjat tudtak kiosztani a határokon kívüli magyaroknak, az idén jó, ha 50 lesz. Igyekeznek a belföldi fizető résztvevőket megtalálni, hiszen a továbbképzésre még van pénz reményeik szerint. Ilyet eddig nem tettek, hangoztatja az igazgató, most viszont hirdetik magukat, érdeklődőknek, intézményeknek... Átalakulási kényszerek elé került a magyar kultúra, mondja Besenyi, és ennek megfelelően kell benne belőle élni, tőle remélni. Ami az idei Értelmiség ’95 programját illeti, az valóban vonzó továbbtanulást biztosíthat résztvevőinek. Előadó lesz Vitányi Iván, a Parlament kulturális bizottságának elnöke, Lengyel László és Ágh Attila politológusok, történetfilozófiára tanítanak. Kapitány Ágnes és férje, valamint Csepeli György, György Péter esztéta és mások művelődésszociológiai napot tartanak. Előadó lesz Szirányi János, a MR elnöke és Érdi Sándor, a MTV Stúdió ’95 főszerkesztője, Sára Sándor, a Duna TV vezetője. Ha pedig valaki politikusokra vágyik, Katona Tamás, Tabajdi Csaba és Szűrös Mátyás képviselő urak állnak rendelkezésre a magyar—magyar párbeszéd keretében. Társul hozzájuk Kántor Lajos, a Kolozsvárott megjelenő Korunk főszerkesztője és Bakos István, a Magyarok Világszövetségének főtitkára. Természetesen nem került itt minden előadó felemlítésre, de pótolja ezt a hiányt a részletes program, mely az igazgatótól és Kiss Ernőtől a Bálint Sándor Műv. Központban beszerezhető. Történik pedig a nevezetes esemény július 23—30. között a JATE aulájában. (tráser) Ismét nyári egyetem Kényszerpályán a kultúra Vásárhelyre gesztus értékű program összeállítással érkeztek, majd mindegyik műnek volt magyar vonatkozása, hisz elsősorban Beethoven István király nyitánya csendült fel, mely azon túl, hogy az első szentté avatott magyar király alakját hozta közénk, még dallamvilágában is idézi ősi népdalainkat. Ám e muzsika hallgatásakor a legtöbb arc a nyitány közepe felé derült fel, Beethoven ezt az örökszép motívumot a IX. szimfóniában bontja ki. Nemcsak ezen az egy darabon, hanem az egész jótékonysági hangverseny színvonalán az orvosok pontossága érződött: szemöldökráncoló koncentrációval figyeltek a zene tiszta megszólaltatására. Egyenletes, élvezhető teljesítményt hallottunk, melyre mindenkit az amatőr zenészek lelkesedését megillető tisztelettel készült. S mint ahogy a zenészeket az együtt zenélés öröme, úgy a közönséget a közös zenehallgatás gondfelejtő felszabadultsága hatotta át. A publikum már a műsor összeállításából tudhatta, a tübingeni doktorok nagyon lelkiismeretesen készültek a fellépésre. Jöttüket egyébként is nagy várakozás előzte meg! S bár nekik se lehet túl sokkal több szabad idejük, mint bármelyikünknek, mégis sok próbával, a zene iránti maximális tisztelettel évente 2-3 új programot állítanak össze klasszikus és romantikus művekből. Vásárhelyi koncertjükön Beethovennyitány és a mester V. szimfóniája mellett Haydn- és Volkmann-zenét játszottak. Karnagyuk ezúttal is a zenekar alapítója, dr. Norbert Kirchmann volt. — plivia — Vásárhelyen Tübingeni orvosmuzsikusok Kuriózumszámba menő koncertre invitálta a minap Vásárhely zeneszerető, zeneértő közönségét a tübingeni orvosokból álló amatőr szimfonikus zenekar, akik összesen nyolc napot töltöttek Magyarországon, ám ez alatt a rövid idő alatt sok szép élményt gyűjtöttek: örömmel emlékeztek vissza Szegeden a zsinagógában tett látogatásaikra és a pesti orvosi egyetemen tartott koncertjükre. Párosan szép a tánc is Hol itt, hol ott tűnik fel Szentesen és Csongrádon Szatmári Nagy Szilvia, aki egyébiránt a Vásárhelyi úton lakik a Kurca-parti városban. A csongrádi Kossuth Lajos Általános Iskolában is tart hetente kétszer társastáncfoglalkozást a szőke hajú, csinos hölgy, legutóbb a Dob utcai strand és gyógyfürdő szezonnyitó ünnepségen futottunk össze vele. Miután a versenyen leúszta távját az öccse is, készséggel állt lapunk rendelkezésére. Azt már szinte mindenki tudja, hogy a Szilver Táncklub vezetője, azt azonban bizonyára kevesen, mióta foglalkozik társastáncokkal? — Szentesen három, Csongrádon két éve. Budapesten végeztem el a társastánc tanári iskolát, előtte tíz éven át táncoltam. Egyébként régebben a szüleim is. — Mi a jó a társastáncban? — Hű, ez nagyon jó kérdés. Művészi élményt nyújt, mozgáskultúrát, örömet ad a gyerekeknek, egyáltalán tartást. Fegyelmezett magatartásra ösztönöz. — Tulajdonképpen a társastáncból él? — Igen, de fényképésznek tanultam. — Hogyan lehet belőle megélni? — Nem olyan egyszerűen, nagy utánajárással. Önálló vállakozó vagyok, művelődési házaknál nem alkalmaznak, mivel rendelkeznek tánctanárral. Jelenleg több mint 200 tanítványom van Szentesen, Csongrádon és Kunszentmártonon. — Meddig lehet, ajánlatos társastáncban részt venni? — Akár százéves korban is lehet űzni. Külföldön, főleg Németországban már rendeznek seniorversenyeket is. — Kiss-Pál Attiláné, a szentesi Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatónője mondta, hogy szép lassan szedik össze a szülők gyerekeik számára a szebbnél szebb ruhakölteményeket. Mennyire drága mulatság manapság a társastánc? — Meglehetősen, nagyon sokan éppen a pénzhiány miatt hagyják abba. Sajnos, egy szép ruhás pár több pontot kap a versenyen. — Köztudomású, hogy finnugor volta miatt mennyire nehezen megtanulható a magyar nyelv, illetve mennyivel nehezebb nekünk indoeurópai nyelveket elsajátítanunk. Végre egy nyelv nélküli kommunikációs forma... — A társastánc hivatalos nyelve az angol, úgy gondolom, hogy bármely néphez tartozó egyén megismerkedhet az alapjaival, a magasabb szintekre eljutás már problémásabb. A tehetség követelmény, de ha valaki kitartóan csinál valamit, akkor bárhonnan eljuthat bárhová. (dányi) Országos verseny a csongrádi Sághyban (Fotó: Pintér József) RÓZSA SÁNDOR NYÁRI LAKÁSA Ez a himbálózó kalászlugas volt Rózsa Sándor nyári lakása, szűz volt a derékalja, ott feküdt mellette fegyvere, karikása, kulacsa, tarisznyája, mik hogy mindig teli legyenek, Katona Pál gondoskodott erről. Míg ki nem tisztult a határ, míg lövések zúgtak át az erdőn, míg megriadt madárcsapatok csaptak át a magasban a haramiavezér feje fölött, addig nem mozdult innét. A forró napnak hátát fordította, az éjszakának arcát, takarózott a csillagos éggel, s elaltatta magát a susogó kalásszal. Senki, Katona Pálon kívül senki nem tudta, még a banda se, a vezérnek ezt a nyári lakását. Hanem egyszer nagy veszedelem fenyegette meg ezen a lakásán. Ekkor is vakmerőségével vezette félre a katonákat. Zsandárok, ulánusok fegyverezték, bújták át a vidéket, a vetéseket, erdőket. Ki volt adva a rendelet: letiporni minden vetést, meg kell tisztítani a határt Katona Pál tanyája körül jártak a katonák. Átbújták már a kukoricavetést, s a lucernában térdig járva, közeledtek beljebb-beljebb. Rózsa Sándor megrendült a halászok között. Fölkapta fegyverét, gondolkozott, s ügyes taktikája nem hagyta cserben. Néhány lépésre voltak már a katonák. Egyszerre térdre áll, kiveti a fejét a kalászok közül, a puskáját ráfogja a közeledő ulánusokra, s vadul káromkodva odakiált: — Hát már a becsületes gazda vetését se hagyják békében, letapossák virágjában?! — Igaza van neki, szegény ember — mormogtak az ulánusok, s másfelé vették útjukat. A haramiavezér pedig lebukott a göröngyökre, s telenevette a kalászlugast A TÍZEZER FORINTOS FEJ A szegedi várnak még nem volt se grófja, se Lancsikja. A „nagy paraszt” pedig már magasan kiemelkedett a puszták fölé. Ott suhogtatta karikáját, karabélycső villogott barna kezében. A szegénylegények hűségesen forgatták szemeiket, parancsára várva. Azt mondják soha azelőtt, se azután nem nevetett Rózsa Sándor akkorát, mint mikor meghallotta, hogy tízezer forint van kitűzve a fejére. Odakiáltott a Katona Pál komájának tanyaudvarán az asszonyhoz: — Komámasszony, már csak hozza ki a legfényesebb tükrét a házból. Nem szoktam belőle fésülködni, de most megnézem ezt a tízezer pengőforintos fejemet. Meg is nézte magát a tükörben, mert hízelgett neki ez a dolog nagyon, aztán elkiáltotta magát: — Hát majd odatartom a nyakamat, hogy megszolgáljon érte, aki a tíz darab ezrest a tarisznyába teszi! Másnap éjszaka megállította a félegyházi vonatot nyolcadmagával, odanyargalt a vonatvezetőhöz, s a következő üzenetet küldte be a szegedi torony alá. — Azt üzeni Rózsa Sándor, hogy itt vár a tízezer pengőforintos feje a hármashatárnál. (Folytatjuk) Békefi Antal—Palotás Fausztin Sötét idők. Történetek a Szegedividéki rablóvilágból 5