Reggeli Magyarország, 1944. szeptember (51. évfolyam, 197-222. szám)

1944-09-26 / 218. szám

é Hi N Ug­ ni M A mama A Nemzeti Színház szombaton újí­totta fel Szigligeti Eric A mama című háromfe­lvonásos vígjátékát. A felújí­tást egyetlen tény indokolja: a darab régi és bizonyos szempontokból reá le­­het fogni, hogy ott a helye színműíró-, dalmunk magyar klasszikusaiknak meg-­­lehetősen ritka sorában. A mama tudni­illik tipikus terméke a múlt század színmű-gyártásának. Az agyoncsépelt és megszokott vígjátéki helyzetek hal­maza, amit csak itt-ott fűz át egy kis színnel az igazi helyzetkomikum fénye. A történet közismert: Miképpen tartja kordában a címben szereplő mama édesleányát és unokatestvérké­­jét, és miképpen bonyolítja a vígjátéki fonalat a megnyugtató befejezésig, amikor is mindenki megtalálja a maga párját még a mama is, ki az ifjú unokahúg kérőjével, az öreg ügyvédekét indul az eljegyzési vacsorára. A felújítást érzésünk szerint elsősor­ban az indokolja, hogy Kovách Aladár ismét a Nemzeti Színház kötelékébe szerződtette Vaszary Piroskát, ő játsz­­sza a címszerepet- Az első felvonásban még türtőztetni tudjál magát, ha a Nemzeti Színház hagyományaihoz, egyszerű színekkel, közvetlen emberi melegséggel formálja meg Szigligeti vígjátéki hősnőjét. A második és har­madik felvonásban azonban már kiüt­közik rajta sablonos film erősen rontó hatása. Túloz és rikító színekkel mondja el azt, amit a szerző egészen máskép gondolt. A nenes szereplőgár­dából elsősorban Makláry Zoltán re­mek komornyikja és Pethes Sándor aranyos, mulatságos, kitűnő agglegény ügyvédje emelkedik ki. A legközelebb áll a vígjáték hangulatához Patak.­,, Jenő. Kitűnő figurát formál Somogyi Erzsi a »mama« uralma­ alatt sínylődő ifjú feleség szerepéből. Nizonszkij Tamara és Szabó Sándor megállja a helyét. Kellemes színfolt Váradi Gyön­gyi. Pongrácz Imre a dadogó pincér szerepében többet is nyújthetett­ volna Varga Mátyás díszletei korhűak, tehet­ségesek, nagyon szenek. Fábri Zoltán rendezése nem hoz újat. (Gy ) (•) Szép Budapest címmel új operettet írt Erdélyi Mihály. Most folynak a tárgya­lások azzal kapcsolatban, hogy az Erzsé­betvárosi Színház ezzel a darabbal kezdje őszi évadját. Az igazgatóság Honthy Han­nát, Fejes Terit és Török Ilonát kérte fel a főszerepek eljátszására. SZÍNHÁZ­­A­K MŰSORA Nemzeti: A mama (III., %6)). — Pesti: Candida (­5). — Madách: Ártatlanok O/S).­­ — Andrássy: Ne bízz a nőben! (%6). — Fővá­rosi Operett: Luxeem­burg grófja (5). — Nép­­varieté­­ Sportcsarnokban (291—842, 297—843). Szeptemberi műsor (%6). A többi színház nem tart előadást. RÁDIÓMŰSOR SZERDA, szeptember 27 BUDAPEST I?. 6.00 Üzen az otthon. 6.25 Ébresztő. Torna. 6.45 Reggeli zene. Közben (7.00) Hírek. Közlemények. 8.00 Hírek né­met, román, szlovák, ruszin és szerb nyel­vűn. 8.30 Zenekari művek. 10.00 Hírek. 10.10 Operettrészletek. 11.00 Művészlemezek. 11.40 Móricz Zsigmond elbeszélése. 12.00 Harangszó. Fohász. Himnusz. Utána sza­lonzene. Közben (12.40) Hírek. 13.25. Idő­­jelzés. 13.30 Honvédeink üzennek. 14.00 Farkas B. cigányzenekara. 14.30 Hírek. 14.45 Könnyű zene. 15.45 Honvédek mű­sora. 16.45 Időjelzés, hírek. 16.55 Hatvan­éves az Operaház. 17.00 Az Operaház évad­nyitó díszelőadása. Himnusz. A Bánk bán I. felvonása, a Hunyadi László nyitánya, a Lohengrin I. felvonása. A szünetben (18.05) világpolitikai kérdések, vélemé­nyek. 19.40 Gáspár Jenő elbeszélése. 20.00 Hírek. 20.20 Tasnádi László magyar nótá­kat zongorázik. 20.35 Óvóhely avatás Deb­recenben. Közvetítés. 20.55 A rádiózene­kar. 22.00 Hírek. 22.10 Hírek német nyel­ven. 22.20 Én és a kisöcsém. Eisemann Mihály operettje. 23.15 Tánczene. 23.45 Hírek. Felelős szerkesztő: DARVAS JÁNOS Felelős kiadó: Vitéz HORVÁTH JÁNOS / Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VII., Rákóczi­ út 54 Telef­on I 222—620, 222—635, 222—220 KIADJA­ A MAGYARORSZÁG NAPILAP R..T. Kéziratot nem őrizünk meg és nem adunk vissza úii Athenaeum Irodalm! és Nyugat R.T. nyomása JFeUicH KÁRPÁTI AMTAJL tewaPia Candida A Pesti Színház nézőterének a kö­zönsége ismét a nagy ír költő, George Bernard Khaw vitriolban fürdetett, bölcsen mosolygó aforizmáit, egyéni fintorait élvezheti, amikor a Candida előadását végignézi- Mert mi is a Candida? Játék a valósággal és a köl­tészettel és miről lehet elmondani annyi rejtett titkot, mint az életről és az álomról, a rímekben gondolkozó társtalan költőről és a polgári jólét pohos jelképéről, a ma­gát biztonság­ban érző férjről, akinek felesége egy pillanatra a hagymák és petróleum­lámpák világából belekerül a költészet könnyű felhőibe és csillagai közé. Amíg Candida a főrangú fiatal költő extázisban lobogó szerelmétől megpörkölődve eljut addig, hogy a költői igazságszolgáltatás szerint a gyengébbet, tehát a férjet válassza, Shaw végigsuhint egy-egy átkenetes mondatával valláson, társadalmon, szerelmen, a munkásokat, kiszipolyozó béruzsorásokon. A Candida jelkép. A legszebb jelkép maga Candida, ez a rózsaszínű szeméremből és tigris-vér­mérsékletből szőtt asszony, aki vá­laszút elé érkezve nem a lelkileg krő­zusi költőt, hanem a tiszteletest vá­lasztja, aki — ha mellőle elpártolna — magános, üres, szomorú és kifosztott ember maradna-A Candida mint szerep a legössze­tettebb színészi tehetséget kívánja. Bulla Elma, aki helyenként nem tud ugyan szabadulni gesztusainak és hanghordozásának bántó modorossá­gától, szivárványszínekből kompo­nálta meg Varsányi Irén egykori káprázatos szerepét Lehotay Árpád maga volt a megtestesült polgár: sziklanyugalmával és pillanatnyi ta­lajvesztésével csodálatosan sokrétű. Vitéz Benkő Gyula lázas lobogá­sa néhol a legmagasabb hőfokra izzik. Sármássy Miklós meglehetősen vas­kosra mintázta a béruzsorás figurá­ját. A két kisebb szerepben a jó össz­hatású Pálóczy László és a feltűnő karikírozó hajlamú Sivó Mária lépett fel. Sármássy Miklós rendezése igye­kezettel kereste Shaw stílusát. Neo­­grády Miklós szép díszlete és dr. Kör­­möczi László jó fordítása emeli az előadás értékét. (18) R­W (•) Megváltozott az Opera megnyitó előadásának időpontja. A szerdán szeptember 27-én, az­ Operaház megnyi­tása 60 évfordulójának napján bérlet­­szünetben tartandó előadás, nem mint hirdetve van, fél hat órakor, hanem öt órakor kezdődik. (MTI) ELSÖTÉTÍTÉS %§-§­I­ ÓRÁIG KÖZGAZDASÁG Gondviselő gazdaságvezetőt rendelnek ki a háború miatt akadályozott személyek gazdasága részére A hivatalos lap vasárnapi száma kormányrendeletet közöl a háború kö­vetkeztében ügyeik ellátásában akadá­lyozott személyek gazdasága részére történő gondviselő gazdaságvezető ki­rendeléséről. A rendelet lehetővé teszi, hogy a katonai vagy munkaszolgálatot teljesítő, hadifogságba esett vagy el­tűnt személyek megfelelő gondviselő, gazdaságvezető kirendelésével helyet­tesíthetők legyenek. Ilyen gazdaságve­zetőt — lehetőleg­ a mezőgazdasági in­gatlan közelében lakó , okleveles vagy kellő gyakorlattal bíró gazdák közül a főszolgabíró (polgármester) rendeli ki- Kirendelni a katonai szolgálatra al­kalmatlan vagy polgári foglalkozásá­ban meghagyott, illetve 48 éven felüli személyek közül kell- A termelés zavartalanságának bizto­sítása érdekében az ügyek vitelében akadályozott személyek e rendelet alapján kérhetik gondviselő gazdaság­­vezető kirendelését- Újból szabályozták az olajosmagvak forgalmát Az iparügyi miniszter módosította az olajosmagvak beszolgáltatására vonat­kozó rendelkezéseket. A lenkórót feldol­gozó ipari vállalat az üzemében kitermelt lenmagot köteles az Olajosmagforgalmi Központnak bejelenteni s a bejelentés alá eső maggal csak a Központ engedélye alapján rendelkezhetik. Az ipari feldolgo­zók a kiutalt olajosmagból előállított olaj­­tartalmú termékekkel csak az Anyaghiva­tal engedélyével rendelkezhetnek. A vám­­ütéssel foglalkozó olajütők működésük megkezdését kötelesek bejelenteni a Futu­­rának. A rendelet kiterjeszti a vámütésre jogosultak körét. Az olajütők a megren­delést csak községi bizonyítvánnyal vál­lalhatják el. Ez a bizonyítvány az olajnak a vám­üt­őb­ől történő hazaszállításánál szállítási igazolványul szolgált Faanyagokat csak a Faforgalmi Központ engedélyével lehet szállítani. A faanyagok és egyéb erdei termékek szállításának sza­bályozásáról kormányrendelet jelent meg a hivatalos lap vasárnapi számában. A ren­delet szerint tűzifát és szerfát, ideértve az ezekből készült erdei fél- és készgyártmá­nyokat, valamint fűrészárut is, úgyszintén faszenet, gubacsot cserzőkérget és fenyő­gyantát, csak a Faforgalmi Központ által kiállított fuvarlevéllel szabad vasúton, ha­jón, vagy gépjárművel való fuvarozásra felvenni. A must besű­rűsítésének szabályozása. A vasárnap megjelent kormányrendelet értel­mében 1944. évi termésű mustból besűrített mustot csak a földművelésügyi miniszter engedélyével szabad előállítani. A termelők saját termésű mustjukat saját üzemeikben, saját termésű mustjaik és boraik feljavítá­sára engedély nélkül is besűríthetik. Pécsett kéthónaponként számlázzák a köz­­üzemi díjakat. Pécsről jelentik: A háborús munkaerestakarékos­kod­ás elv­e alapján a pécsi városi villamosmű, gázmű, vízmű és csatornamű értesítette a fogyasztókat, hogy a jövőben kéthavonként kézbesíti a számlá­kat, így állítsa be a költségvetését és min­­denki azonnal fizesse ki a díjakat. A Baross Szövetség — mint már közöltük — 10 hónapos gyakorlati kereskedelmi szaktanfolyamot rendez a gimnázium, vagy a polgári iskola IV. osztályát sikerrel vég­zett fiúk részére. Az előadások október 2-án délután 3 órakor kezdődnek. Beirat­kozni Budapesten (VIII., Vass ucca 9. szám alatt) lehet, naponként délelőtt 9—2-ig és délután 5—7-ig. Budapesti értéktőzsde Jóltartott irányzat, valamivel élénkebb üzleti forgalom jellemezte a hétfői érték­tőzsdét. A részvények nagy többségénél már kezdetben a kereslet volt túlsúlyban s az árfolyamok kissé emelkedtek. A múlt héten elhanyagolt vasipari értékek és a cu­korértékek állottak az érdeklődés központ­jában. Nemzeti Bank 385.—, Keresk. Bank 239.5, Pesti Hazai 168.75, Békéscsabai 48.3, Első Bp. g.-malom 30.5, Bauxit 772.5, Beocsini 50.—, Borsodi szén 41.—, Cementia 303.—, Kő­szén 1626.—, Nagybátonyi 85.—, Salgó 240.—, Fegyver 77.—, Ganz 47.5, Acél 76.5, Rima 347.3, Nasici 181.5, Tröszt 142.—, Délcukor 232.—, Magyar cukor 375.25, Georgia 65.5, Izzó 606.—, Dreher-Hagenm. 562.75, Gyap­­júmosó 28.—, Pamutipar 90.—, Szegedi ken­der 311.75, Vasúti forg. 33.—. Államadósság, kötvények, záloglevelek: Népszöv. font 147.5, Kényszerkölcsön 85.—, Búzakötv.­­-ként 39.4, 1941. évi nyer.­köles. 96.—, 1941. évi 4.5°/6-os járadékkölcsön 70.5, 1942. évi 3°/6-os törlesztéses kötv. 54.—, Föld­hitelint. A. font 7l. 145.6, Olaszbank doll. községi 128.—. A gyümölcs- és zöldségpiacok nagyke­reskedelmi árai szeptember 25-én. Kecs­kemét: Körte la 150—200, Ha 100—120, gö­rögdinnye 15—25, vegyes alma la 180—250, Ila 70—140, aszaló szilva 300—310, saszla szőlő 60—150, paradicsom 25—35 fillér kg­­ként. A felhozatal gyenge, a kereslet igen élénk. Az árak emelkedtek. — Gyöngyös: Körte la 200—350, Ha 150—180, alma la 200—300, Ila 130-160, szilva la 220-300, görögdinnye Ha 40—50, saszla szőlő la 500 —550, borszőlő 350—400, dió 350—450, para­dicsom Ila 40—50 fillér kg-ként. A gyenge felhozatalt élénk kereslet mellett, emel­kedő árakon belföldi számlákra vásárol­ták is A CITEI . 1944 szeptember 26 ködlt A GÁRDAPALOTA GYERTYÁS REGÉNY Irta: LEGÉNY ELEMÉR 58 — Tessék, öcsémuram! — vrmí ’r&l­­lat mosolyogva Sándor és újból végig­terült a díványon, hogy az nagyot nyekkent a tekintélyes súly alatt — Az ablakhoz léptem a levéllel és átfutottam a néhány odarótt sort, így­ szóltak: — Drága asszonyanyánk! Epistolán* kát azzal a jámbor kívánsággal zárom* vajha az édes asszonyanyánkat a leg* frissebb erőben és egészségben talál­* ná . . . Továbbá György öcsém egész­ségi állapotjáról semmi jót nem írha­tok. Aggasztóan magas láza van. E betegség oka egy szép és gazdag bécsi­ polgárleány. Az apa ugyan hallani se akar arról, hogy egy magyar fiatal­embert bebocsásson a gyertyaöntők nemes dinasztiájába, de György sem hagyja magát! Ha leteszi az ezüst­piros gárdista bőrt, nyomban­­ meghá­zasodik. Erre aztán mindnyájan mér­­get vehetünk • • • Én ellenben józan és egészséges vagyok- Olyan józan, mint az az angol román, amelyet most ol­vasok • • • Mihelyt megkapjuk Kollár konziliárius úr értesítését, hogy a munkánk tetszett őfelségének, hozzá kell fogni újból a literátori munkának! — Jót nevettem Sándor sorain és így szóltam hozzá: — Bár igazad lenne, Sándor! Hogy hamarosan elvehetném Lujzikát- De két keserves esztendőnek el kell még telnie addig! — Sándor vigasztalni próbált, György öcsém, csak kitartás! Mind a ketten, fiatalok vagytok! Te huszonegy, Lujzika tán tizennyolcesztendős- Mi az a két esztendő, ha elmúltával boldogság vár reátok! Az apa is m­egúnja az ellenál­lást, ha látja, hogy olyan híven ra­gaszkodtok egymáshoz! Megládd! _— Köszönöm, Sándor! Nagyon há­lás vagyok te kegyelmednek ezekért a jóságos szavakért. Én is vigasztalóbb­nak látom szerelmünk jövendőjét a te biztatásod után! — feleltem meg­indultam — Fel a fejet, György! — biztatott tovább a bátyám­ — Hidd el nékem, boldog lennék, ha én is találtam volna már egy ilyen tiszta és nemes lényt, mint ez a te Luszikád! — Isten áldjon meg — hajoltam meg Sándor felé — iparkodom, hogy a le­velet még a déli gyorspostakocsi elvi­­hesse. — Sán­dor szavai új erőt és bizalmat önt­ölek belém. Oh, csak ne volna be­teg Lujzika! Csak erős és egészséges lenne, mint például a Teréz mamától olyan hévvel ajánlott Siepniewsky Na­tália grófnő. De attól kell rettegnem, hogy a sóvárgás és a betegség együt­tesen leveszik a lábáról Lujzi­kát! — Ezek a borús gondolatok felhősí­­tették fellőttem az eget, pedig az kék volt, frissen mosott kék, mint valami fejedelmi sátor, amikor harmadnap reggel a Bisamberg felé vezető úton ügettem. — A legmagasabb udvar vadász­területe volt ez, kedves öcsémuram, akkoriban, ma csupa villavárosa van ott egymástól nem messzire egészen Korneuburgig. Akkor kisebb erdők és mezők váltakoztak egymással. — A lovaglás a reggeli napfényben nem lett volna kellemetlen, ha már akkor feltalálták volna a nyári öltö­zetet a gárdisták számára. De akko­riban még télen-nyáron egyformán a pipacsvörös dolmányt, a szűk nad­rágot és csizmát viseltük. A nap pe­dig erre egyáltalában nem volt te­kintettel. Sütött júliusi hévvel és kö­telességtudással a hátunkra. — Délre elértük Simonnal Bisamber­­get . Mivel csárdát nem találtunk, lát a falu bírájánál nyergeltünk le és ebédre is meghivattuk magunkat- Hogy minden környékbeli pletykának elejét vegyem, azonnal úgy mutatkoztam be neki, mint az Erzsébettetőn, az udvari vadászház­ban nyaraló úrikisasszony gyűrűs vőlegénye. — Bisamberg bírája, egy­­nyugdíjú bécsi városi tisztviselő, aki megtakarí­tott pénzén itt épített magának egy kedves falusi lakot, nagy tisztelettel fogadta a ciframbás bécsi katonát­­ állandóan és makacsai kapitány úrnak szólított- f

Next