Reggeli Újság, 2005. február (2. évfolyam, 279-302. szám)
2005-02-03 / 281. szám
2005. február 3. HÉTKÖZNAP 1 CSOKONAI KOVÁCSIBAN Az egész nemzet papjává lett 1792 karácsonyán Csokonai Vitéz Mihály legátusként a hegyközkovácsi református templomban prédikált. Halálának 200. évfordulója alkalmából a poétára emlékeztek a településen a múlt hétvégén rendezett ünnepséggel. A költő hegyközkovácsi látogatásáról, a fennmaradt emlékekről FORRÓ LÁSZLÓ parókus lelkészt kérdeztük: járt-e a településen több ízben is Csokonai Vitéz Mihály, vagy az 1792-es látogatás volt az első és egyetlen alkalom? Külön írásos adat nem maradt fenn arról, hogy más alkalommal is itt járt volna Csokonai. Ha az összefüggésekre tekintünk, akkor megeshet, hiszen Csokonai teológusként is a nagyok közé tartozott. Nem akármelyik diák megy legátusként olyan gyülekezetbe, ahol a püspök szolgál. Márpedig Hegyközkovácsiban abban az időben Piskárkosi Szilágyi Sámuel, a tiszántúli püspök tartózkodott, aki nagy építő egyházfőként maradt fenn az emlékezetben: a Türelmi Rendelet ín - református templom, ugye, addig nem igazán létezett - megépítteti a református templomok sorát. Itt, Biharban is, ha sorra vesszük a vidéki református templomokat, szinte kivétel nélkül mind az 1700-as évek végén, 1800-as évek elején épült föl. A hegyközkovácsi istenháza is ugyanígy Szilágyinak köszönhető, aki saját pénzéből s a hodosi csapszék egy évi jövedelméből építtette föl e templomot, melyet 1785-ben fejeztek be. Tény, hogy Csokonai 1792 karácsonyán legátusként érkezett a püspökhöz. Csokonai Vitéz Mihály valóban erről a szószékről, e falak között prédikált az ezekben a padsorokban ülő embereknek. Érdekességként még annyit hozzá lehet tenni: jóravaló ember lévén megvendégelték rendesen - akkor is elhívták házakhoz a legátust -, s a költő a szájhagyomány szerint egy ilyen vacsora után megnehezedve vette az útját a principálisa felé, hogy a parókiára valahogy visszajusson. Aztán az utat eltévesztette a sötétben, és hogy felé kiment a faluból. Ott addig jött-ment, keresgélt, míg egy szembejövő emberrel találkozva a jókedvű legátus rímbe szedve kérdezte tőle: „Ácsi, bácsi, merre van Kovácsi?” Ezt azóta is így emlegetik a faluban. Az atyafi útba igazította. Akkor meg a hügyi határ felől Mezőfalva felé vette az irányt, de még mindig nem érkezett el Kovácsiba. Aztán a reggeli csípős hidegben bedühödve szólta el magát, hogy aztán most hagyok csapot-papot. Hozzáfűzném még: Csokonairól tudjuk, hogy az akkori Debreceni Református Kollégium szigorú törvényei miatt kicsapták, lelkész végül nem lett belőle, de lám, a magyar irodalomnak egyik kiemelkedő alakjává vált. Sokan nem is tételezik fel róla, hogy református lelkész lehetett volna belőle, ha meg nem történik ez a sajnálatos esemény. Én meg másfelől fenntartom, hogy Istennek a végzése lehet ebben. Mert ha lelkész lesz, ezt a nagyralátó embert esetleg egy gyülekezet hallhatja csupán. Annyi ideig, ameddig szolgál egy gyülekezetben, utána meg az emléke kopik, fakul... Ám annak jóvoltából, hogy a Debreceni Kollégiumból kicsapták, nemcsak Thália papja, de végső soron az egész nemzet papja is tudott lenni. A nemzet lelkésze a szó szoros értelmében. Tehát nemcsak egyetlenegy gyülekezet, hanem az egész nemzet hallhatja szavát. És nem húsz, harminc vagy negyven évig, amennyi egy lelkipásztor szolgálati ideje, hanem századokon át... Tóth Hajnal Reggeli Újság / 3 SZEMSZÖG Mint a zsidó az üres boltban Spekulálnak. Persze nem a boltban, hanem a városházán, amelynek, úgy tűnik, üres a kasszája. Merthogy az önkormányzati képviselők a minap önvizsgálatot tartottak, belenéztek közösségünk közös bukszájába, és rájöttek: hibáztak, amikor meghirdették a Mentsük meg a várat címmel is illethető programot. Aztán a felelős igazgatóság élére kineveztek egy pályakezdőt, hadd közölje a néppel a hírt. És a direktor teljesítette a rá bízott feladatot. Kiderült ugyanis, hogy az erődítmény renoválására a tavaly kiutalt 11,5 milliárd lej csak papíron létezik. A legnagyobb gond ezzel az, hogy a tényre akkor derült fény, amikor a munkálatok egy része már befejeződött, a munkásokat pedig ki kellett volna fizetni. A cég által kért 4,5 milliárdra azonban máig nem lelt rá a tanács. Világossá vált továbbá az is, hogy a Nagyváradi Állami Egyetem képzőművészeti karának helyet adó szárny rendbetétele legkevesebb 7 milliárd lejbe fog kerülni, hisz a korábbi elgondolásoktól eltérően ott nem csupán a talajvíz okoz problémákat, hanem az omladozó, félig-meddig már össze is dőlt falak. A pontot az i-re a várgondnokság tette fel, jelezvén: 63 milliárd lejre tart igényt. Ekkora ugyanis az a minimális összeg, amellyel már kezdeni lehetne valamit. Ez egyfelől azt jelenti, hogy a vár becsületes felújításához 63 milliárdnál mindenképp nagyobb summa szükségeltetik, másfelől meg azt, hogy a vár becsületes felújítására sosem fog sor kerülni. Nyilván azért, mert ennyi pénz erre sosem lesz. Erre még a Polgármesteri Hivatal gazdasági igazgatója is rámutatott, amikor pironkodás nélkül a következőképpen fogalmazott: az objektum állagmegóvására évről évre kevesebb pénzt költhetünk. Mindent összevetve, kiszámítható, mi mindenre lesznek, illetve nem lesznek elegendők a majd elkülönítendő, kiutalandó milliárdok, milliók. A beharangozott megszorító intézkedés természetesen már az idén érvénybe lépett. Az év elején mindössze 3 milliárd lejt továbbítottak a vár őreinek a (kvázi) városvédő városatyák... Mindezt betetőzve azt a sokkoló információt is kiszivárogtatták, miszerint az önkormányzatnak semmi esélye nincs megnyerni azt a PHARE-pályázatot, amelyet néhány hónapja az elöljárók még biztos forrásként emlegettek, és amelyet e félrevezető hivatkozásoknak tulajdoníthatóan gondolatban az érintettek, azt hiszem, már el is költöttek. Az elnyerhető 3,5 millió eurót ugyanis az EU már létező idegenforgalmi központok fejlesztésére fordítja majd. A váradi vár pedig sajnos korántsem az. Gurzó K. Enikő VÁRAT MAGÁRA A KÖRÖS-PART RENDBETÉTELE Elköltöztetnék az óvodát Nyár végén elköltöztethetik a nagyváradi Szováta utcai 37-es számú óvodát. A városi tanácsosok januári ülésükön egyetértettek abban, hogy az intézménynek új székhelyet kell keresni. Az épület a Metalica cég tulajdona, amely üzletet szeretne nyitni benne. Ennek fejében a vállalkozó hajlandó lenne besegíteni a közeli Körös-part rendbetételébe. A választottaknak múlt heti ülésükön kellett volna jóváhagyniuk az erre vonatkozó részletes városrendezési tervet, amit azonban az óvoda miatt elnapoltak. Huszár István RMDSZ-es tanácsos kijelentette: a szakbizottság a határozattervezet elutasítása mellett döntött, mivel nem tisztázott az óvoda helyzete. Marcel Bolo§, az önkormányzat vagyonkezelő igazgatóságának vezetője elmondta: az óvodának augusztus 31-ig tart a bérleti szerződése. Addig tehát nem lehet döntést hozni az ügyben, csak ezután kellene napirendre tűzni a témát. Raluca Covacescu, a városháza alkalmazottja elmondta: tudomása szerint az említett cégnek a saját pénzén kellene rendbehoznia a közeli folyópartot. Ez pedig nem elhanyagolható szempont, hiszen az önkormányzatnak nem kellene pénzt áldoznia erre. Florian Pantea nagy-romániai tanácsos azt javasolta, hogy dolgozzanak ki egy stratégiát a Körös-part rendbetételére. Erre főleg az Ezredévi emléktér (Libertárii park) környékén lenne nagy szükség. Petru Filip polgármester arra emlékeztetett, hogy létezik egy erre vonatkozó egységes projekt, amit a Körösök Vízügyi Igazgatóság dolgozott ki. Ezt alkalmazták az elmúlt években a folyó jobb partján, s hamarosan a bal partra is sor kerül majd. A polgármester reményei szerint a környezetvédelmi minisztérium az előző évekhez hasonlóan idén is ad majd pénzt erre. A határozattervezettel kapcsolatosan elmondta: szerinte is vissza kell utasítani azt, amíg nem tisztázódik, mi lesz a 37-es óvoda sorsa. Ebben a hónapban tárgyalásokat folytatnak a céggel arról, hogy egy másik helyszínen építsenek a gyerekek számára. Huszár tanácsos a Decebal híd melletti, Körös-parti parkolót javasolta a célra, melynek - tapasztalata szerint - csupán öt százaléka van kihasználva. Pető Csilla hozzátette: nem hiszi, hogy a szeptemberi tanévkezdésig rendeződne az óvoda ügye, amely mintegy 80 kiskorút érint. Pap Melinda Kányádiból jeles Az érmihályfalvi Mackók, a micskei Oroszlánkirály és a váradi 6- os Számú Nyolcosztályos Iskola Táltosok nevű csapata jutott tovább az idei mesevetélkedő országos döntőjére. A Bihar megyei szakasz fináléját hétfő délután tartották meg a nagyváradi Ady Endre Gimnáziumban, és 48, egyenként négyfős második, harmadik vagy negyedik osztályos tanulókból álló csapat küzdött a győzelemért. A gyerekeknek ebben Kányádi Sándor négy meséjét adták fel, ismereteiket villám- és keresztkérdésekkel tesztelte a zsűri. Mivel a döntőt is Váradon rendezik március 17-20. között, Bihar megyéből a három legjobb csapat juthatott tovább. Tíz másik megyét - Arad, Beszterce- Naszód, Fehér, Hunyad, Kolozs, Kovászna, Máramaros, Szatmár, Szilágy, Temes - két-két csapat képvisel, tudtuk meg a szervezőtől, a váradi George Co§buc Nyolcosztályos Iskola tanítójától, Alföldi Andreától. A fináléban már tizenkét Kányádi-meséből kell „vizsgázniuk” a gyerekeknek, de nemcsak verseny lesz, hanem változatos programokkal is várják a részvevőket. A győztes és a második helyezett csapat egy-egy táborozást és kirándulást nyer. A hatodik alkalommal megrendezett mesevetélkedő döntőjére érkező 88 kisdiákot, mint eddig, most is családoknál szeretnék elszállásolni, cserébe azok gyermekei is részt vehetnek a programokon, amiket a négy nap alatt szerveznek. Alföldi tapasztalata, hogy a gyerekeknek jobb, ha társaságban, családban vannak, ezért kéri a szülőket, jelentkezzenek, ha lehetőségük van elszállásolni egy-egy tanulót. V. Ny. R.