Reggeli Újság, 2007. március (4. évfolyam, 912-938. szám)

2007-03-01 / 912. szám

6 / Reggeli Újság I Naiv festő tárlata Mindenik kép, művészeti alkotás olyan, mintha élne, érezne és beszélni, mesélni akarna - mondta Aurel Chiriac művészettörténész, a Körösvidéki Múzeum igazgatója Mihai Dascalu kedd este megnyílt egyéni kiállításán, a bábszínház zsúfolásig megtelt előcsarnokában. A naiv művészek olyan alkotó emberek, akik sa­játos valóságábrázolással, gyermekien tiszta, „tün­­déri” realizmussal mutatnak be egy szinte már elfe­ledett világot. Munkáikat spontánul kialakult képi gondolkodás, tárgyszerű ábrázolásmód, „népi rea­litás”, keresetlen kifejezési forma és nyílt termé­szetesség jellemzi. Az évek során összegyűjtött ta­pasztalat, a hétköznapi ember nehéz sorsa, sikere­sen leküzdött megpróbáltatásai Mihai Dascalu műveiben is létélménnyé változnak, derűlátással telítődnek - fogalmazott méltatásában a múzeum­igazgató. A külföldön is immár jól ismert, hírnevet és ran­got szerzett naiv festő kiállított művei a hagyomá­nyos paraszti életet, a jellegzetes falusi foglalatos­ságokat, a vallásos ünnepeket és népszokásokat áb­rázolják. Erről Ligia Miri§an, a Művelődési Igaz­gatóság vezetője is beszélt, kijelentve: Dascalu a hitélet képeit, az általános emberi értékeket festi meg, létünk metaforáit hozza létre, önálló jelrend­szert teremt. Az alkotó többször nyerte már el a naiv festők nemzetközi szalonjának első díját, egyes munkái amerikai, belgiumi, hollandiai, kanadai, norvégiai, portugáliai és görögországi magángyűjtemények­ben találhatók meg. G. K. E. Világsztárok Romániában Idén is megnyitja kapuit a világsztárok előtt a bukaresti B’ESTIVAL 2007 fesztivál. Az amerikai shock-rocker, Marylin Manson után az E-Magic Entertainment három új sztár érkezését jelentette be. Az elektronikus zene egyik legismertebb csapatának számító brit Faithless idén harmadszorra látogat Romániába 1998 és 2005 után. A metál-nagytata Alice Cooper és a német Reamoun zenekar viszont először jár majd az országban. A fesztivál június 29-étől július 1-jé­­ig fog tartani. Az első napra szóló jegyek ára 60 lej, a második és a harmadik nap 70-75 lejbe kerül, a fesztiválbérletet pedig előrelátha­tólag 180 lejért lehet majd megvásárolni. Meghalt a­­ Beatles-verő Hatvanéves korában szívroham következtében meghalt Billy Thorpe, az ausztrál rockzene legendás alakja. Az énekes-gitáros a The Aztecs együttes vezetőjeként 1964-ben írta be magát a rock tör­ténetébe azzal, hogy a Poison Ivy című Lieber-Stoller-dal feldolgo­zásával letaszította a Beatlest az ausztrál toplisták éléről, ráadásul ép­pen akkor, amikor a liverpooli csodacsapat az ötödik kontinensen turnézott. Az angliai születésű Thorpe az 1970-es évek elején új for­mációban vitte színre a The Aztecset, és a banda az ausztrál hard­­rock ikonja lett. Leghíresebb felvételük az 1972-es Most People I Know Think That I’m Crazy volt. KULTÚRA Még kapható Szilágyi Aladár A Klisszura titkai című, romániai kisebb­ségekről írt riportkötete meg­vásárolható Váradon a Teleki utcai Illyés Gyula Reformá­tus Könyvesboltban, a Gara­­sos híd melletti kis könyvüz­letben, az Olaszi Református Lelkészi Hivatalban és az Er­délyi Riport szerkesztőségé­ben (Rádl Ödön, ma Magnó­lia utca 29., a bazilika mö­gött). 2007. március 1. MOZIVÁSZON Greenaway Párnakönyve A közönség számára nemrég újra megnyílt Nagyvárad (Ora­dea) moziban ma még megte­kinthető film, a Párnakönyv rendkívül érdekes, benne szöveg és test, irodalom és erotika, tisz­taság és főbűn egymásra talál, e kettősség pedig az érzékek biro­dalmában fonódik össze. Alap­ötlete Szei Sónagon japán írónő­nek a produkcióval azonos című (Párnakönyv - Makura no szo­­si) művéből származik. A kö­zépkori ezredforduló tájékán élt udvarhölgy Teisi császárnét szolgálta, a filmben ebből a fel­tételezetten Kr. u. 1001-1010 között keletkezett naplóból ol­vas fel részleteket a főszereplő Nagiko nagynénje, s talán több ízben is elhangzik. Szei Só­nagon könyve akkor lesz ezer­éves, amikor Nagiko betölti a 28. életévét. Végül - a múlt ezredév végén élt kiotói udvarhölgy hatására - Nagiko is papírra veti a maga naplóját, és ezzel az írás élve­zetté szelídül a keze alatt. A sze­relem képzetévé. Számára a fe­hér papír illata a bőr szagával azonos. Elhatározza: olyan sze­retőket fog választani, akik em­lékeztetni tudják a kalligráfia gyönyörére. Peter Greenaway rendező te­hát a meditatív írásművészeti hagyományokból is merít. A fel­kelő nap országában ugyanis különleges jelentősége volt a kalligráfiának, főként a Kr. u 7-10. században, amikor az em­bereket kézírásuk alapján ítélték meg. Voltak, akik a testüket te­toválták tele mantrákkal, így vé­dekeztek a gonosz szellemek el­len. Greenaway Párnakönyve szerint is író csak az, aki szép betűket és sorokat formál. Már­pedig Nagiko ezt teszi, s ezen felül a saját testét használja könyvnek, ezzel pedig felidézi magában azt a gyermekkori be­nyomást, amely akkor érte, ami­kor édesapja az arcára festette születésnapi jókívánságait, el­magyarázta a teremtéstörténetet. E rítust, amelyben évente része van, a házasságával veszíti el, s majd csak az eszményi szerető megtalálásával nyeri vissza. E visszaszerzésbe mások életének a feláldozása, a bosszú is bele­fér. Számára a toll és a tinta olyan, mint „az az örömszerző eszköz, amelynek célja sohasem kétséges, ám amelynek meglt hatékonyságáról az ember min­dig megfeledkezik”. Greenaway Párnakönyvéről azt mondták, hogy vizuálisan megemészthetetlen, túl sok ese­ményt, információt tartalmaz. Ő azonban épp ebben látja az alko­tás lényegét: „Szeretem azt hin­ni, hogy a film bonyolult, össze­tett mű, amely az audiovizuális lehetőségek egész szókincsét használja”. Filmje valójában jel­legzetesen posztmodern, mert számot vet önnön tradíciójával, a modernséggel, és engedve az érzéki csábításnak, kimozdítja helyéből az írásszabályokat meg az olvasási szokásokat. (gurzo) Nyit a Kodály-év Kodály-évet rendeznek idén a zeneszerző szüle­tésének 125. és halálának 40. évfordulója alkalmá­ból. A programsorozat védnöke Kodály Zoltán öz­vegye, Péczely Sarolta lesz. Az emlékév a zene­szerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató halá­lának negyvenedik évfordulóján nyílik meg. A de­cemberig tartó programok között koncertek, tudo­mányos konferenciák szerepelnek, a Kodály-év ki­emelkedő zenei eseménye pedig a Budapesti Tava­szi Fesztivál nyitókoncertje lesz. A március 16-án kezdődő 27. Budapesti Tava­szi Fesztiválon több száz rendezvényt tartanak több ezer fellépővel, több mint félszáz helyszí­nen, amelynek programkínálatát kedden egy bu­dapesti sajtótájékoztatón ismertették a szervezők. Az idei fesztivál legfőbb célja a magyar nemzeti kultúra értékeinek bemutatása, a középpontban Kodály életműve áll. Az április 1-jéig tartó BTF 128 hivatalos rendezvénye mellett a társfesztivál, a Fringe 343 előadása várja az érdeklődőket - mondta Zimányi Zsófia fesztiváligazgató. Hozzá­tette: a belépőjegyek ára 900 és 21 ezer forint kö­zött mozog. Kodály Zoltán 1967. március 6-án bekövetkezett halálának és 1882. december 16-i születésének év­fordulója közötti időszakban konferenciák, koncer­tek, versenyek, kiállítások elevenítik fel a zene­szerző és népzenekutató emlékét a magyar kultusz­­tárca és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, de kiveszi részét az ünneplésből a komponista szü­lővárosa, Kecskemét is.­­­­A jubileumi év méltó felütése minden bizonnyal az a koncert lesz, amelyet a Nemzeti Filharmoni­kus Zenekar és a Nemzeti Énekkar ad a Bartók Bé­la Nemzeti Hangversenyteremben március 16-án Kocsis Zoltán vezetésével, s amelyet másnap Kecskeméten is megismételnek.

Next