Reggeli Újság, 2007. április (4. évfolyam, 939-960. szám)
2007-04-02 / 939. szám
2007. április 2. HÉTVÉGÉ TÍZÉVES A HEGYKÖZÚJLAKI PARTIUMI NÉPFŐISKOLA Fontos tudnunk, mi történt velünk ! A hegyközújlaki Partiumi Népfőiskola tíz éve működik. Legutóbb pénteken tartottak előadást neves irodalmárok és történészek az iskola termében. Az összejövetelre a helyieken kívül a környékbeli községekből és Nagyváradról is érkeztek meghívottak. A terem már kezdés előtt csaknem megtelt, a szervezők az előadások közben is folyamatosan hordták be a székeket az érkezőknek. A szépszámú közönséget a házigazda, Orbán Zoltán református lelkipásztor köszöntötte. Elsőként Raffai Ernő budapesti történész előadását hallgathatta meg a közönség. A péntekit megelőző találkozó folytatásaként a két világháború közötti időszakról mesélt. A részletekbe menő szemináriumon hangsúlyozta, hogy az utóbbi néhány évtizedben, de ma is a történelem objektív közvetítése rendszeresen csorbát szenved. A tankönyvek rendszerint olyan irányt képviselnek, amely az adott állam nézeteinek megfelel. Emiatt sokszor elhallgatnak dolgokat, de előfordul hogy teljesen másképp állítják be a történteket, mint ahogyan azok végbementek. Ezért látta fontosnak ismertetni a két világháború közötti időszak valósághű történetét. Medvigy Endre irodalomtörténész Nyírő József életéről és munkásságáról beszélt. A „székelység írója” az emigrációban sem feledkezett el népéről, külhonban is folyton azért küzdött, hogy felhívja a nemzetközi figyelmet a trianoni döntés igazságtalanságára. A budapesti irodalmár elmondta: Nyírő tisztában volt azzal, hogy a történelemoktatást a hatalom irányítja. Ezért ő azzal próbálta megvilágítani az igazságot, hogy regényeit azokra a tényekre építette, amelyeket mélyen elhallgattak vagy megmásítottak. Medvigy Endre három fő Nyírő-művet emelt ki, Az én népem, Mádéfalvi veszedelem és a Néma küzdelem című regényei fénylő pontjai a magyar irodalomnak. S bár az előadó szerint a legjobb műve az utóbbi, épp ez nem a székelyekről szól. Kis Boáz, a Magyar Népfőiskolai Collegium ügyvezető elnöke Csákvárról érkezett a hegyközi településre. Előadásában arra figyelmeztetett, hogy a versenyképesség érdekében a népfőiskoláknak mint civil szervezeteknek lépést kell tartani a technikai fejlődéssel. A számítástechnikai alkalmazások sok mindenben megkönnyítik a vezetők dolgát, de csak akkor, ha megfelelően ki tudják használni az egyre gyorsabb információáramlás nyújtotta lehetőségeket. A magyarok őstörténetéről Pápay Zoltán, nagyváradi vállalkozó tartott érdekfeszítő előadást. Az ősmagyarok vándorlását elemezve számos kérdést tett fel, melyekre érdeklődőként évek óta keresi a választ. Ilyen dilemmája az is, hogy Európában a magyarokat az utolsó érkezőkként tartják számon. Mégis, ez a nép elfoglalta a kontinens egyik legjobban termő vidékét. Az előadó feltette a kérdést: a többi népcsoport miért nem talált rá a Kárpát-medencére, ha sokkal korábban itt volt? Szerinte a magyarok több mint hatezer éve élnek a vidéken, és meggyőződése, hogy ezen információknak az elhallgatása hatalmi okokra vezethető vissza. Véleményével egyébként többen egyetértettek a jelenlévők közül. Az éjszakába nyúló előadásokat követően a hegyközújlaki kultúrházban folytatódott a találkozó. A szervezők vacsorára várták a meghívott előadókat és hallgatókat. Étkezés előtt a Mezőtelegdi Református Egyházközség néptánccsoportjának előadását nézhették meg. Borsi Balázs Kis Boáz a számítástechnika fontosságát emelte ki Medvigy Endre a székelység írójáról beszélt Az előadók messziről eljöttek Hegyközújlakra Késő este kissé már fáradtan ugyan, de mindenki figyelte az előadásokat Raffai Ernő A mezőtelegdi néptáncegyüttes „nagy port kavart" előadásával Reggeli Újság / 3 HOLNAPRA TERVEZIK AZ OLIMPIAI MEDENCE ÁTADÁSÁT • Az ígéretek szerint holnap adják át az immár befedett nagyváradi olimpiai medencét. A tetőszerkezetet eredetileg tavaly november végére kellett volna elkészítenie a megbízott cégnek, de a munkálatok befejezésével azóta már többször is elkésett. A város emiatt februárban elesett a férfi vízilabda-válogatott felkészítő tornájának megrendezési jogától. Húsvétváró Csillagocska módra A váradi Csillagocska óvodában szombaton szervezték meg a már hagyományosnak mondható húsvét előtti tojásdíszítést. Több tucat gyermeket kísértek el szüleik a várad-réti templom alagsorába. A megjelenteket Kecskés Edit, az óvoda vezetője köszöntötte. A szülőknek csak a tojásokat kellett vinniük, melyek lehettek kifújtak vagy már előre festettek is. A kisgyermekek sokféle technikával ismerkedtek meg, s hamar nekikezdtek a festésnek, ragasztásnak, fonásnak. A Húsvéti készülődés nevet viselő foglalkozáson vízfestéket is használtak, de lehetőségük volt gipszformákra is festeni. Emellett a díszes, papír tojástartók készítésében is segítették a kicsiket. A kissé bonyolultabb, de talán a legmutatósabb tojáskörbefonást is elsajátíthatták az ügyesebb kezűek, ide már a nagyobbakat várták. A legkisebbek sólisztből gyurmázhattak. B. B. IDÉTLEN TRÉFA •• Valószínűleg április elsejei viccnek szánta a bihari sajtó egy része azt a március 31-i hírt, hogy megszűnik az eddigi ingyenesség a közszállítási járművekön azon váradi lakosok számára (nyugdíjasok, fogyatékosok stb.), akik eddig erre jogosultak voltak. A nagyvarad.ro internetes portál egyenesen arról írt Nincs tovább címmel, hogy „a csütörtöki helyi tanácsülésen megszavazták” ezt, holott ilyen javaslat nem is szerepelt a napirenden. Az idétlen tréfa közfelháborodást keltett. ď