Reggeli Ujság, 1940. december (10. évfolyam, 277-300. szám)
1940-12-01 / 277. szám
Lapunk mai száma 8 oldal Szerkesztőség és kiadóhivatal : Marosvásárhely, Bolyai ucca 9 . FÜGGETLEN POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP /" MAROSVÁSÁRHELY, 1940 DECEMBER 1 VASÁRNAP !'' X. ÉVFOLYAM 111 SZÁM. ====== IELÍF©« IS. 6 fillér 12 leül Felelős szerkesztő: KOVÁCS ELEK Nyugtalanító hírek szivárognak át napról-napra is a bécsi döntés által megha- stott vonal mögül, ahol a jeívek szerint a fel nem szaba-dított Erdély részére olyan állapot látszik kialakulni, és amilyen sokban emlékeztet a török hódoltság szomorú ■ korára. Jog- és életbizonytalanság, magyar birtokok elkobzása, védtelen, magukra maradt emberek bántalmazása jelzi azt az utat, amelyen az odaáll új kormányzat, úgy látszik nem törődve az erdélyi román nép további jövőjével és sorsával, még a Balkánon is kirívó vadsággal elindult, miközben mondvacsinált rendszere a színpadiasan hangoztatott rend, fegyelem, jj tisztesség elvének alkalma-í zása helyett, a fegyelmezet- lenség, a hatósági és nem hatósági túlkapások, a most már gárdiata korrupció új, eddig nem ismert változatai- nak pocsolyájába süllyed. Egy átgondoltabb jövő érdekében mind a mai napig türtőztették magunkat, nem emeltük fel kellő eréllyel a szavunkat, de a jilavai tó- i megvérengzés mutatja, hogy az odaáti események testvé- reink szempontjából, akik- I nők elődei közül 1784-ben, 1748 ban annyit gyilkoltak le, egyáltalán nem megnyugtatók. Amint Erdély északi részéről valamennyire visszahúzódott, a Kárpátok örök geopolitikai határán a történelem csúfos szeszélye folytán átcsapott fanarióta áradat, remélni lehetett, hogy az újjáalakult román impérium és közvélemény valamennyire önmérséklést fog magának parancsolni, ha nem egyébért, azon ténykörülményből kifolyólag, hogy közvetlen közelében újból évezredes magyar kard védi Erdély jó részében az itt természetszerűleg magyarnak kialakult jogrendet. Ehelyett azonban azt a hírt vesszük, hogy odaát egy tízánalmas új román irredentizmus van kialakulóban, amely nem is annyira az ittlakó román népet, hanem a mi magyar verejtékünkkel épített városainkat fájlalja. Elhízzuk mi a jó komiszár, adóvégrehajtó, inspektor és miegyéb uraknak, hogy kellemes dolog volna megkínzott és éledni alig tudó városainkat tovább arcolni s itt munkátlanul, jól élős, de jegyezzék meg maguknak mind, akiket illet, hogy hajlandók vagyunk inkább egytől-egyig elpusztulni, mintsem hogy a testi lelki megaláztatásoknak azt a sorozatát végigéljük, amiben bennünket a letűnt uralom részesített. Szükséges ezt ma és minden évfordulón leszögeznünk, most amikor a szomszéd állam minden részéből különvonatokon robognak zöldinges marcona alakok ősi fejedelmeink temsíkező és székvárosába a legendás magyarmusta Gyulafehérvárra, hogy megünnpeljék annak a híres gyűlésnk évforduát, amely gyű és határozataival ügyeskedve Erdély akkori felelős román vezetői a történelem egyik legnagyobb politikai célát követték el akkor, amikor az itteni népeknek igazsgo, egyenlőséget, szabadságot ígértek, nehogy ellenállanak ! a harcolói sohasem tudott js román haderőnek, de azon. I nal sutbadobtk a magasz- 5 tog elveket a védtelenné válltakkal szemben, hogy az igazságtalanságnak, a s olga■ ságnak, a kisákványolásnak így nálunk soha nem ismert , vérlázitó rendszerét teremtsék meg. Mi mgbocsáthatunk, mert államot nem a röpke évtizedeknek alkotunk, de nem feleetünk és nem feledtünk, legkevésbbé odaát maradt véreinket, akik egy évezredes múltban és két év tize súlyos szenvedéseiben sorstársaink voltak. (dr. sz. ö.) A belgrádi lapok lelkes hangon foglalnak állást a jugoszláv-magyar kapcsolatok kiépítése mellett Az olasz- angol ellentéteket, csak ágyúlövedékek oldhatják meg Belgrád, november 30. A jugoszláv sajtó még mindig élénken foglalkozik Csáky István gróf külügyminiszter nyilatkozatával, sőt mintha felsőbb utasításra történne, az utolsó napokban egyre tágabb teret szentelnek a magyar-délszláv közeledés méltatásának. Különösen nagy figyelmet keltett Budapesten a Politika című lap egy cikke, amelynek hangja felsőbb sugalmazásra enged következtetni. A lap foglalkozik Csáky külügyminiszter Jugoszláviára vonatkozó kijelentéseivel s a következőket írja: sem a formája, fia nem az őszinte jóindulat a fontos . Rövid idő alatt másodszor történik meg, hogy magyar felelős államférfi aláhúzza azt a baráti jóviszonyt, mely a két nép közt fennáll s kifejezi, milyen rendkívüli súlyt helyez a közeledés kiépítésére. Mi sem szalasztottu el, hogy már a korábbi megnyilatkozásokkal kapcsolatosan, rámutassunk arra az előnyös hatásra, melyet a Budapestről elhangzó baráti szavak a közvélemény körében keltenek. — Magyarország és Jugoszlávia ugyanannak a földrajzpolitikai egységnek része, amely a Kárpátoktól az Adriáig terjed. A béke fenntartása ezen a területen mindkét államnak egyaránt érdeke. Ez a célkitűzés teljes mértékben s megfelel a környező nagyha-i fairek elgondolásainak is és különösen a mai helyzetben igen nagy politikai jelentősége van. Bár a két állam közt nincs formailag megpecsételve kétoldali egyezményekkel, ezektől a külsőségektől függetlenül, a közeledés évek kiől tartó, őszinte szellemben foozatosan fejlődik, Magyarország és Jugoszlávia útjai egyre inkább egybetorkolódnak. Az olasz-angol Kiáborru indítóóleai A Giornale d-Italia hasábjain Ansaldo foglalkozik Hoare Belisah angol miniszter beszédével, aki azt fejtegette, hogy a fasista birodalom önző indító okokból ragadott fegyvert Anglia ellen. Megállapítja a híres olasz újságíró, hogy a két állam közt elkerülhetetlen volt a háború, mert Anglia parancsolni akart a Földközi tenger környékén is, ahol pedig erre semmi joga nincs. Az ellentétek már 1939-ben kiélesedtek, amikor a Brit Birodalom a Németország elleni tengerzár ürügyével a Földközi tengeren éreztetni akarta fennhatóságát. Ezzel levetette magáról az álarcot s megmutatta, hogy nem hajlandó figyelembe venni a számára idegen vizeken sem más függelen államok jogait, csak a Görögországhoz hasonlókét, amelyek készek csatlósaiul szegődni. így aztán az angol-olasz ellentétek olyan végzettszerű irányt vettek, melyet csak az ágyúlövedékkel lehetett kiküszöbölni és levezetni, vrdőjárásjelentés. A budapesti meteorológiai intézet jelentése szerint, élénk északi, északkeleti szél, több helyen havaseső, havazás várható. A hőmérséklet csökken.