Rendszerváltó archívum, 2017. március (2. évfolyam, 1. szám)
RENDSZERVÁLTÓ SEGÉDLETEK - Kávássy János Előd: Rész-egész-töredék
Rendszerváltó segédletek 1997. szeptember 30. Az elnökség felmenti az 1993 óta pártalelnök G. Nagyné Maczó Ágnest, mivel „tudatosan szembehelyezkedett a párt testületi döntéseivel”, illetve a sajtóban „rendszeresen rágalmazta és lejáratta a pártot”.25 (Maczó Ágnes a KDNP-MDF-MIÉP-pel való választási szövetség mellett foglal állást, szemben másokkal - így Pokol, Horváth és Szabadi Bélával -, akik a Fidesszel való együttműködést szorgalmazzák.) 1998 eleje: Megváltoztatva az 1997-ben végig érvényes sorendet, a Fidesz a biztos pártválasztók között az élre tör, az FKgP pedig visszaszorul. 1998. március 16. Robbantás Torgyán József rózsadombi társasházi lakásánál. Személyi sérülés nincs, de a lakás, az elnök fiának ügyvédi irodája és a környéken lévő gépkocsik megrongálódnak. Feltételezések szerint alvilági csoportok akartak a politikusokra és a közvéleményre nyomást gyakorolni. 1998. tavasza: Egyes források szerint titkos találkozóra kerül sor Torgyán József és Horn Gyula, az MSZP miniszterelnök-jelöltje között, a későbbiekben pedig titkos paktumot kötnek egy MSZP-FKgP együttműködésről. Mások ezt tagadják. Szerintük, bár akkoriban (és később is) Torgyán gyakran hangoztatja, hogy az FKgP a mérleg nyelve (volt), de habitusától mindig idegen volt a „kommunistákkal” való együttműködés. 1998. május 10. és 24. Az FKgP megerősödik az országgyűlési választásokon. A párt az első fordulóban 13,8%-ot, a másodikban pedig 10,9%-ot szerez, így 48 képviselővel kerül be a Parlamentbe, a Fidesszel és az MDF-fel alkotva kormánykoalíciót. A kisgazdák 82 jelöltjének viszszalépése döntő tény a Fidesz választási győzelmében, így a párt négy tárcát kap. Torgyán József földművelési és vidékfejlesztési miniszter lesz, s a párt megkapja a honvédelmi (Szabó János), a környezetvédelmi (Pepó Pál)26 tárcát és egy tárca nélküli miniszteri helyet (Boros Imre a PHARE-program koordinációjáért felelős). 1999. augusztus vége/szeptember: Torgyán József 413,1 milliárd forintos költségvetést követel az FVM-nek, végül azonban meghátrál, és az FVM 250 milliárdból gazdálkodhat. 2000. április 29. Az FKgP országos nagygyűlésén Budapesten Torgyán József pártelnököt, földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert jelölik köztársasági elnöknek, aki azonban ezt nem vállalja. Eltörlik azt a szabályt, hogy a párt elnökévé ugyanazt a személyt csak három egymást követő alkalommal lehet megválasztani. 2000. május: A koalíciós szerződés értelmében a köztársasági elnök személyét az FKgP javasolja. A pártban/pártból Torgyán József és Szabó János neve merül fel. Ennek ellenére a párt végül Mádl Ferencet jelöli, aki a Fidesz saját jelöltje volt. Egybehangzó visszaemlékezések szerint ugyan Torgyán József készült az államfő szerepére - s a koalíciós szerződés éppen ezért tartalmazta az FKgP jelölési jogát -, ám érzékelve személye megítélésének változását, illetve ambíciójának politikai korlátait (utalva itt az MDF-ből Dávid Ibolya kijelentésére és a Fideszből Szájer József jelzésére), végül nem jelölteti magát. 2000 ősze: „Lejárató kampány” indul a pártelnök ellen - ilyen például a Torgyán-villa ügye. (A Budapesten a mártonhegyi Tállya utcában épülő új ingatlan értékét ekkor 120 millió forintra becsülik.) 2000. október 12. Balatonföldváron az FKgP-ből Torgyán József vezetése alatt kizárt kisgazdák megalakítják a Kisgazdapártot (KG) Nagy Ferenc József és Gerbovits Jenő társelnökök vezetésével. Ugyanezen a napon a budapesti Gellért Szállónál rendőrök érik tetten Székely Zoltán FKgP-s képviselőt, aki 20 millió forint kenőpénzt vett át Balla Dániel vállalkozótól. (Székelyt, akit volt politikusként a 25 G. Nagyné Maczó Ágnest november 26-án a pártból is kizárják. 26 Pepót 2000 júniusában Ligetvári Ferenc, Ligetvárit decemberben Túri-Kovács Béla váltja. 85 archívum. retorki.hu/folyóirat