Rendszerváltó archívum, 2017. december (2. évfolyam, 4. szám)
Szerkesztői előszó
Előszó Szerkesztői előszó Juss Az anyaországi magyarság tudatában – Grezsa István kormánybiztos megfogalmazása szerint – „titokzatos” nemzetrészként él Kárpátalja� Pedig nem kellene sokáig kutatnunk a közös emlékezetben Vereckéig, Rákóczi „talpasaiig”, ha ruszinjaiig vagy éppen a millenniumig, amelynek méltó megünneplésére egy beregszászi református lelkész tett először javaslatot a magyar Országgyűlésben� A 20� század aztán felfoghatatlan szenvedést zúdított az itt élő magyarságra: az elkezdett „hegyvidéki akció” kényszerű félbemaradása, Trianon és Párizs, a folyamatos impériumváltások, a már nevében is hazug málenkij robot, Szelmenc felfoghatatlan kettévágottsága (Trianon a Trianonban?), 1956 és az innen az anyaország felé dübörgő lánctalpak, majd a forradalmi ifjúság ideszállított része, a rendszerváltás és a független Ukrajna egy semmibe vett népszavazással – és végül: naptárilag már a 21�, de szellemiségében még a 20� században (ál)forradalmak és polgárháborúk� „Megkaptuk a nemzeti örökségből, ami a mi jussunk, és beleszólási jogunk van abba, amiről soha nem mondtunk le” – írja e lapszámunkban a magyar állampolgárság kiterjesztéséről Milován Sándor, kárpátaljai ’56-os elítélt, a helyi magyar közösség egyik irányadó személyisége� Itt is volt az ideje, hogy e sokat szenvedett nemzetrész meg- vagy visszakapja a jussát – vagy legalábbis annak egy darabját – a magyar történelemhez, nemzeti közösséghez, közös hazához� A „juss” a latinus jog, törvény, igazság szóból ered� A magyar nyelvet, oktatást, végső soron az ifjúságot és így a magyarként megmaradást fenyegető törvénykezés ellen kiállóknak kétségtelenül igazuk van� Igazunk van� De ezt csak akkor tudjuk érvényre juttatni a külső harcok során, ha belül zárunk, és egységet mutatunk� Igazuk van azoknak is, akik a három évtizeddel ezelőtti párhuzamot emlegetik: akkor az erdélyi magyarságot elnyerni készülő zsarnokság ellen sorakozott a tömeg a budapesti Hősök terén� Bizonyítsuk be ma is, hogy a széttartó akaratok között legalább ebben az egy kérdésben képesek vagyunk nemzetpolitikai egységet teremteni� Ezért is beszélünk most Kárpátaljáról� Ezért szólunk most hozzájuk� Hozzájuk, azaz önmagunkhoz� Mindannyiunkhoz� Budapest, 2017� december 4�