Rendszerváltó archívum, 2017. december (2. évfolyam, 4. szám)
AKTUÁLIS - Izing Máté Antal: Kárpátalja a rendszerváltozás tükrében
Rendszerváltó Archívum 2017/4 www.retorki.hu Izing Máté Antal Kárpátalja a rendszerváltozás tükrében A magyar fiatalság jelen- és jövőképe egy felmérés alapján Az első lakiteleki találkozó évfordulóján, 2017. szeptember 26-27-én rendezték meg a X. Fiatal Politológusok Találkozóját (FIPOLIT) Lakiteleken. A lakiteleki Népfőiskola, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI), a Nézőpont Intézet, az Antológia Kiadó és Nyomda Kft. és az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért közös szervezésében megvalósuló színes programsorozat alkalmából az első díjat Izing Máté Antal dolgozata és előadása érdemelte ki. Tanulmányának szerkesztett, kibővített változatát az alábbiakban közöljük. Kárpátalja egyik legnagyobb református közösségének lelkészénél kopogtattam� Kinézett a függöny mögül, majd résre nyitotta az ajtót� Feldúlt volt, talán meg is feledkezett érkezésemről, mert nemrég szinte az összes férfi rokona megkapta a behívót Bástyaházán� Áldás, békességgel köszöntem� „Bárcsak lenne” – felelte� Ez a válasz talán érthető az ukrán-orosz konfliktus egyik legkritikusabb időszakában, 2015 januárjában� Az előszobában nagy táskák, tartós élelmiszerek készenlétbe állítva� Négy, velem nagyjából egykorú gyerekének csomagjai voltak, akik egytől egyig fel voltak arra készülve, ha telefonálnak a környékről, hogy megint jönnek a behívókkal, ők azonnal indulhassanak a magyar határ felé, s hogy visszajönnének-e valamikor, arra ők sem tudtak válaszolni� Azt hiszem, ekkor döntöttem el végérvényesen, hogy másodéves tanár szakos egyetemistaként Kárpátaljával fogok foglalkozni� Mi és milyen irányba változott az elmúlt évtizedekben? Mi lehet az oktatással, hogyan változik a magyarok identitása? Mit gondolhatnak az itteni fiatalok a jelenükről és jövőjükről? Milyen perspektívákat tud nyújtani Ukrajna számukra? Ezekre a kérdésekre szerettem volna választ kapni, hiszen mindig is úgy gondoltam, ez a Bács-Kiskun és Csongrád megyényi terület az anyaország mostohagyereke, sok esetben pedig egyszerűen a politika eszköze� Tapasztalatom szerint erről a határon túli vidékről hallani a legkevesebbet mind a magyar közélet, mind a tudományos élet tekintetében� Szerepet akkor kap, ha egy katonai konfliktus közepén találja magát, vagy ha éppen a köz- és felsőoktatását lehetetlenítik el� Pedig a magyar politika és közvélemény határozottságára nem csak az elmúlt hónapok eseményei során lett volna szükség: a későbbiekben részletezni fogom, hogy az utóbbi időben milyen – sok esetben az 64