Rendszerváltó szemle 2022. tavasz-nyár (7. évfolyam, 1-2. szám)
MŰHELY - Ujváry Gábor: Nemzetépítés és kulturális megújhodás a Horthy-korszakban
25 Műhely ösztönző „egységes magyar világnézet" kialakítása volt. Ez a felülről irányított elképzelés nyilván utópisztikus és megkérdőjelezhető volt, de az oktatáspolitikában pozitív hozadékai is voltak, melyek a magyarságtudat erősítésén túl az egységes középiskola-rendszer és a nyolcosztályos népiskola kialakításában, az iskolán kívüli nevelés felfuttatásában, a külföldi egyetemek magyar tanszékeinek és lektorátusainak támogatásában, a sportsikerekben nyilvánultak meg.30 S ekkor születtek meg azok az igényes, koruk tudományos színvonalának csúcsát jelentő, mégis olvasmányos, sokkötetes munkák, amelyek a magyar történelem, irodalom, néprajz és földrajz összefoglalóiként a magyar értelmiségi családok többségének könyvespolcain is megtalálhatók voltak, és a nemzettudat alakításában betöltött szerepük máig érezhető.31 Hankiss János, a jeles irodalomtörténész (az 1927-ben induló Debreceni Nyári Egyetem megalapítója és 1931-ben az első, Budapesten rendezett Nemzetközi Irodalmi Kongresszus szervezője) a kulturális diplomáciáról szóló művében a kultúra politikát segítő és alakító erejéről szólva kifejtette: „A reálpolitikus számára a kulturális külpolitika olyan, mint egy allegóriarendszer. Ott, ahol Trianonról nem is lehet beszélnünk, a legudvariasabb s legközömbösebb arccal támadhatjuk meg, ha vigyázunk a látszatra. Azt nem mondhatjuk, hogy ennyi meg ennyi magyarlakta területet vettek el tőlünk, s mégis ezt mondjuk, szemrehányóan és megdönthetetlenül, ha elsoroljuk, hogy hol születtek nagyjaink, s most hova tartozik ez vagy amaz a község; vagy ha művészettörténeti eszmefuttatásban felsoroljuk nagy műemlékeink helyét... [...] Használjuk ki azt, hogy értünk, helyettünk még a kövek is beszélnek. [...] Felületes érdeklődésű közönséghez jobb eleven színekkel, művészi formákkal (pl. a magyar zene és a magyaros hangulat világszerte ismert fogantyújába kapaszkodva) közeledni, mint középponti problémánk, Trianon megpengetésével." Azzal kapcsolatban a Horthykorszakban nem sok vita volt, hogy a nemzeti tárgyak között - a nemzetépítés szempontjából is - a történelem és az irodalom játssza a legfontosabb szerepet. Az előbbi az 1920-as évek első felében kulcstudománynak számított, intézményrendszere a legnagyobb gazdasági nehézségek idején is komoly állami és társadalmi támogatást élvezett. Elsősorban éppen Klebelsberg Kuno jóvoltából, aki 1917-től 1932-ben bekövetkezett haláláig az egyik legrégibb, folyamatosan működő magyar szakmai egyesület, a Magyar Történelmi Társulat - amelynek a historikuson kívül mindenféle értelmiségi foglalkozás képviselői is a tagjai voltak - elnökeként segítette e szakterület fejlődését. Ennek következtében - illetve azért, mert Trianon után szinte minden magyar értelmiségit erősen izgatott a kérdés: miként juthatott a magyarság idáig, mik az ország felosztásának múltbeli Hóman Bálint 1938-ban. Klebelsberg utódja munkájának kulcsszava volt a nemzetnevelés. Fotó: Wikimedia Commons 29 A téma kiváló elemzése: Dévényi Anna: Nemzetnevelés-parafrázisok. A nemzetépítéstől a hatalomkoncentrációig. Pécs, Kronosz, 2020,201 30 Hóman életútjáról több tanulmányt is írtam, összefoglalóan lásd: Ujváry Gábor: Hóman Bálint életének fontosabb állomásai (kronológia). In: Hóman Bálint és népbírósági pere. Szerk. Ujváry Gábor. Budapest-Székesfehérvár, Ráció-Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltára és Kutatóintézete, 2019,11-107. 31 Hóman Bálint-Szekfű Gyula: Magyar történet. I-VIII. Budapest, Egyetemi Nyomda, 1928-1934. [Hét kiadása jelent meg, kezdetben nyolc, majd öt kötetben.]; Bátky Zsigmond- Györffy István - Viski Károly - Berze-Nagyjános - György Lajos - Horger Antal - Solymossy Sándor - Szendrey Zsigmond - Tolnai Vilmos - Zlinszky Aladár - N. Bartha Károly - Gőnyey Sándor - Kodály Zoltán - Lajtha László - Schwartz Elemér - Szendrey Ákos: A magyarság néprajza. I-IV. Budapest, Egyetemi Nyomda, 1934-1937. Prinz Gyula - Cholnoky Jenő - Teleki Pál - Bartucz Lajos: Magyarföld, magyar faj. I-IV. Budapest, Egyetemi Nyomda, 1936-1938. Végül ide sorolható a már saját korában is számos, jogos kritikával illetett, pozitivista közelítése és adatgazdagsága révén mégis nagyon hasznos segédkönyv. Pintér Jenő: Magyar irodalomtörténet. I-VII. Budapest, Magyar Irodalomtörténeti Társaság, 1930-1934. majd Vili. kötet: Budapest, Franklin, 1941. 32 Hankiss János: A kultúrdiplomácia alapvetése. Budapest, Magyar Külügyi Társaság, 1936. 9., 32. archivum.retorki.hu/folyoirat