Rendszerváltó szemle 2023. tavasz-nyár (8. évfolyam, 1-2. szám)

MŰHELY - M. Kiss Sándor: „Az atomok felkelése”. 1956-2021 – 65

15 Műhely szívesen fogadja, sőt lehetősé­geihez képest honorálja is." A következő csoportosulás a semlegeseké. A társadalmi struktúrában elfoglalt helyük súlyát az adja, hogy „mind az ellenzék, mind a hatalom men­­­nyiségileg innen kívánja kiegé­szíteni, illetve biztosítani a bázisát". A következő csoportosulás az ellenzéké. Nagy általánosság­ban az ellenzék úgynevezett jobb- és baloldalból áll, e jelzők azonban viszonylagosak. A tar­talom összemosódhat, eseten­ként a célnak megfelelően tar­talmat „cserélhet", s csak a meg­különböztető jelzőt tartja meg. A történeti időnek megfele­lően létezhet a hatalmon kívüli, de rendszeren belüli, illetve a hatalmon és rendszeren kívüli ellenzék. Elvileg tehát létezhet egy adott pillanatban: 1. A hatal­mat gyakorlók hatalmon belüli ellenzéke. 2. A hatalmon kívüli, de rendszeren belüli ellenzék. 3. A hatalmon és rendszeren kívüli ellenzék. „Mindhárom ellenzéknek van jobb- és balol­dala. A jobb- és baloldal az első kategória esetében természete­sen mást jelent, mint a második vagy a harmadik esetben. Az a tény viszont rendkívül figyelem­reméltó, és részben magyarázza a társadalmon belüli mozgást, hogy a hatalmon belüli ellen­zéknek a hatalom megszerzése érdekében nemcsak és nem is elsősorban a semlegesek támo­gatására van szüksége, hanem létrejöhet a különböző típusú ellenzékiek között, különböző érdekek alapján egy ideológiai szempontból természetellenes szövetség, a hatalmon kívüli erőviszonyok megváltoztatása érdekében. Legalább annyira fontos az is, hogy a hatalmon belüli ellenzék a másik két ellen­zék és a hatalom között közve­títő szerepet tölthet be saját helyzete megerősítése érdeké­ben. Ezek az összefüggések, ha a történeti időnek megfelelően más-más összefüggésben és megnyilvánulási formában, de létező viszonyok a 20. századi Magyarországon."­­ Ha a szaktudomány eredmé­nyeit is figyelembe vesszük, okkal állíthatjuk, hogy igazo­lódik Németh László állítása, miszerint a 20. század első négy és fél évtizedében virágzott a szellemi élet Magyarországon. (A magam véleménye szerint ez a folyamat a kiegyezéssel kezdődött.) „Az a viszonylagos szabadság, amelyet a magyar szellem a Horthy-időkben élve­zett, elég volt hozzá, hogy a poli­tikai magyar irodalom, zene, művészet, tudomány eddigi leg­gazdagabb korszaka is legyen. Az állam adószedő közönye a gazdasági élet mélyebb folya­mata iránt elég volt, hogy a magyar kisemberek gazdasági tudása megsokszorozódjék - Magyarország a minőségi ter­melés kertjévé kezdjen válni. Ha volt a 20. század második évtizedében nemzet, amely - az érezhetővé váló általános európai hanyatlással, sőt tulaj­don sorsával szemben is - fel­törőben volt, a magyar az volt. A nemzet szellemi frissessége, megcsillanó gazdasági lehetősé­gei, s az elmaradt kormányzat, amely alatt élt, a nemzeti újjá­születés szép modelljét érlel­ték meg benne, amely nemcsak neki szólt, de a Duna-népeknek, Európának is."12 A politika nyelvére lefordítva ez az összefüggésrendszer mutat­kozott meg az 1939. májusi választások eredményében is. Ekkor a Magyar Élet Pártja 183, a Nyilaskeresztes Párt 31, a Független Kisgazdapárt 14, a Polgári Szabadságpárt 5, a Szociáldemokrata Párt 5, az Egyesült Keresztény Párt 4, a Keresztény Nemzeti Szocialista Front 3, a Magyar Nemzeti Szocialista Párt 3, a Nemzeti Front 3, a Pártonkívüli Fajvédő Párt 3, a pártonkívüli jobboldal 3, a Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkáspárt 2, a Népakarat Pártja 1 parlamenti helyet szerzett. A jelzett ered­mények világosan bizonyítják, hogy a fennálló rendszert legális eszközökkel megdönteni nem lehetett, ugyanakkor a politi­kai nézetek közötti különbségek világosan megmutatkoztak.­­ Németh László kétségkívül nem volt politikus, ahogy társai - Veres Péter, Illyés Gyula, Féja Géza vagy éppen Fenyő Miksa, Szerb Antal és Déry Tibor - sem. Németh László, a szellem embere '56-ból visszatekintve 11 Uo. 42-43. 12 Németh i. m. 2011,74. 13 Egy kis töredéket leszámítva - társadalmi méretekben is - egység mutatkozott például Trianon megítélésének kérdésében. A világ­politikában zajló események mellett jelzésként írjuk le, hogy például a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1938 októberében azzal a kéréssel fordult a Szocialista Munkásinternacionáléhoz tartozó Munkáspártokhoz, hogy támogassák a magyar törekvéseket a csehszlovák-magyar határrevíziós vitában. Ugyanebből a célból utazott Buchinger Manó Brüsszelbe, Peyer Károly Londonba, Kertész Miklós pedig Párizsba. A vita a miként körül zajlott: fegyveres vagy tárgyalásos útán következték be a revízió, illetve etnikai vagy területi alapon történjék az igazságtétel. Komoly viták folytak ugyanakkor a hatalom és ellenzéke között gazdasági és belpolitikai kérdésekben, hozzátéve ehhez, hogy a módozatokat tekintve nemcsak a hatalom és ellenzéke, de az ellenzék egyes vonulatai között sem volt egységes álláspont. Ugyanez a típusú megosztottság mutatkozott meg a háborúba való belépés, majd később a kiugrás módozatait tekintve, továbbá az 1944. március 19-e utáni fegyveres ellenállás kérdésében is. retorki.hu/folyoirat

Next