Révai Nagy Lexikona, 1. kötet: A-Arany (1911)
A, Á - Állványhíd - Állványjog - Allyghur - Allyl - A. L. M. - Alm - Alm - Alma - Alma - Alma - Alma - Alma-aszalás - Almabor - Almacks - Almacsutka - Almada - Almaden
Állvány — 450 — javításánál az építőanyagok emelésére és helyreszállítására és a munkásoknak állás gyanánt szolgál. A különféle építmények és munkaeljárások szerint az Á.-ok szerkezete is nagyon különböző. Épületeknél leggyakoribb az árboc- v. szálfa-Á., mely vaskapcsokkal egymáshoz kötött faragatlan fasudarakból készül. A szálfák tövét legalább 1 méterre a földbe ássák és jól körüldöngölik; az egyes emeletsorok magasságában azáltal létesül a pallóállás, hogy a szálfák mellé állított s azokkal vaskapcsokkal összekötött oszlopfák felső végein koszorúgerendát fektetnek végig, s amint a falazással emeletmagasságra jutottak, az ászokfákat helyezik el úgy, hogy egyik végükkel a koszorúgerendán, a másikkal pedig a falon feküdjenek ; az ászokfákra jönnek végül az állásdeszkák. Mint látható, ezen szerkezetnél a terhet az oszlopfák veszik fel, a szálfák pedig az Á.-nak csupán merev összeköttetését létesítik. Nagyobbszerű épületeknél, amelyeknél nehéz faragott köveket kell felszállítani, ezen Á. már nem felel meg, hanem négy oldalán faragott gerendákból, ú. n. ácsolt A.-t kell építeni. Nagyobb csarnoktetők, templomtornyok, kupolák számára szükséges Á.-ok pedig már komplikált és költséges ácsműveket képeznek, melyek az emelendő terhek nagyságának és egy esetleges szélvihar támadásának számításba vétele mellett szerkesztett részletes terv alapján készülnek. Épületeken végzendő kisebb átalakításokra a föld színétől 4—5 m magasságig a bak-Á.-okat használjuk, nagyobb magasságban pedig vendég-Á.-t létesítünk azáltal, hogy az épület ablakából kidugott s belülről szilárdan megerősített gerendákra, melyeket kívülről is, ferdén a falnak támasztott dúcokkal alátámasztunk, s azokra dobogót fektetünk. Homlokzatok tatarozását létrás Á.-ról végezik, amelynél az állásdeszkákat hosszú létrák hordják, v. pedig az ú. n. kőmíves hídról, mely köteleken az épület padlásáról kidugott gerendákon lógó fogaskerék-hajtóművel a dobogón álló kőművesek által feljebb húzható v. lebocsátható. A gépészetben az Á.-nak sokféle alkalmazása van. Havalamely tárgyat magasabbra kell helyezni, Á.-t tesznek alája, így a szerszámgépek szerkezetei, továbbá magasabban fekvő csapágyak rendszerint öntöttvasból való Á.-ra kerülnek. Pontos szerepük van az Á.-oknak a gépek szerelési munkálatainál is. A hídépítészetben az egyes pillérek körül munka-Á.-ra van szükség, a munka-Á.-ok pedig egymás között és a parttal a munkahíd által köttetnek össze, amelyen az építőanyagok szállítása és a munkások közlekedése történik. Ha a pillér egészben vagy részben nagyobb súlyú faragott kövekből épül, az Á.-nak olyan berendezést kell adni, hogy a faragott köveket a pillér bármely pontján el lehessen helyezni. Az ilyen elhelyező Á.-nak leggyakoribb berendezése abból áll, hogy a munka Á. tetején a pillér hosszirányában kerekeken gördülő elhelyező kocsi (daru, tolópad) jár, mely a szintén kerekeken járó emelőgépet hordja; ez utóbbi a kocsi hosszirányában, vagyis a pillér szélessége irányában gördülhet. Ezen berendezéssel, az elhelyező kocsinak és a rajta járó emelőgépnek megfelelő elmozdításával a pillér bármely pontjának föléje lehet jutni s ott a követ lebocsátani. A vashidak felállításához (szereléséhez) szerelő Á.-ra van szükség, amellyel addig, míg a vasalkatrészek összekapcsolása (szegecselése) befejezve nincsen, a vasszerkezetet alátámasztjuk (1. Szerelés). Az Á.-ok felállítása v. leszedése alkalmával a biztonság szempontjából kiadott szabályok megszegése az 1879. XL. t.-c. 117. §-a alapján egy hónapig terjedhető elzárással és 200 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Állványhíd, 1. Híd. Állványjog (Hammerschlagsrecht, Leiterrecht), német jogrendszerekben a telektulajdonos joga, hogy építkezés v. épületjavítás céljából a szomszéd telekre léphessen s ott állványokat emelhessen. Nálunk építkezési szabályrendeletekben fordul elő (pl. budapesti építésügyi szabályzat 95. §.). Allyghur, 1. Aligarh. Allyl, 1. Ally. A. Il. M., 1. AA. II. M. Alm, felnémet szójárással a havasi legelőknek, alpi gazdaságoknak a neve, 1. Alp. Alm, folyadékmérték: 1. Alma, Alma (növ.), 1. Almafa. Alma (Mons), hegység Alsó-Pannoniában, melyet Probus császár katonái ültettek be szőllővel, a mai Fruska Góra. A kereszténység martirologiájában a Passió st. quattuor coronatorum színhelye. Alma, folyócska Krim-félsziget nyugati részében. Arról a véres ütközetről nevezetes, amelyben a szövetséges angolok és franciák Raglan lord s Saint-Arnaud vezérlete alatt legyőzték a Mencsikov által vezérelt orosz hadat. Alma, régi török űrmérték, sűrűbb folyadékok (olaj, must) számára = 5 205 1. Marokkóban almud = 14-387 I. Alma-aszalás, 1. Gyümölcsaszalás. Almabor, 1. Gyümölcsbor. Almacks (ejtsd: elmeksz) a neve Angliában az aláírás útján rendezett zártkörű báloknak. Londonban az A.-ek a legkiválóbb mulatságok voltak, melyeken részt vett Anglia előkelő világa, élén a királyi családdal, csaknem teljes számban, s hivatalosak voltak a Londonban időző, kiváló társadalmi állású idegenek is. Nevüket e mulatságok egy Mac Call nevű londoni embertől kapták, aki A. álnév alatt rendezte pazar fénnyel berendezett termeiben. Ezek a táncvigalmak még most is divatosak Londonban, bár előbbi jelentőségüket elvesztették. Almacsutka (növ.), 1. Almafa cikkben: az almafa gyümölcse és Ádámalma. Almada, kikötőváros Setubal portugál kerületben, az Entrada do Tejo bal partján, Lisszabonnal szemközt, egy várkastéllyal koronázott sziklás hegy tövében, (1900) 7913 lak., jelentékeny borkereskedéssel. Almádén (A. de Azogue, arabul a. m. kénesőbánya), kerületi székhely Ciudad Real spanyol tartományban, vasút közelében, (1897) 7413 lak. Jelentőségét világhírű kénesőbányáinak (jelenleg 12) köszönheti, amelyek A. és a szomszédos Almade- Almádén