Révai Nagy Lexikona, 3. kötet: Béke-Brutto (1911)
B - Bor - Bor - Bor - Bór - Bora - Bóra
Bor Magyarországból 1908. kivittek: bormustot 190,144 g.-t 3.246,533 bor. értékben bort, hordókban 788,585 « 23.711,251 « • bort, palackokban 7.562 » 839,382 « pezsgő bort 3,082 • 443,808 • « Összesen ... 989,073 « 28.240,973 « « Ha a kivitelből a behozatalt levonjuk, marad kiviteli többlet gyanánt 550,692 g. 15,730,643 K értékben, vagyis összes termésünknek kb. tíz része, összes forgalmunk majdnem teljesen csak Ausztriával bonyolódik le, mint azt a következő számok mutatják. 1908-ban bort hordókban behoztunk : Ausztriából 415,148 g.-t Boszniából ... 360 • Olaszországból 1,841 « Franciaországból ... 231 « Spanyolországból 240 « Görögországból 222 « Egyéb országokból 170 « Összesen ... 418,220 « Vagyis a vámkülföldről 2712 g. bort hoztunk be. 1908-ban hordókban bort kivittünk: Ausztriába 746,851 q.-t Boszniába ... 15,465 « Német birodalomba 21,539 • Svájcba 1,079 ; Oroszországba 1,619 ' Északamerikai Egyesült-Államokba ... 1,167 « Egyéb országokba ... 865 « Összesen ... 788..788 « Vámkülföldre tehát csak 26,269 g. bort vittünk ki, termésünknek tehát 3%-át értékesíthetjük a vámkülföldön. Bor. Árpád-kori magyar személynév, melyet a 108 nemzetség egyike is viselt s mint nemzetségnév a kara-kirgizeknél is megvan. Valószínű tehát, hogy a név török eredetű s jelentése a. m. szürke, fehéres. Árpád genealógiájában Hunorka és Dama apja. — A Bor nemzetségből származott Bánk bán is (1. o.). Bor, helység az egyiptomi Szudánban az é. sz. 6° 12' alatt a Bahr ad Dzsebel (Nilus) balpartján; dinkák lakják. Azelőtt egy mudir és egyiptomi helyőrség lakott benne. Bor, Pieter, németalföldi történetíró, szül. Utrechtben 1559., megh. Haarlemben 1635. Fő műve: Oorsprong, beginende Vervolg der nederlandsche vorlegen, 37 könyvből áll, s az 1559— 1692-ig terjedő történetet foglalja magában. (Legjobb kiadása 1679, jelent meg Amsterdamban, 4 kötet.) Bór. Háromvegyértékű nem fémes (negatív) elem; kémiai jele B., atomsúlya : 11. A természetben szabad állapotban nem fordul elő, hanem csak a vegyületei, úgymint a bórsav (Toscanában), borax, boracit, borokalcit stb. Legelőször Gay-Lussac és A thénard állították elő amorf por alakjában, a vízmentes bórsavnak (B203) fémkáliummal vastégelyben történt hevítése útján, tőlük függetlenül pedig Davy elektrolízis útján állította elő. A bórt legegyszerűbben úgy állítják elő, hogy 10 súlyrész durva porrá tört bórtrioxidot (B203) 6 súlyr. nátriummal keverve izzó vastégelybe tesznek, és 4—5 súlyr. megolvasztott konyhasót öntvén rá, befödik. Rövid idő múltán a megolvadt tömeget vasbottal fölkevervén, óvatosan sósavval megsavanyított vízbe öntik és a kivált bórt sósavas, majd tiszta vízzel jól kimossák és közönséges hőmérséken megszárítják. Az ily módon kapott bór zöldesbarna színű alaktalan (amorf) por, mely csak elektromos ívfény hőmérsékén olvasztható meg. Fajsúlya 2-45. Tiszta vízben csekély mértékben oldódik, de sókat v. savakat tartalmazó vízben oldhatatlan. Klórral, brómmal tűztünemény közben egyesül, úgyszintén az oxigénnel is, ha a levegőn hevítik. Magas hőmérséken a nitrogénnel bórnitrogénné egyesül. Salétromsav, koncentrált kénsav, úgyszintén a királyvíz bórtrioxiddá oxidálja, hasonlóképen a káliumhidroxid is. Érdekes, hogy az ily módon kapott bór a megolvasztott alumíniumban oldódik, de a kihűléskor kristályokban kiválik. Kristályos bórt előállíthatunk úgy is, hogy bórtrioxidot aluminiumfémmel széntengelyben öszszeolvasztunk, a kihűlt tömeget nátronlúggal kiforraljuk, amikor is a kristályos bór visszamarad. A körülményektől függően a bór vagy fémfényű, fekete lapocskákban, amelyek vékonyabb részeiken sötét vörös színben áttetszők, vagy majdnem színtelen és a négyszögű rendszerbe tartozó kristályokban kristályosodik. Ez utóbbi kristályos féleségeket fényük és nagy keménységük miatt bár gyémántoknak is nevezik. Fajsúlyuk 2,5—2 6; gyémántkeménységnek. A legerősebb savak is — kivéve a salétromsav — alig támadják meg; oxigénben hevítve csak felületükön változnak meg. Klórgázban való hevítéskor tűztünemények között bórkloriddá alakulnak. A kristályos bór e két félesége szén és aluminiumtartalmúnak bizonyult. A geológiában a bór és a bórsav egyike a petrogenetikai szempontból fontos arányképző elemeknek, amelyek vulkáni kitörések gőzei és gázai közt kimutathatók. Bora, Katharina von,Luther felesége,szül.1499 jan. 29. Lippendorfban, régi, de szegény nemesi házból; születése helye azonban bizonytalan, megh. Torgauban 1552 dec. 20. Azt tartják, hogy anyja Haugwitz Anna volt. Kora ifjúságában a nimptscheni kolostorba (Grimma mellett) került, ahonnét Luther közbenjárásával , más apácával együtt 1523 ápr. 4. megszökvén, Reichenbach Fülöp városi írnok, utóbb polgármester házához került Wittenbergben. Luther 1525 jún. 13. nőül vette. Luther halála után (1546 febr. 19.) Wittenberget elhagyta. 1548-ban ismét visszatért oda, de 1552 nyarán a pestisjárvány miatt gyermekeivel együtt Torgauba ment, hol haláláig tartózkodott. V. ö. a Lutherről szóló monográfiákat, továbbá Stein, Katl, v. B. (1886, 3. kiad.); Böhringer, Káté, die Frau L.s (1887); Shoma, Katharina v. B. (1900); E. Kroker, Katharina v. B. (1906). Bóra, az isztriai és dalmát tengerparton a hegyekről lecsapó hideg,száraz szél, mely Triest, Fiume, Zengg vidékén mint ÉK. és ÉÉK.-i szél ismeretes. A Fekete-tenger partján Novorosziszk orosz kikötőben is megállapították a B. jelenlétét. Keletkezésének feltételei egyrészt, hogy hideg hegyvidék meleg tengerrel találkozzék, másrészt, hogy a légnyomás a szárazföldről a tenger felé erősen csökkenjen. Ha tehát Közép-Európában a légnyomás erősen emelkedik, v. az Adria délibb részén barométeres depresszió van, rendszerint — 536 — Bóra