Révai Nagy Lexikona, 4. kötet: Brutus-Csát (1912)
C, Cs - Cedriret - Cedrium - Cedro - Cedróbalzsam - Cedrófa - Cedron - Cedronfa - Cedro-olaj - Cedrus - Cédrus-ciprus - Cédrusfa - Cédrusfenyő - Cédrusmanna - Cédrusolaj - Cedúkim - cédula - cédule - Cefalo - Cefalonia - Cefalú - Cefre
Cedriret — 342 — Cedriret, 1. Cerulignon. Cedrium, állítólag az egyiptomiak által balzsamozáshoz használt anyag, mely Plinius szerint cédrusfából nyert gyanta volt. Cedro (növ.), 1. Citrom. Cedróbalzsam (növ.), 1. Fenyőbalzsam. Cedrófa (növ.), 1. Cedrela. Cedron Imre, Bercsényi Miklós gróf udvari karnagya volt, rendesen csak «Cedron uram»-nak nevezték, őt tartják a híres Bercsényi-féle nóták s a Rajta-rajta híres kuruc nóta vagy másképen Tehénhús-nóta szerzőjének, utóbbi elnevezést e dal azért kapta, mert nagy ebédek alkalmával mindig akkor játszták, mikor a marhahúst feltálalták. Születésének és halálának ideje ismeretlen. Cedronfa, cedronmag (növ.), 1. Simaba. Cedro-olaj, 1. Citrom. Cédrus Loud., cédrusfa, cédrus fenyő (növ.), az Abietaceae (fenyőfélék) család génusza 3 fajjal. Nagy koronájú, örökzöld tűlevelű fák. Tűlevelük 2—3 cm, s a röviden maradt hajtás tetején csoportosan, a hosszú hajtásokon pedig csavarosan elszórva áll. Magvuk széles szárnyú, másod- v. harmadévre érik, a toboza 6—10 cm. hosszú, lapos pikkelyei szorosan simulnak egymásra s így alakja tojásdad, a csúcsán benyomott. Hím barkája kurta hajtások csúcsán egyenkint, a fiatal toboz pedig rövid nyél végén szintén magánosan van. A C. libanonica Barrel (libanoni C.) pompás, néha 40 m. magas törzsű fa. Jelenleg leggyakoribb Kis-Ázsia hegyein (Taurus, 1300—2100 m. között) és Ciprus szigetén s e helyeken erdőt alkot; a Libanon hegységben csak hajdan volt gyakori, most azonban már csak 400 törzse áll Benharri község közelében. Ezek közül 13-nak a törzse mintegy 11 m. kerületű és koruk kb. 2—3000 év. Salamon király ennek fájából építtette a jeruzsálemi templomot. Fájából a C.-olajat (oleum cedri, cedrinum) nyerték, melyet az egyiptomiak bebalzsamozáshoz használtak; gyümölcséből a Libanon lakói balzsam s kenőcs alakjában orvosságot készítettek. A C. fájával jó illatáért füstöltek is. Levele némelykor mannaszerű, édes nedvet izzad, ez a C.manna (manna cedrina). A C. deodara Loud. himalajai faj (1300—3900 m. között). Az előbbitől hosszabb és világosabb tűivel különbözik. A C. atlantica Manetti (ezüst-C., atl.i87-C.) az Atlaszhegység fája, melyet a libanoni C.-tól kisebb termete, kékeszöld, ezüstfényű tűje és kisebb, inkább hengeres toboza különböztet meg. C. név alatt különféle másnemű fa is kerül forgalomba, különösen a Juniperus virginiana (virginiai borókafa) fája, melyet virginiai vagy vörös C.-nak v. ceruzafának is neveznek, mert főleg ezt használják a finom ceruzákhoz, fehér vagy kanadai C.-fának nevezik, a Thuja occidentalis (életfa) fáját, mely K.-i Észak-Amerikában otthonos, de most nálunk mint dísznövény általánosan el van terjedve. A spanyol, nyugatindiai vagy cuba C.-fa a Cedrela odorata fája, mely kivált szivarládácskák készítésére szolgál. L. még Boróka, Cedrela, Cupressus, Protium, Styfthelia. Cédrus-ciprus (növ.), 1. Chamaecyparis. Cédrusfa (növ.), 1. Cédrus. Cédrusfenyő (növ.), 1. Cédrus. Cédrusmanna (növ.), 1. Cédrus. Cédrusolaj (cédrusfaolaj), éterikus olaj, melyet a cédrusfából (Cédrus libanotica) vízzel való desztilláció útján nyernek; fehér vagy halványvöröses kristályos tömeg, mely rendkívül kellemes illatú és melegítve 27°-on olvad. A kereskedelembe ez az olaj nem igen kerül, hanem helyette a virginiai cédrusból (Juniperus virginiana) az ugyanolyan módon nyert éterikus olajat árusítják. Az izéngyártásnál nyert fahulladékokból szokták rendesen ledesztillálni (nyeremény 25— 45%) Az ily módon nyert olaj sűrűn folyó, víztiszta, kellemes szagú; fajsúlya 096—0'96; cedrénből (C16H26) ésa84°C-nál olvadó cédruskámforból (cedrol) C16H340 áll. Az Észak-Amerikában levő iréngyárak szárító helyiségeiből eltávozó gőzök kondenzálása által egy csekély értékű olajat állítanak elő, melyet C. gyanánt hoznak forgalomba. Alkoholban oldott C. rózsakivonattal a «Libanon-cédrusnak» nevezett illatszert adja. Használják még más éterikus olajok keverésére, szappanszagosításra (szantálfaolaj helyett) és olcsó belföldi szivardobozok készítésére használt fák illatosítására. A fahulladékok alkoholos kivonata, mely az olajon kívül még vörös festéket is tartalmaz, mint cédrustinktúra kerül a forgalomba. A cuba-cédrusfából (Cedrela odorata) is készítenek C.-at. Amerikában a Juniperus virginiana, Thuja occidentalis és más coniferák leveleiből nyert kellemetlen szagú cédruslevélolajat mint féreg elleni szert használják. Cedakim, 1. Szadduceusok. Cédula, kis papírlap, jegy, árujegy. — C.-ház, így nevezik az alföldi városokban azt a vásártéri épületet, melyben a helypénzt szedik, illetőleg az arról szóló jegyet kiadják. Erdélyben azt a hivatalt is így nevezik, ahol a vásárok alkalmával a marhaleveleket állítják ki s a vásárirodai teendőket végzik. Cédule (franc.) a. m. árujegy, a közraktári jegy (i. o.) egyik alkotó része. Cefalo (állat). E néven ismerték a rómaiak a nagyfejű pórhalat (Mugil cephalus Cuv.). — C. calamita, a tengeri pórhal (Mugil capito Cuv.) olasz neve. Cefalonia, 1. Cefalonia, Cefalù (ejtsd: cseh), kikötőváros és járási székhely az olasz Palermo tartományban (Szicília), magas, meredeken lebukó sziklafok alatt a Tirreni-tenger partján, a palermo-messinai vasút mentén. Püspöki székhely. Székesegyháza a normann idők (XII. sz.) egyik legnagyszerűbb emléke, gyönyörű mozaikokkal. Lakosai — (1901) 13,273—halászattal, kereskedéssel (olaj, szardella) és márványbányászattal foglalkoznak. Fenn a hegyen Cephaloedium római város romjai. V. ö. Salvo di Pietraganzili, C., la suaorigine D isuoi monumenti (Palermo 1888). Cefre, általában így neveznek minden többékevésbbé sűrű, több-kevesebb cukrot tartalmazó folyadékot, mely abból a célból készült, hogy szeszes erjedésen menjen keresztül: van szőllő-C., szilva-C., gyümölcs-C., szesz-C., sör-C. stb. Az erjedés megkezdése előtt a C.-t «édes C.-nek», utána «érett v. kierjedt C.-nek» nevezik. Szűkebb A,mely szó C alatt nincs meg, K alatt keresendő 1 20' Cefre