Révai Nagy Lexikona, 5. kötet: Csata-Duc (1912)
C, Cs - Csoltó - Csólyos - Csoma - Csoma - Csoma - Csomád - Csomafája - Csomafalva - Csomag - Csomagolás - Csomagolóanyag - Csomagológépek - Csomagolópapíros
Csoltó — 128 — az utolsó 1383-ból.Ekkor a Csolt-nemzetségből való Ábrahámffyak voltak a kegyurai. Kéttornyú egyházának falai s tornyai 1786. ledőltek s tégláit széthordták. V. ö. Bunyitay, Váradi püspökség, II. 375. Csoltó, kisk. Gömör és Kis-Hont vm. tornaijai j.-ban, (1910) 571 magyar lak.; u. p. Gömörpanyit, u. t. Özörény. Csólyos, Kiskunfélegyházához tartozó népes puszta Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.-ben, (1900) 1188 lak.; u. p. és u. t. Kiskunmajsa. Csorna v. csuma, fekélyes v. mirigyes daganat, székely tájszó s a magyarba ép úgy, mint a szlávságba, alighanem török forrásból került. A «C. eMsz» erdélyi szólásmód, amely «az ördög elvisz)) értelmében használatos. Ép ily személyesített jelentése világlik ki e szónak egy kalotaszegi varázsigéből is, amelyben a csuma nevű nyavalyaelőidéző démont erdei fára űzi ki a ráolvasó. L. még Dobrec. Csorna, kisk. Somogy vm. igali j.-ban, (1910) 533 magyar lak., vasúti állomás, postahivatal, u. t. Mosdós. Csorna, I.József (ragyolczi), címertani író, szül. 1848 jún. 27., a gimnáziumot Budapesten, a jogot Sárospatakon végezte. Értekezései a Turulban, Ungar. Revueben s Archaeológiai Értesítőben jelentek meg. Levelező tagja a M. Tud. Akadémiának és másodelnöke a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságnak. A Siebmacher: Der Adel von Ungarn c. munkának dolgozó társa, pótlékkötetének társszerkesztője.Munkái: Őstörténelmi nyomok Abaujmegyében; A Hont-Pázmán nemzetség címere ; Alte Grabdenkmäler aus Ungarn (Csergheő Gézával); Abauj-Torna egyesült vármegyék monográfiája, I. köt.; Abauj-Torna vármegye nemes családai (Kassa 1898); A nemzetségi címerek tanulmánya (Budapest 1901. Értekezések a tört. tud. köréből XIX. köt.); Magyar nemzetségi címerek( Budapest 1901). Jelenleg sajtó alatt van a M. Tud. Akadémia kiadásában megjelenendő nagy munkája a magyar heraldika korszakairól. V. ö. Szinnyei, Magy. írók élete és az Akadémiai Almanachot. 2. G. Sándor (Körösi), 1. Körösi Csorna, Csomnád, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. váczi j.-ban, (1910) 878 tót és magyar lak.; u. p. Veresegyház, u. t. Göd. Csomafája, kisk. Kolozs vm. kolozsvári j.-ban, (1916) 485 oláh és magyar lak.; u. p. és u. t. Kolozsborsa. Csomafalva (azelőtt: Csorna), kisk. Ugocsa vm. tiszántúli j.-ban, (1910) 391 rutén lak., u. p. és u. t. Feketeardó. Csomag, egyfajta tárgyaknak, főképen árucikkeknek egybekötött mennyisége. L. Csomagolás. Csomagolás. A postai küldeményeket természetükhöz és a szállítás útjához és módjához mérten úgy kell csomagolni, hogy tartalmuk kárt ne szenvedjen és más küldeményben v. a szállító eszközben kárt ne tegyen. A leveleket, csomagokat és pénzküldeményeket azonfelül le is kell zárni (enyvvel, ostyával, pecséttel, ragjeggyel stb.), hogy tartalmukhoz illetéktelen kéz nyom nélkül hozzá ne férhessen. Feltétlenül kötelezők a posta C.-i és lezárási szabályai a pénzt, ékszert és drágaságot tartalmazó küldeményekre, nemkülönben azokra nézve is, melyek könnyen kárt tehetnének, mint a folyadékok, a könnyen gyúló anyagok stb. A többi küldemények tekintetében a posta C.-i szabályai csak tanács jellegével bírnak, melynek nem követése (gyenge vagy elégtelen göngyölet) a küldemény szállítását nem akadályozza, hanem csak a posta szavatolását szünteti meg a sérülés esetén (1. Postai szavatolás). Leggyakoribb csomagolóanyagok a tartalom becséhez mért sorrendben: a csomagolópapiros, a vászon, gyolcs, viaszos vászon, doboz, bőr, vászonnal burkolt doboz, láda, hordó, fémtartály. Leghasználtabb lezáró anyag a vésett pecsétnyomóval lenyomott pecsétviasz. Ezt azonban a posta csakis azon küldeményeknél követeli, melyeknek nyilvánított értéke a 400 K-t meghaladja (kézi darabok), v. melyek pénzt, aranyat, ezüstöt v. drágaságot tartalmaznak. Más küldemények tetszés szerint lezárhatók. Egy darabból álló szilárd tárgyakat, pl. szerszám, géprész, vad, hordó, bőrönd stb. egyáltalán nem kell csomagolni és lezárni. A levél lezárásának módja teljesen a feladóra van bízva. A díjkedvezményes levélpostai küldeményeket (áruminta, nyomtatvány, üzleti papír) szintén tetszés szerint lehet csomagolni (borítékba, tekercsbe stb.), de ezeket a szükséges jövedéki ellenőrzés tekintetéből lezárni nem szabad. Vasúton szállítandó olyan árukat, melyeknek természeti minőségük azt megkívánja, elveszés, hiány vagy sérülés ellen biztosan kell csomagolni. A C.-nak tehát, amely meghatározás egyébként megfelel a kereskedelmi törvény (1875. XXXVII. t.-c.) által használt «begöngyölés» kifejezésnek, a vasúti üzletszabályzat és az árufuvarozásra vonatkozó nemzetközi egyezmény (1892. XXV. t.-c.) értelmében feltétele, hogy a vasúton szállítandó árut elveszés, hiány és sérülés ellen megvédje. L. még Begöngyölés. Csomagolóanyag, csomagoláshoz régebben papiroshulladékot és szalmát használtak, ma pedig fagyapotot, fenyőfák keskeny vékony gyaluforgácsát, továbbá elhasznált rongyokból készült pamutvattát és csomagolópapirost, továbbá csomagoló tokokat, gyékényt s durva vásznat. Csomagológépek, a tárgyaknak elszállításához való becsomagolására alkalmas gépek. Vannak szilárd és cseppfolyós testekre alkalmas ily szerkezetek. A szilárd testeket csomagolók leginkább zsákok vagy zacskók tömésére vagy pedig csomagolópapirosoknak a tárgyra való hajtogatására és ragasztására alkalmas szerkezettel bírnak. Ilyenek pl. a liszteszsák-tömőgépek és a cigaretta-C. is. A cseppfolyós testek csomagolására a palacktöltő készülékek szolgálnak (1. 0.). Minden csomagológép kapcsolatban lehet mérő vagy számláló készülékkel is. Csomagolópapiros, fehérítetlen cellulózából, gőzölt faköszörületből, vagy papiroshulladékból készül, de ha szegek csomagolására szolgál, akkor gyapjúhulladékot is adnak hozzá. Törékeny testek csomagolásához hullámos papirost használnak, amelyhez rendszerint gőzölt faköszörületet (barnacsomagolót) használnak, ezt meleg kalanderek avagy hullámos fémlapok közötti sajtolással szó- Csomagolópapíros