Révai Nagy Lexikona, 5. kötet: Csata-Duc (1912)

D - Debes - Debeet - Debhot - Debidour - Debilitas - Debir - Débit - Debita obedientia - Debitor - Debitum - Déblai - De Blasiis - Deblokálás - Debo - De Boni - Debóra - Debóra éneke - Débordement - Débouché - Débours - Debra Tabor - Debraux - Debray - Debreczen

Debreczen pénzügyőrség, fővámhivatal, államépítészeti hi­vatal, kir. ítélőtábla, kir. törvényszék, kir. fő­ügyészség, sajtóbiróság és pénzügyi bíróság, te­lekkönyvi hatóság, kir. járásbíróság, közjegyzői, ügyvédi, kereskedelmi és iparkamara, 2 kir. köz­jegyzőség, kir. tanfelügyelő és tankerületi főigaz­gató, adóhivatal, állami állatorvos, dohánybeváltó és kataszt. helyszínelési, felmérési, gazdasági,ipari felügyelőségek, erdőfelügyelőség, Máv. üzletveze­tőség, kultúrmérnöki hivatal; továbbá a tiszán­túli ref. egyházkerület püspökének és a kegyes­rendi társháznak is itt van a széke. Van itt továbbá állandó vegyes felülvizsgálati bizottság, csendőr­szárnyparancsnokság, továbbá itt székel a 39. sz. gyalogezred hadkiegészítő parancsnoksága s a 3. sz. honvédgyalog és 2. honvédhuszárezred, gyalog-és lovasezredek, méntelep-parancsnokság stb. Közművelődési intézeteinek száma nagy; itt székel a híres református főiskola vagy kollégium (1. Debreczeni református kollégium), teológia, jogakadémia, bölcsészeti karral, református fő­gimnázium. Ezenkívül van D.-ben kegyesrendi fő­gimnázium, állami (előbb községi) főreáliskola,, ref. és r. kat. felső leányiskola, kereskedelmi tan­folyammal, ref. és kat. tanítónőképző, ref. bába­képző, községi közig. tanfolyam, m. kir. gazda­sági akadémia, vegy kísérleti és dohány kísérleti állomással (Pallag pusztán), keresk. tanintézet, alsófokú keresk. iskola, városi iparos iskola, nő­ipariskola, izr. nőiparta­nnhely, 4 polg. isk., 39 elemi iskola és 12 tanyai iskola, 9 kisdedóvó, zene­akadémia és zenede. Nagy lendületet fog adni D. közoktatásügyének a legközelebb itt létesítendő harmadik egyetem. E nagyszámú s nagyrészt a város áldozatkészségéből fennálló intézet hatása folytán a közművelődés magas fokra emelkedett; az írni-olvasni tudók aránya az összességhez vi­szonyítva 69'3°/0, a 6 éven felüliekből 80 90/6, tehát lényegesen több, mint az Alföld más vidé­kein. Az iskolákhoz számos jótékony intézet és egy­let csatlakozik, ú. m. a róm. kat. árvaház (Theresia­num)és a nőegy­leti árvaház, a ref .és városi szegény­ház (ispotály), a városi közkórház, siketnémák intézete, áll. gyermekmenhely, a kollégiumi kór­ház, a r. kat. szegényápolda, a kereskedő-ifjak ön­képző­s betegsegélyző egylete, a katonai csapat- és honvédkórház, a szegény gyermekeket felruházó zónatársulat, 4 jótékony nőegylet, továbbá szá­mos közhasznú és közművelődési egylet, közte a Csokonai-kör, a Gönczy-egyesület, a zenede-egy­let, a kitűnő dalárdák, a gazdasági egyesület stb. A színészetnek a színház nyújt állandó otthont. Megjelenik itt 6 magyar napilap és számos más hírlap és folyóirat. D.-ben 12 könyv- és 1 kő­nyomda van, közte az 1561 óta fennálló városi nyomda. Az irodalmi és kulturális élet nagy len­dületet vett. D. népessége kivált a legújabb időben rohamo­san szaporodott. 1787-ben, amidőn 29,153 lakosa volt, Magyarország második legnépesebb városa volt (Budapestet egy városnak számítva), ezt a helyet a XIX. sz. második felében elvesztette s 1857. a hetedik helyre került, honnan fokozato­san előrehaladt az 1890 óta elfoglalt negyedik helyig. Lakóinak száma volt 1869-ben 46,111, 1880-ban 51,122,1890-ben 58,952, 1900-ban (8228 házban) 75,006 és 1910-ben 92,729. A lakosok között volt (1900) 73,641 magyar (98-2°/0), 801 né­met, 105 tót, 202 oláh és 257 egyéb anyanyelvű. Vallás szerint van (1900) 13,258 róm. kat. (17­7%), 2023 gör. kat., 171 gör. keleti, 1009 ág. evang., 52,282 reform. (69-7° 0), 6192 izraelita és 71 egyéb felekezetű. D. hazánk legtősgyökeresebb magyar városai közé tartozik; a D.-i polgár (civil) zárkó­zott természetű, tiszta erkölcsű és józan gondol­kozású ; takarékos, de a közjó érdekében áldozat­kész és a haladás eszméi iránt fogékony. Szor­galma és kitartása következtében vagyonra tesz szert és köztiszteletnek örvend. Foglalkozásra nézve az őstermelő (28-2°/o) és iparos népesség (29,2%) majdnem egyenlő számos, kereskedelem­mel és hitellel 70, közlekedéssel 64°/o foglalko­zik, a közszolgálati ágakban és szabad foglalko­zásokban 5'6°/o van. A tényleg kereső népesség összes száma (1900) 33,704, miből őstermelő 7870, iparos 10,160, kereskedő 2195, értelmiségi kereső 1937, katona 2655, közlekedéssel foglalkozik 1417, vagyonából él 1500, házi cseléd 3306.­­ A földművelés D. legfőbb jövedelmi forrása, melyből a népességnek majdnem egy harmada él; legfőbb termékei a búza, árpa, zab, repce, továbbá dohány és burgonya. Állattenyésztése régóta híres és fejlett; szarvasmarhája, juhai és lovai keresettek. A Hortobágov­on gazdag legelő van és rajta ezrekre menő szarvasmarha, ló és juh legel. D. területén 1908-ban összesen 20,935 drb szarvasmarha, 10,165 ló, 34,209 juh, 37 kecske, 36 szamár, 4 öszvér és 24,605 sertés volt. A lótenyésztésre nagy hatása van az állami méntelepnek és a városi ménesnek, mely kitűnő fajlovakat küld a bel- és külföldi piacokra; a szarvasmarhatenyésztés főleg a magyar fajtára szorítkozik (15,351 drb), de simmenthali állatok is előfordulnak. A városnak a Hortobágyon törzsgulyája van, a juhászat a hortobágyi legel­tetésre van alapítva, termékei a tarka, juhsajt (gomolya) és a zsendice. Nevezetes a sertés­tenyésztés és hizlalás, óriási hizlalókban remek sertéseket láthatni s azért D. hentesipara híres az egész világon. Paprikás szalonnája leghíresebb az egész országban. D. állatvásárai igen jelenté­kenyek, a felhajtás évenként megközelíti a mil­liót és külföldiek is felkeresik. Az állati termékek közül nagy forgalma van a tejnek és tejtermékek­nek, vajnak, sajtnak, nyers faggyúnak, disznózsír­nak, szalonnának, tollnak és bőröknek. A mező­gazdaság érdekeit szolgálja a Debreczeni Hajdú­vármegyei gazd. egyesület, a m. k. gazd. felügye­lőség, a Hajdú-vármegyei méhészegylet és méz­értékesítő vállalat, a szőllő- és bortermelő szövet­kezet. Ipar és kereskedelem tekintetében D. az Al­föld egyik empóriuma. D. kereskedelme és ipara virágzik, kereskedői javarészben D. törzsökös családjai, melyek szakértelmükkel, egyéni mű­veltségükkel és vagyonukkal óriási lendületet adnak a D.-i piacnak. Nagykereskedőit szolidság jellemzi. A régi híres iparágak (csizmadia, tiraár, szűrszabó és gombkötő stb.) fénykora ugyan már lejárt (jelenleg van még 260 cipész, 489 csizma­dia, 147 férfiszabó, 59 nőiszabó, 7 szűrszabó, 100 timár), de helyükbe a gyáripar lépett, mely itt — 349 — Debreczen

Next