Révai Nagy Lexikona, 5. kötet: Csata-Duc (1912)
D - Debes - Debeet - Debhot - Debidour - Debilitas - Debir - Débit - Debita obedientia - Debitor - Debitum - Déblai - De Blasiis - Deblokálás - Debo - De Boni - Debóra - Debóra éneke - Débordement - Débouché - Débours - Debra Tabor - Debraux - Debray - Debreczen
Debreczen pénzügyőrség, fővámhivatal, államépítészeti hivatal, kir. ítélőtábla, kir. törvényszék, kir. főügyészség, sajtóbiróság és pénzügyi bíróság, telekkönyvi hatóság, kir. járásbíróság, közjegyzői, ügyvédi, kereskedelmi és iparkamara, 2 kir. közjegyzőség, kir. tanfelügyelő és tankerületi főigazgató, adóhivatal, állami állatorvos, dohánybeváltó és kataszt. helyszínelési, felmérési, gazdasági,ipari felügyelőségek, erdőfelügyelőség, Máv. üzletvezetőség, kultúrmérnöki hivatal; továbbá a tiszántúli ref. egyházkerület püspökének és a kegyesrendi társháznak is itt van a széke. Van itt továbbá állandó vegyes felülvizsgálati bizottság, csendőrszárnyparancsnokság, továbbá itt székel a 39. sz. gyalogezred hadkiegészítő parancsnoksága s a 3. sz. honvédgyalog és 2. honvédhuszárezred, gyalog-és lovasezredek, méntelep-parancsnokság stb. Közművelődési intézeteinek száma nagy; itt székel a híres református főiskola vagy kollégium (1. Debreczeni református kollégium), teológia, jogakadémia, bölcsészeti karral, református főgimnázium. Ezenkívül van D.-ben kegyesrendi főgimnázium, állami (előbb községi) főreáliskola,, ref. és r. kat. felső leányiskola, kereskedelmi tanfolyammal, ref. és kat. tanítónőképző, ref. bábaképző, községi közig. tanfolyam, m. kir. gazdasági akadémia, vegy kísérleti és dohány kísérleti állomással (Pallag pusztán), keresk. tanintézet, alsófokú keresk. iskola, városi iparos iskola, nőipariskola, izr. nőipartannhely, 4 polg. isk., 39 elemi iskola és 12 tanyai iskola, 9 kisdedóvó, zeneakadémia és zenede. Nagy lendületet fog adni D. közoktatásügyének a legközelebb itt létesítendő harmadik egyetem. E nagyszámú s nagyrészt a város áldozatkészségéből fennálló intézet hatása folytán a közművelődés magas fokra emelkedett; az írni-olvasni tudók aránya az összességhez viszonyítva 69'3°/0, a 6 éven felüliekből 80 90/6, tehát lényegesen több, mint az Alföld más vidékein. Az iskolákhoz számos jótékony intézet és egylet csatlakozik, ú. m. a róm. kat. árvaház (Theresianum)és a nőegyleti árvaház, a ref .és városi szegényház (ispotály), a városi közkórház, siketnémák intézete, áll. gyermekmenhely, a kollégiumi kórház, a r. kat. szegényápolda, a kereskedő-ifjak önképzős betegsegélyző egylete, a katonai csapat- és honvédkórház, a szegény gyermekeket felruházó zónatársulat, 4 jótékony nőegylet, továbbá számos közhasznú és közművelődési egylet, közte a Csokonai-kör, a Gönczy-egyesület, a zenede-egylet, a kitűnő dalárdák, a gazdasági egyesület stb. A színészetnek a színház nyújt állandó otthont. Megjelenik itt 6 magyar napilap és számos más hírlap és folyóirat. D.-ben 12 könyv- és 1 kőnyomda van, közte az 1561 óta fennálló városi nyomda. Az irodalmi és kulturális élet nagy lendületet vett. D. népessége kivált a legújabb időben rohamosan szaporodott. 1787-ben, amidőn 29,153 lakosa volt, Magyarország második legnépesebb városa volt (Budapestet egy városnak számítva), ezt a helyet a XIX. sz. második felében elvesztette s 1857. a hetedik helyre került, honnan fokozatosan előrehaladt az 1890 óta elfoglalt negyedik helyig. Lakóinak száma volt 1869-ben 46,111, 1880-ban 51,122,1890-ben 58,952, 1900-ban (8228 házban) 75,006 és 1910-ben 92,729. A lakosok között volt (1900) 73,641 magyar (98-2°/0), 801 német, 105 tót, 202 oláh és 257 egyéb anyanyelvű. Vallás szerint van (1900) 13,258 róm. kat. (177%), 2023 gör. kat., 171 gör. keleti, 1009 ág. evang., 52,282 reform. (69-7° 0), 6192 izraelita és 71 egyéb felekezetű. D. hazánk legtősgyökeresebb magyar városai közé tartozik; a D.-i polgár (civil) zárkózott természetű, tiszta erkölcsű és józan gondolkozású ; takarékos, de a közjó érdekében áldozatkész és a haladás eszméi iránt fogékony. Szorgalma és kitartása következtében vagyonra tesz szert és köztiszteletnek örvend. Foglalkozásra nézve az őstermelő (28-2°/o) és iparos népesség (29,2%) majdnem egyenlő számos, kereskedelemmel és hitellel 70, közlekedéssel 64°/o foglalkozik, a közszolgálati ágakban és szabad foglalkozásokban 5'6°/o van. A tényleg kereső népesség összes száma (1900) 33,704, miből őstermelő 7870, iparos 10,160, kereskedő 2195, értelmiségi kereső 1937, katona 2655, közlekedéssel foglalkozik 1417, vagyonából él 1500, házi cseléd 3306. A földművelés D. legfőbb jövedelmi forrása, melyből a népességnek majdnem egy harmada él; legfőbb termékei a búza, árpa, zab, repce, továbbá dohány és burgonya. Állattenyésztése régóta híres és fejlett; szarvasmarhája, juhai és lovai keresettek. A Hortobágovon gazdag legelő van és rajta ezrekre menő szarvasmarha, ló és juh legel. D. területén 1908-ban összesen 20,935 drb szarvasmarha, 10,165 ló, 34,209 juh, 37 kecske, 36 szamár, 4 öszvér és 24,605 sertés volt. A lótenyésztésre nagy hatása van az állami méntelepnek és a városi ménesnek, mely kitűnő fajlovakat küld a bel- és külföldi piacokra; a szarvasmarhatenyésztés főleg a magyar fajtára szorítkozik (15,351 drb), de simmenthali állatok is előfordulnak. A városnak a Hortobágyon törzsgulyája van, a juhászat a hortobágyi legeltetésre van alapítva, termékei a tarka, juhsajt (gomolya) és a zsendice. Nevezetes a sertéstenyésztés és hizlalás, óriási hizlalókban remek sertéseket láthatni s azért D. hentesipara híres az egész világon. Paprikás szalonnája leghíresebb az egész országban. D. állatvásárai igen jelentékenyek, a felhajtás évenként megközelíti a milliót és külföldiek is felkeresik. Az állati termékek közül nagy forgalma van a tejnek és tejtermékeknek, vajnak, sajtnak, nyers faggyúnak, disznózsírnak, szalonnának, tollnak és bőröknek. A mezőgazdaság érdekeit szolgálja a Debreczeni Hajdúvármegyei gazd. egyesület, a m. k. gazd. felügyelőség, a Hajdú-vármegyei méhészegylet és mézértékesítő vállalat, a szőllő- és bortermelő szövetkezet. Ipar és kereskedelem tekintetében D. az Alföld egyik empóriuma. D. kereskedelme és ipara virágzik, kereskedői javarészben D. törzsökös családjai, melyek szakértelmükkel, egyéni műveltségükkel és vagyonukkal óriási lendületet adnak a D.-i piacnak. Nagykereskedőit szolidság jellemzi. A régi híres iparágak (csizmadia, tiraár, szűrszabó és gombkötő stb.) fénykora ugyan már lejárt (jelenleg van még 260 cipész, 489 csizmadia, 147 férfiszabó, 59 nőiszabó, 7 szűrszabó, 100 timár), de helyükbe a gyáripar lépett, mely itt — 349 — Debreczen