Révai Nagy Lexikona, 6. kötet: Dúc-Etele (1912)
E, É - Emilia - Emilia - Emilián - Emin - Emín - Emin bej - Émine - Eminé-Balkán - Eminencia - Eminens - Eminescu - Emíng - Eminkestanya - Eminovci - Emín pasa
Emilia — 467 — tenger közt 20,525 km 2 területtel, (ism) 2.563,870 lak. Tartományai: Bologna, Ferrara, Forli, Modena, Parma, Piacenza, Ravenna és Reggio. E. északi része sík, déli részeit az Apenninek ágai takarják. Termékeny földjét a Pón kívül még számos folyó öntözi. Nevét a Piacentiától Ariminiumig vezető római úttól kapta, amelyet Kr. e. 187. Marcus Aemilius Lepidus konzulsága alatt építettek, hogy a ciszpadán Galliában alapított katonai és gyarmatosítási központokat egymásközti Rómával összekössék. Emília, szentek, 1. E. Bicheria, szűz, Szt. Domonkos III. rendjének tagja, megh. 1314 máj. 3-án. Ünnepe aug. 17. — 2. E., özvegy. A paderborni püspöknek nővére és Luidger grófnak neje.Férjének halála után 40 évig élt szent özvegységben. Megh. 1040. Ünnepe ápr. 19. Émilia (Kánya E.), Szegfi Mórné, írónő, 1. Szegfi. Émilián, fehér- vagy sárgásszínű, tömör, de nem áttetsző kőanyagárú, mely ólommentes mázzal van bevonva, s így kémiai és technikai célokra szolgáló edények készítésére igen alkalmas. Dröse K. 1810. készítette először és az akkori gothai herceg, Emil Lipót Ágoston tiszteletére E.-nek nevezte el. Emin Ker. János, örmény tudós, szül. az Iszpahán mellett fekvő új-Csughában (Perzsia) 1813., megh. 1890 dec. 25. Külföldi tanulmányai végeztével a moszkvai Lazarev akadémiánál tanár, majd felügyelő lett. Ezen idő alatt nagyszabású irodalmi tevékenységet fejtett ki. Munkái közül felemlítendők: Chorenei Mózes története jegyzetekkel, oroszul (Moszkva 1850); Nagy Mártán történelme, oroszul; Ásoghig történelme oroszul; Sárágán, teljes fordítás, oroszul; Régi örmény regék, örményül; Bizánci Faust, franciául; Az örmény írásjegyek. Ezeken kívül számos örmény tárgyú tanulmányt és értekezést írt oroszul, melyeket a tudósok többnyire franciára lefordítván, megismertették Európával az örmény irodalom kincseit. 1886 ápr. 29. ülte meg 50 éves írói jubileumát. Emin, 1. Emin, Emin bej, Mehmed, az újabb török irodalom egyik legkiválóbb lírikusa, szül. 869. a Boszporusz melletti Besiktas nevű helységben. Atyja kisázsiai paraszt, halász volt. E., akiről az európai szakirodalom is ismételten megemlékezett, a török népnyelvnek a leghivatottabb költője. Dalai, többnyire hazafias tartalommal, tiszta török népnyelven vannak írva és innen magyarázható az a nagy hatás, melyet kortársaira gyakorolt. Ő az első nemzeti költője a törököknek, akinek költészete nemzeti nyelven szólal meg. Jelenleg vált (kormányzó) Beirutban. Émille (franc.), régi űrmérték Franciaországban, Piemontban (itt emina) és a francia Svájcban, Franciaországban 20—48 liter, Piemontban 23 liter, Svájcban 1*5 liter. Eminé-Balkán néven nevezik a Balkán-hegységnek az Eminé Burim fok irányában a Feketetenger felé húzódó láncolatát. Ókori neve Hámos. E hegyháton fekszik Emon görög falu. Eminencia (lat. eminentia) a. m. kiemelkedés, kiválóság, kitűnőség. — E. (eigimeritissimus princeps) régebben a királyok és császárok, nemkülönben a püspökök címe. VIII. Orbán (1630) e címet kizárólag a bíbornokok, a 3 egyházi választófejedelem és a Máltai-rend nagymestere számára tartotta fenn. — E. az anatómiában kevéssé kimagasló csontdudorodások (E. arcuata, E. iliopectinea stb.) s egyéb kiemelkedések (E. collateralis Meckelni az agyvelő oldalsó kamrájában stb.) jelölésére szolgál. Eminens (lat.) a. m. kitűnő, kiváló. Eminescu Mihály, román költő, szül. Botosaniban 1850 jan. 15., megh. 1889. Családi neve Eminovics. 1864-ben Erdélybe került s a balázsfalvi gör. kat. román gimnáziumba járt. Majd színésznek állt be s mint ilyen bejárta Erdélyt és Moldvát, azután újra a tanuláshoz fogott s a filozófiát hallgatta Bécsben, Jenában s Berlinben. 1874 táján a fassi könyvtár igazgatója lett, ahonnan azonban elmozdították s ekkor a konzervatív irányú Timpul szerkesztőségébe állt. Első versei a Pesten s majd Nagy-Váradon megjelenő Família c. szépirodalmi hetilapban láttak napvilágot. Későbbi költői hírnevét mint bécsi diák alapította meg (1870) a Convorbiri Literare-ben közzétett verseivel. Sokat foglalkozott a filozófiával is, s főleg Schopenhauer pesszimizmusáért és a buddhizmusért lelkesedett. E. a legnagyobb román költő. Emíng, 1. Emén, Eminkestanya, Piszkéhez tartozó bányatelep, Esztergom vm. esztergomi j.-ban. Eminovci, adók. Pozsega vm. pozsegai j.-ban, (1910) 270 horvát-szerb és német lak., u. p. Jaksic, u. t. Pozsega. Emin pasa, Mehmed, igazi nevén Schnitzer Eduárd, híres Afrika-utazó, szül. Oppelnben 1840 márc. 28. vagy 29., megh. 1892 okt. 20. Tanulmányai befejezésével török szolgálatba lépett és egy ideig Antivariban működött mint kerületi orvos. Azután Konstantinápolyban tartózkodott, 1875-ben pedig Egyiptomba ment, hol Emin efendi néven főorvosi rangot kapott és rövid idő múlva a khedive orvosa lett. Megismerkedvén Gordon pasával, az egyiptomi Szudán helytartójával, ennek kíséretében Chartum-tól egészen a Viktória Nyanza-tóig hatolt. 1877-ben felhajózott a Kék Niluson Ladótól Magungóig, bejárta az Albert-tó É.-i partvidékét és a Magungo-Mruli közötti vidéket kutatta ki, ahonnan Eiganda királyának, Mtesának székvárosába, Rubagába ért. Ez úttörő vállalkozások hírére a khedive 1878. a pasa címet és rangot ruházta rá, s egyúttal Equatoria tartomány kormányzójává nevezte ki. Innen számítható E. világhíre és világtörténeti fontosságú működése. Véget vetett az arab rabszolgakereskedők embervadászatainak, betelepítette és felvirágoztatta az elpusztult néger falvakat, utakat épített, felvirágoztatta a kereskedelmet és a négerek művelődéséről gondoskodott. Emellett nem hanyagolta el Közép-Afrika felderítését sem. 1884-től fogva azonban folyton küzdelmeket kellett vívnia a hamis próféta csapataival. Miután barátja, Gordon pasa elesett, E is a külvilágtól teljesen elvágva, lázadó katonák közepette csak nagy nehezen tudta magát Vadelaiban fenntartani. Mikor ennek híre eljutott Euró- 30' Emin pasa