Révai Nagy Lexikona, 6. kötet: Dúc-Etele (1912)

E, É - Emilia - Emilia - Emilián - Emin - Emín - Emin bej - Émine - Eminé-Balkán - Eminencia - Eminens - Eminescu - Emíng - Eminkestanya - Eminovci - Emín pasa

Emilia — 467 — tenger közt 20,525 km 2 területtel, (ism) 2.563,870 lak. Tartományai: Bologna, Ferrara, Forli, Mo­dena, Parma, Piacenza, Ravenna és Reggio. E. északi része sík, déli részeit az Apenninek ágai takarják. Termékeny földjét a Pón kívül még számos folyó öntözi. Nevét a Piacentiától Ariminiumig vezető római úttól kapta, amelyet Kr. e. 187. Marcus Aemilius Lepidus konzulsága alatt építettek, hogy a ciszpadán Galliában alapí­tott katonai és gyarmatosítási központokat egy­másközt­i Rómával összekössék. Emília, szentek, 1. E. Bicheria, szűz, Szt. Domonkos III. rendjének tagja, megh. 1314 máj. 3-án. Ünnepe aug. 17. — 2. E., özvegy. A pa­derborni püspöknek nővére és Luidger grófnak neje.Férjének halála után 40 évig élt szent özvegy­ségben. Megh. 1040. Ünnepe ápr. 19. Émilia (Kánya E.), Szegfi Mórné, írónő, 1. Szegfi. Émilián, fehér- vagy sárgásszínű, tömör, de nem áttetsző kőanyagárú, mely ólommentes máz­zal van bevonva, s így kémiai és technikai cé­lokra szolgáló edények készítésére igen alkalmas. Dröse K. 1810. készítette először és az akkori gothai herceg, Emil Lipót Ágoston tiszteletére E.-nek nevezte el. Emin Ker. János, örmény tudós, szül. az Isz­pahán mellett fekvő új-Csughában (Perzsia) 1813., megh. 1890 dec. 25. Külföldi tanulmányai végez­tével a moszkvai Lazarev akadémiánál tanár, majd felügyelő lett. Ezen idő alatt nagyszabású iro­dalmi tevékenységet fejtett ki. Munkái közül felemlítendők: Chorenei Mózes története jegy­zetekkel, oroszul (Moszkva 1850); Nagy Mártán történelme, oroszul; Ásoghig történelme oroszul; Sárágán, teljes fordítás, oroszul; Régi örmény regék, örményül; Bizánci Faust, franciául; Az örmény írásjegyek. Ezeken kívül számos örmény tárgyú tanulmányt és értekezést írt oroszul, me­lyeket a tudósok többnyire franciára lefordítván, megismertették Európával az örmény irodalom kincseit. 1886 ápr. 29. ülte meg 50 éves írói ju­bileumát. Emin, 1. Emin, Emin bej, Mehmed, az újabb török irodalom egyik legkiválóbb lírikusa, szül. 869. a Boszpo­rusz melletti Besik­tas nevű helységben. Atyja kisázsiai paraszt, halász volt. E., akiről az európai szakirodalom is ismételten megemlékezett, a tö­rök népnyelvnek a leghivatottabb költője. Dalai, többnyire hazafias tartalommal, tiszta török nép­nyelven vannak írva és innen magyarázható az a nagy hatás, melyet kortársaira gyakorolt. Ő az első nemzeti költője a törököknek, akinek költé­szete nemzeti nyelven szólal meg. Jelenleg vált (kormányzó) Beirutban. Émille (franc.), régi űrmérték Franciaország­ban, Piemontban (itt emina) és a francia Svájc­ban, Franciaországban 20—48 liter, Piemontban 23 liter, Svájcban 1*5 liter. Eminé-Balkán néven nevezik a Balkán-hegy­ségnek az Eminé Burim fok irányában a Fekete­tenger felé húzódó láncolatát. Ókori neve Hámos. E hegyháton fekszik Emon görög falu. Eminencia (lat. eminentia) a. m. kiemelkedés, kiválóság, kitűnőség. — E. (eigim­eritissimus prin­ceps) régebben a királyok és császárok, nemkü­lönben a püspökök címe. VIII. Orbán (1630) e címet kizárólag a bíbornokok, a 3 egyházi választó­fej­edelem és a Máltai-rend nagymestere számára tartotta fenn. — E. az anatómiában kevéssé ki­magasló csontdudorodások (E. arcuata, E. ilio­pectinea stb.) s egyéb kiemelkedések (E. collate­ralis Meckelni az agyvelő oldalsó kamrájában stb.) jelölésére szolgál. Eminens (lat.) a. m. kitűnő, kiváló. Eminescu Mihály, román költő, szül. Boto­saniban 1850 jan. 15., megh. 1889. Családi neve Eminovics. 1864-ben Erdélybe került s a balázs­falvi gör. kat. román gimnáziumba járt. Majd szí­nésznek állt be s mint ilyen bejárta Erdélyt és Moldvát, azután újra a tanuláshoz fogott s a filo­zófiát hallgatta Bécsben, Jenában s Berlinben. 1874 táj­án a f­assi könyvtár igazgatój­a lett, ahonnan azon­ban elmozdították s ekkor a konzervatív irányú Timpul szerkesztőségébe állt. Első versei a Pes­ten s majd Nagy-Váradon megjelenő Família c. szépirodalmi hetilapban láttak napvilágot. Ké­sőbbi költői hírnevét mint bécsi diák alapította meg (1870) a Convorbiri Literare-ben közzétett verseivel. Sokat foglalkozott a filozófiával is, s főleg Schopenhauer pesszimizmusáért és a budd­hizmusért lelkesedett. E. a legnagyobb román költő. Emíng, 1. Emén, Eminkestanya, Piszkéhez tartozó bányatelep, Esztergom vm. esztergomi j.-ban. Eminovci, adók. Pozsega vm. pozsegai j.-ban, (1910) 270 horvát-szerb és német lak., u. p. Jaksic, u. t. Pozsega. Emin pasa, Mehmed, igazi nevén Schnitzer Eduárd, híres Afrika-utazó, szül. Oppelnben 1840 márc. 28. vagy 29., megh. 1892 okt. 20. Tanul­mányai befejezésével török szolgálatba lépett és egy ideig Anti­variban működött mint kerületi orvos. Azután Konstantinápolyban tartózkodott, 1875-ben pedig Egyiptomba ment, hol Emin efendi néven főorvosi rangot kapott és rövid idő múlva a khedive orvosa lett. Megismerkedvén Gordon pasával, az egyiptomi Szudán helytar­tójával, ennek kíséretében Chartum-tól egészen a Viktória Nyanza-tóig hatolt. 1877-ben felhajó­zott a Kék Niluson Ladótól Magungóig, bejárta az Albert-tó É.-i partvidékét és a Magungo-Mruli közötti vidéket kutatta ki, ahonnan Eiganda kirá­lyának, Mtesának székvárosába, Rubagába ért. Ez úttörő vállalkozások hírére a khedive 1878. a pasa címet és rangot ruházta rá, s egyúttal Equatoria tartomány kormányzójává nevezte ki. Innen számítható E. világhíre és világtörténeti fontosságú működése. Véget vetett az arab rab­szolgakereskedők ember­vadászatainak, betelepí­tette és felvirágoztatta az elpusztult néger falva­kat, utakat épített, felvirágoztatta a kereskedel­met és a négerek művelődéséről gondoskodott. Emellett nem hanyagolta el Közép-Afrika felderí­tését sem. 1884-től fogva azonban folyton küzdel­meket kellett vívnia a hamis próféta csapatai­val. Miután barátja, Gordon pasa elesett, E­ is a külvilágtól teljesen elvágva, lázadó katonák kö­zepette csak nagy nehezen tudta magát Vadelai­ban fenntartani. Mikor ennek híre eljutott Euró- 30' Emin pasa

Next