Révai Nagy Lexikona, 10. kötet: Hérold-Jób (1914)
H - Heroldhivatal - Herold-költészet - Herománia - Heron - Herondas
— 2 — Heroldhivatal mezőre osztja. Dyeneknek tekintette a pajzsfőt, mely származott, ha egy vízszintes vonal a pajzs felső Vs részét osztotta el; ellenkező esetben, ha az alsó Vs részt, pajzslábnak nevezte (8. ábra). A harántvonalak kombinációja adja az éket (9. ábra), a harántpólyáké az ékpólyát (10. ábra), a két utóbbi vegyülete a rudat (11. ábra). Ha a függőleges, vízszintes és haránt osztóvonalakat kombináljuk, csak egyféle alak származik; ennek főbbjei: sakkozott (12. ábra), rutázott v. csürtözött (13. ábra), küllőszerűleg osztott (14. ábra). Tört vonalak alkalmazása mellett szintén egész sereg alakot nyerünk, ilyenek: ormózott (15. ábra), hegyezett (16. ábra), a vaskalap (17. ábra) és felhőzött (18. ábra). A két utóbbit a prémek ábrázolásánál használják. Mindezek számos válfajban is előfordulnak, pl. lépcsőzött (19. ábra), hulámzott (20 ábra) Heroldalak a szarufa (chevron) is, amely a Szt. András-keresztnek hegyben végződő fele. A H.-hoz számítják némelyek, de hibásan, az ú. n. töréseket is (1. Törés). V. ö. Saiken heraldikáját, hol nem kevesebb mint 88 különféle heroldalak található és Bárczay Oszkár művét: A heraldika kézikönyve (Budapest 1897). Heroldhivatal, némely országban a nemesi, főleg rangemeléseknél fölmerült ügyek elintézésével megbízott hivatal, így pl. Poroszországban. A porosz H. a királyi ház minisztériuma alá van rendelve s mai szervezetét 1855. nyerte; vezetése a heraldikai tudomány szabályai szerint történik. A hivatal referáló tanácsosának címe heroldmester. A bajor birodalmi H. 1808. alakult, feladata a nemesi anyakönyvek vezetése, a királyi ház minisztériumának egyik hivatalnoka vezeti, kinek címe birodalmi herold. Oroszországban a szenátus egy osztályát illeti meg a H. cím egyik hivatalnoka, ki a ceremoniálékkal foglalkozik, heroldmester címet visel. Poroszországban 1706. I. Frigyes király alapított egy fő H.-t, mely azonban halála után megszűnt. De 1855. a királyi ház minisztériuma alá rendelt H. újból életbelépett, jóllehet a nemesi anyakönyvek intézménye Poroszországban még máig sincs bevezetve. Szászországban, hol a nemesek nyilvántartása és a nemességi ügyek intézése az 1902. évi szept. í0-iki törvénnyel szabályoztatott, a H. helyét a belügyminisztérium pótolja. Herold-költészet v. címer-költészet, a német költészetnek a XII. sz. vége óta igen elterjedt faja, melynek művelői elsősorban a lovagi játékokban szereplő egyének fegyverzetét, de különösen címereiket, rendszerint a birtokosok érdemeinek túlzó dicsőítésével, verses alakban leírták. Ilyen költeményt már a virágzás korának egyik tehetséges epikusa, Konrad von Würzburg is írt: Das Turnier von Nantes (1257 körül). E költészet leghíresebb és aránylag leghivatottabb képviselője Peter Suchenwirt. Ide tartoznak Rosenplüt Hans mesterdalnoknak allegóriai címerbeszédei is. Herománia, a hőskor iránt való rajongás. Heron (Hero), 1. Alexandriai v. az öregebb H, matematikus és fizikus, a Kr. e. II. sz. vége felé élt. Ktesibios tanítványa volt és sok fizikai és geometriai munkát írt, melyek részben csonkán és átdolgozva maradtak fönn. A geometriai iratok, melyeket Hultsch adott ki ezen a címen: Heronis Alexandrus geometricorum et stereometricorum reliquiae (Berlin 1864), eredetileg valószínűleg nagy geodéziai munkát alkottak. A dioptráról (egy theodolith-szerű műszerről) írt értekezés magában foglalja a háromszög területének képletét, kifejezve a három oldal által. Mechanikai munkájából csak töredékek vannak meg. Jellemző, hogy a teóriát mindig a közönséges életben használható eszközökre iparkodik alkalmazni.. H.-t sok mechanikai eszköz feltalálójának tartják. Pneumatika című munkájában 78 különböző készüléket ír le, melyeket melegített levegő vagy gőz hajt. Ezek közül legnevezetesebb az eoliptia (L.). Neki tulajdonítják a Heron-féle kút feltalálását is. Az ú. n. Heron-labda nem az ő találmánya. H. optikai munkákat is írt. Nézete szerint a fénysugár a szemből ered és azért egyenes, mert hajított test módjára a legrövidebb úton igyekszik célt érni; sebessége végtelen. H. ismerte a fényvisszaverődés törvényét. Több fénytani eszközt is készített, mint pl. a torzító- és varázstükröt. H.-nak a gőz és melegített levegő nyomásáról és feszültségéről egészen helyes nézete volt. V. O. Martin, Recherches sur la vie et les ouvrages d'Héron d'Alexandrie (1854), továbbá Cantor, Vorlesungen über Geschichte der Mathematik (Leipzig 1880); Heller, Geschichte d. Physik (I. köt., Stuttgart 1882) és Carra de Vaux, Les mécaniques ou l'élévateur de H. (Paris 1894). 2. Ha a fiatalabb, görög matematikus, ki valószínűleg Heraklius császár korában 610. és 641. körül Kr. u. élt. Életéről egyebet nem tudunk. Neki tulajdonítják a következő műveket: De machinis bellicises Geodaesia, mindkettőt Barozzi adta ki 1572. Velencében. Herondas v. Herodas, görög költő, a Kr. e. 3. sz.-ból Kosz szigetéről. Alig tudott róla a világ valamit, míg 1890. egy Egyiptomban történt szerencsés lelet 7 csaknem teljesen ép és 2 töredékes darabját (700 vers) napfényre nem hozta. Ezek a choliambusban (1. o.), keverék ión nyelvjárásban irt ú. n. mimiambusok nagyon érdekes, verisztikus pillanatnyi fölvételek az akkori kisvárosi életből, perverzitásig menő erős érzékiséggel. Műveltségtörténeti szempontból rendkívül jellemzők. Érdekes alakjai az ütleges iskolamester, a ledér titkokat tárgyaló barátnők, a fiatal szalmaözvegyet csábítgató asszony, a féltékeny úrnő, a nők az élelmes varga boltjában, az Asklepios-szentély műkincseit bámuló hölgyek stb. Kiadta Bücheler Herendas