Révai Nagy Lexikona, 10. kötet: Hérold-Jób (1914)

H - Heroldhivatal - Herold-költészet - Herománia - Heron - Herondas

— 2 — Heroldhivatal mezőre osztja. Dyeneknek tekintette a pajzsfőt, mely származott, ha egy vízszintes vonal a pajzs felső Vs részét osztotta el; ellenkező esetben, ha az alsó Vs részt, pajzslábnak nevezte (8. ábra). A harántvonalak kombinációja adja az éket (9. ábra), a harántpólyáké az ékpólyát (10. ábra), a két utóbbi vegyülete a rudat (11. ábra). Ha a függőleges, vízszintes és haránt osztóvonalakat kombináljuk, csak egyféle alak származik; ennek főbbjei: sakkozott (12. ábra), rutázott v. csür­tözött (13. ábra), kü­llőszerűleg osztott (14. ábra). Tört vonalak alkalmazása mellett szintén egész sereg alakot nyerünk, ilyenek: ormózott (15. ábra), hegyezett (16. ábra), a vaskalap (17. ábra) és felhőzött (18. ábra). A két utóbbit a prémek ábrázolásánál használják. Mindezek szá­mos válfajban is előfordulnak, pl. lépcsőzött (19. ábra), hulámzott (20 ábra)­ Heroldalak a szarufa (chevron) is, amely a Szt. András-keresztnek hegy­ben végződő fele. A H.-hoz számítják némelyek, de hibásan, az ú. n. töréseket is (1. Törés). V. ö. Sa­iken heraldikáját, hol nem kevesebb mint 88 különféle heroldalak található és Bárczay Oszkár művét: A heraldika kézikönyve (Budapest 1897). Heroldhivatal, némely országban a nemesi, főleg rangemeléseknél fölmerült ügyek elintézé­sével megbízott hivatal, így pl. Poroszországban. A porosz H. a királyi ház minisztériuma alá van ren­delve s mai szervezetét 1855. nyerte; vezetése a heraldikai tudomány szabályai szerint történik. A hivatal referáló tanácsosának címe heroldmes­ter. A bajor birodalmi H. 1808. alakult, feladata a nemesi anyakönyvek vezetése, a királyi ház minisztériumának egyik hivatalnoka vezeti, ki­nek címe birodalmi herold. Oroszországban a sze­nátus egy osztályát illeti meg a H. cím­ egyik hivatalnoka, ki a ceremoniálékkal foglalkozik, heroldmester címet visel. Poroszországban 1706. I. Frigyes király alapított egy fő H.-t, mely azon­ban halála után megszűnt. De 1855. a királyi ház minisztériuma alá rendelt H. újból életbe­lépett, jóllehet a nemesi anyakönyvek intézménye Poroszországban még máig sincs bevezetve. Szászországban, hol a nemesek nyilvántartása és a nemességi ügyek intézése az 1902. évi szept. í0-iki törvénnyel szabályoztatott, a H. helyét a belügyminisztérium pótolja. Herold-költészet v. címer-költészet, a német költészetnek a XII. sz. vége óta igen elterjedt faja, melynek művelői első­sorban a lovagi játé­kokban szereplő egyének fegyverzetét, de különö­sen címereiket, rendszerint a birtokosok érdemei­nek túlzó dicsőítésével, verses alakban leírták. Ilyen költeményt már a virágzás korának egyik tehetséges epikusa, Konrad von Würzburg is írt: Das Turnier von Nantes (1257 körül). E költészet leghíresebb és aránylag leghivatottabb kép­viselőj­e Peter Suchenwirt. Ide tartoznak Rosenplüt Hans mesterdalnoknak allegóriai címer­beszédei is. Herománia, a hőskor iránt való rajongás. Heron (Hero), 1. Alexandriai v. az öregebb H, matematikus és fizikus, a Kr. e. II. sz. vége felé élt. Ktesibios tanítványa volt és sok fizikai és geo­metriai munkát írt, melyek részben csonkán és átdolgozva maradtak fönn. A geometriai ira­tok, melyeket Hultsch adott ki ezen a címen: Heronis Alexandrus geometricorum et stereo­metricorum reliquiae (Berlin 1864), eredetileg valószínűleg nagy geodéziai munkát alkottak. A dioptráról (egy theodolith-szerű műszerről) írt értekezés magában foglalja a háromszög terüle­tének képletét, kifejezve a három oldal által. Mechanikai munkájából csak töredékek vannak meg. Jellemző, hogy a teóriát mindig a közön­séges életben használható eszközökre iparkodik alkalmazni.. H.-t sok mechanikai eszköz feltaláló­jának tartják. Pneumatika című munkájában 78 különböző készüléket ír le, melyeket melegített levegő vagy gőz hajt. Ezek közül legnevezetesebb az eoliptia (L­­.). Neki tulajdonítják a Heron-féle kút feltalálását is. Az ú. n. Heron-labda nem az ő találmánya. H. optikai munkákat is írt. Nézete szerint a fénysugár a szemből ered és azért egye­nes, mert hajított test módjára a legrövidebb úton igyekszik célt érni; sebessége végtelen. H. ismerte a fényvisszaverődés törvényét. Több fénytani eszközt is készített, mint pl. a torzító- és varázs­tükröt. H.-nak a gőz és melegített levegő nyomá­sáról és feszültségéről egészen helyes nézete volt. V. O. Martin, Recherches sur la vie et les ouvra­ges d'Héron d'Alexandrie (1854), továbbá Cantor, Vorlesungen über Geschichte der Mathematik (Leipzig 1880); Heller, Geschichte d. Physik (I. köt., Stuttgart 1882) és Carra de Vaux, Les méca­niques ou l'élévateur de H. (Paris 1894). 2. Ha a fiatalabb, görög matematikus, ki való­színűleg Heraklius császár korában 610. és 641. körül Kr. u. élt. Életéről egyebet nem tudunk. Neki tulajdonítják a következő műveket: De machinis bellicises Geodaesia, mindkettőt Barozzi adta ki 1572. Velencében. Herondas v. Herodas, görög költő, a Kr. e. 3. sz.-ból Kosz szigetéről. Alig tudott róla a világ valamit, míg 1890. egy Egyiptomban történt sze­rencsés lelet 7 csaknem teljesen ép és 2 töredékes darabját (700 vers) napfényre nem hozta. Ezek a choliambusban (1. o.), keverék ión nyelvjárásban irt ú. n. mimiambusok nagyon érdekes, verisztikus pillanatnyi fölvételek az akkori kisvárosi életből, perverzitásig menő erős érzékiséggel. Műveltség­történeti szempontból rendkívül jellemzők. Érde­kes alakjai az ütleges iskolamester, a ledér titko­kat tárgyaló barátnők, a fiatal szalmaözvegyet csábítgató asszony, a féltékeny úrnő, a nők az élelmes varga boltjában, az Asklepios-szentély műkincseit bámuló hölgyek stb. Kiadta Bücheler Herendas

Next