Révai Nagy Lexikona, 14. kötet: Mons-Ottó (1916)

M - Moratti - Morava - Moraván - Moravcsik - Moravia - Moravicza - Moravidok - Morawski-Dzieržykraj - Moray - Moray Firth - Morbidezza - Morbiditas - Morbihan

Moratti — 26 — rendőre adott halasztás). A fejedelmi halasztási joggal szemben a XVIII. sz.-ban kifejlődött a birói halasztási jog rendszere, először a porosz Gerichts­ordnungban, utóbb a francia Code Civil-ben (délai de grâce); ez utóbbi a váltókra és más forgatható papírokra nem vonatkozott s azért az 1870—71. évi francia-német háborúban a francia törvény­hozás ezekre nézve külön M.-ot rendelt. — Az 1912.­­évi balkáni háború vezetett először a M. jogának rendszeres kiépítésére (szerb, bolgár, görög, mon­tenegrói M.). Az 1914. évben kitört világháború folyamán nemcsak valamennyi hadviselő állam állapított meg M.-okat (a Német Birodalom kivé­telével, mely a háború idejére a birói halasztás intézményét hozta be), hanem a legtöbb semleges európai állam is, sőt ezenfelül a tengerentúli ál­lamok egy része, különösen a külföldre teljesí­tendő fizetések tekintetében. Ezeket az összes M.-i intézkedéseket a berlini kereskedelmi kamara gyűjteményes vállalatban bocsátja közre. — Ma­gyarországon a M. nem rendes jogintézmény. Az 1848: XV. t.-c. a jobbágyi szolgálmányok meg­szüntetésével károsított földesuraknak adott M.-t adósságaik fizetésére, mely 1859 jún. l-ig állott fenn. M.-szerű intézkedést tartalmazott az 1868. évi XXXI. t.-c. is bizonyos kölcsöntartozások fel­mondása tekintetében, úgyszintén a szegedi árvíz alkalmával 1879.kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet. A háború esetére szóló kivételes intéz­kedésekről alkotott 1912: LXIII. t.-c. 16. §-a mó­dot adott a kormánynak M. engedésére (v. ö. 1914.­­évi L. t.-c. 14. §.) s a minisztérium e felhatalma­zással élve, mind az anyagi jog, mind (az igazság­ügyminiszter) az eljárási jog terén több M.-os rendeletet bocsátott ki. Moratti, Carlo, olasz festő, 1. Maratta, Morava, 1. a Duna szerbiai, jobboldali mellék­folyója, keletkezik a Szerb- és Bolgár-M. egye­süléséből. A Bolgár-M. a Kara­dagi lejtőin fakad, Vladicsnál a Dzep nevű 42 km. hosszú szűk hegy­szorosba lép, majd kijut a leskováci síkságra, itt­­egyesül a Jablanicával és a Nisavával, s azután Sztolacnál a Szerb-M.-val egyesül. Hossza 261 km. A Szerb-M. a Moravicai-hegyekből ered Szer­biában. 200 km. hosszú, mellékfolyója az Ibar. Az egyesült M. fölveszi még a Lugomirt és Resza­vát s deltával (50 km. hosszú és 15 km. széles) torkollik. Az egyesült M. hossza 159 km., jobbol­dali deltaága, a Reszavcsina a középsővel, a M.-val egyesül, s ez Pozsarevácnál torkollik, míg a delta baloldali ága, a Jeszava, Szemendriánál. A M. völgyében fontos vasútvonal visz Konstantiná­poly felé. —2. M., folyó, 1. Morva. Moraván, kisk. Nyitra vm. pöstyéni j.-ban, (191o­ 864 tót lak., várkastéllyal, határában nagy erdőségek vannak; postahivatal, u. t. Pöstyén. Moravcsik, 1. Ernő Emil, orvostanár, szül. Béren (Nógrád) 1858 márc. 16.188­1-ben nyerte el ok­levelét Eleinte a budapesti egyetemi gyógyszer­tani tanszéknél mint tanársegéd, később a fővárosi Szt. Rókuskórház bőr- és bujakórtani, majd a szülé­szeti és nőgyógyászati osztályán mint segédorvos működött. 1883—89 szept. végéig az egyetemi elme­kórtani tanszéknél mint tanársegéd volt alkal­mazva. 1887-ben az elmekór- és gyógytan magán­t­anára s a budapesti királyi törvényszék elmeorvos­szakértője lett. 1895-ben a letartóztatottak és el­itéltek megfigyelőosztályának vezetőjévé nevez­ték ki. 1892-ben a Brüsszelben tartott nemzetközi bűnügyi embertani kongresszus tiszteletbeli elnö­kévé választották. 1902-ben Laufenauer tanár halála után az elmekór- és gyógytan nyilvános rendes tanárává nevezték ki és átvette a Szent János-közkórház elmebeteg-megfigyelő osztályá­nak vezetését. Utasításai szerint épült 1906—08-ig az egyetemi elme- és idegkórtani klinika, amely­nek M. az igazgatója. 1905-ben az udvari taná­csosi címet kapta. Az igazságügyi orvosi tanács­nak fennállása óta tagja, 1913. óta elnöke, ren­des tagja az orsz. közegészségügyi tanácsnak, a törvényszéki orvosi vizsgálóbizottságnak. Alel­nöke a nemzetközi büntetőjogi egyesület magyar csoportjának. M. nagy irodalmi munkásságot fej­tett ki, különösen becses szolgálatot tett fordí­tásaival és tankönyveivel. Lefordította Krafft-Ebing és Charcot tankönyveit és előadásait. Gya­korlati elmekórtan és az Idegbetegségek gyógyí­tása című tankönyvei több kiadást értek. 2. M- Géza, író és pedagógus, M-1. testvér­bátyja, szül. 1855 júl. 28. Béren (Nógrád vm.) Előbb középiskolai tanár volt, 1899. az Országos Zene­akadémia tanára és titkára lett. Nevezetesebb munkái: Paedagogia (1904); A magyar történeti dalmű (1908); Shakespeare és a zene (1910); Köl­tészettan (1913). Béri Géza néven szépirodalmi munkákat is írt, amelyek közül kiemeljük a Mária c. dalmű verses szövegét (zenéjét Szabados Béla és Szendy Árpád szerezte, bemutatta az Opera­ház 1905). 3. M. Gyula, költő, 1. Béri. Moravia, Morvaország latin neve. Moravicza, község, 1. Temesmóra. Moravidok, 1. Almoravidák. Morawski-Dzierzykraj, Zdzislaw von, osztrák politikus, szül. 1859 nov. 4. Genokowóban (Posen). Tanulmányai végeztével osztrák állami szolgá­latba lépett s 1893 óta a galíciai minisztérium­ban volt tisztviselő. 1913-ban osztályfőnök lett s a minisztérium vezetésével bízták meg, 1915 jan. pedig Galícia miniszterévé nevezték ki. Irodalmi téren is működött. Legnevezetesebb Canossáról írt történelmi munkája. Moray, skót county, 1. Elgin. Moray Firth. (ejtsd: merre förth), glaciális eredetű fjordos tengeröböl Skócia ÉK.-i partvidékén. Belső részét a Black Isle nevű félsziget az É.-i Cromarthy- és D.-i Inverness­ Firthre osztja. A Kaledóniai-csatorna az Atlanti-óceánnal köti össze. Morbidezza (pl.) a. m. porhanyós állapot, lágyság, a festészetben a formáknak azt a lágy, a levegőbe olvadó kezelését jelenti, amelynek úttörő mestere Leonardo da Vinci, s legkiválóbb mesterei Correggio, a velenceiek, Velasquez, Rem­brandt és számos modern festő. morbiditás (a lat. morbus [betegség] szótól) a. m. betegeskedés, a betegségek gyakoriságá­nak, tartamának viszonyát feltüntető statisztika. L. Betegedés. Morbihan (ejtsd: morbian, keltául: Kis-tenger): 1. az Atlanti-óceán egyik öble Nyugat-Francia­országban, 20 km. hosszú és 12 km. széles, ki- Morbihan

Next