Révai Nagy Lexikona, 14. kötet: Mons-Ottó (1916)

N - Nature morte - Naturizmus - Nau - Naua - Nauarchosz - Nauck - Nauclea ambir - Naculerus - Naucrates - Naud. - Nauders - Naudovac - Naue - Nauen - Naufio - Naugard - Naugatuck - Nauheim - Naukraria - Naukratis - Naukydes - Naulette

Nature morte — 293 — szellemi életére állandóan hatnak, így megkülön­böztetik a déli és északi népeknek vagy az ifjú-és aggkornak NI.-jét. Amint az egyén testi álla­pota főképen a táplálék változtatása útján bizo­nyos fokig módosítható, azonképen a szellemi és lelki élet is módosulhat és az eredeti (vele­született) N. mellett egy másik (szerzett) N. is fejlődik. Nature morte (franc., ejtsd: nattír mort) a. m. csendélet (1. o.). Naturizmus, így nevezi Reville az animizmus­sal (1. o.) ellentétben azt a néplélektani és vallás­történeti irányt, amely a természeti jelenségek kultuszát tartja a vallás ősformájának. V. O. Re­ville, Les religions des Peuples Non-Civilisés (1883). Nau (ejtsd: nő), John-Antoine, francia író, szül. San-Franciscóban (Kalifornia) 1877. Kora gyer­mekségétől fogva Franciaországban él. A fiatal költői gárda egyik legtehetségesebb tagja. Vers­kötetei : Au seuil de l'Espoire (1897); Hiers bleus (1904). Regényei: Force ennemie (1903, a Gon­court-díj nyertese); Le préteur d'amour (1905); Nana (nahua, többese: nahuatlaca), a sono­rikus nyelvcsaládnak elkülönült ága, a tlaxcala, chotula stb. népek rokona, melynek legismertebb képviselői a mexikói aztékok (1. o.). Mai értelem­ben a II. név nyelvi fogalom, jelenti a szorosab­ban vett Mexikó egykori urainak nyelvét, ill. rokon nyelvjárásait, melyek észak felé a Great Basin-ig és Utah-ig lakó csoport­ törzsek ajkán élnek. Legelőször a spanyol papok jegyezték fel a II. nyelvet és irodalmat, amely főképen Sahagun történeti művében, az újabban ismét kiadott Chi­malpain és Quauhtitlan-féle annalesekben és az Aubin-kódexben foglaltatik. Nauarchosz (gör.), a spártai hajóhad tenger­nagya, kit egy évre választottak; neki még a király sem parancsolt. Nauck, Johann August, német klassz, filoló­gus, szül. Auerstedtben 1822 szept. 18., meghalt Szent-Pétervár közelében 1892 aug. 3. Előbb gimnáziumi tanár volt Prenzlauban és Berlinben, majd mint a szent-pétervári akadémia tagja oda­költözött s 1869—83-ig a császári filológiai inté­zetben a görög nyelv tanára volt. Kitűnő szöveg­kritikus. Kiadta a bizánci Aristophanes (1848), Euripides (1869—71, 3. kiad.), a görög tragiku­sok (1856—1889) töredékeit; Porphyriust,­ So­phoklest, Euripidest, Homerost stb. Továbbá a görög tragikusok töredékeinek szótárát (Tragi­cae dictionis index etc. 1892). V. O. Zielinski, Aug. N. (Berlin 1894). Stauclea gambii Hunt. (nov.), 1. Oncaria. J­auclerus, fecskekánya (állat), a Sólyom­félék egyik rendje, melynek legfeltűnőbb jegye fecskeszerű, hosszú, villás farka. Két faja ismert. A N. forficatus L. Észak-Amerikában él; ural­kodó színe fehér, csak köpenye, szárnya és farka ércfényű fekete. Hossza 60 cm. Leginkább rova­rokkal él. Naucrates (állat), 1. Carangidae és Kalauz­hal. Naud., növénynevek után Naudin Charles (1815—1899) francia botanikus, az antibesi labo­ratórium igazgatója nevének rövidítése, aki fő­képen a Solanaceae és Malastomaceae növény­családok ismeretét gyarapította. Nauders,falu Landeck tiroli kerületi kapitány­ságban, 1362 m.-nyi magasban, Svájc közelében, (191o) 1123 lak., erősséggel, amely a Tirolba ve­zető hágót zárja el. 1799-ben a franciák földúlták. Naudovac, adók. Verőcze vm. verőczei j.-ban, (191o) 467 szerb és német lak., u. p. és u. t. Suho­polje. Naue, Julius, német festő és archeológus, szül. Köthenben 1835 júl. 17., megh. Münchenben 1907 márc. 14. Nürnbergben Krelingnek, Münchenben Schwindnek volt tanítványa és romantikus föl­fogású történeti és meseképeket festett. Utóbb behatóan foglalkozott archeológiával és 1889 óta kiadója volt a Prähistorische Blätter folyóiratnak. Művei: Die Hügelgräber zwischen Ammer- und Staffelsee (Stuttgart 1887); Die prähistorischen Schwerter (u. o. 1885); Die Bronzezeit in Ober­bayern (u. o. 1894). Nauen, Osth­avelland járás székhelye Potsdam porosz kerületben, a Havellandi főcsatorna mel­lett, (1910) 9176 lak., szappan-, szivar-, rézáru-, gép-, cukor-, sörgyártással és szeszégetéssel. I. Frigyes Vilmos emlékszobrával, Nautia, sziget, I. Anafi. Naugard, az ugyanily nevű járás székhelye Stettin porosz kerületben, (1910) 5087 lak., állat­tenyésztéssel. Naugatuck, város Connecticut északamerikai állam Newhaven countyjában a N. mellett, (1910) 12,722 lak., kaucsuk- és szövőipar. Nauheim (1869 óta Bad N.), város Felső-Hes­sen hesseni tartományban a Taunus É.-i lejtőjén, az Osa folyó mellett, (1910) 5694 lak., sófőzővel és só-, vas- és szénsavtartalmú ásványvízforrások­kal, fürdőintézettel, erdős környékkel. 1762 szept. 1. Condé herceg a város Ny.-i részén lévő Jo­h­annisbergnél megverte a braunschweigi her­ceget. Naukrajna, régi attikai helyi szövetkezet, mely nevének megfelelőleg a hajózás ügyét gondozta. Minden négy phyle (község) 12 N.-ra oszlott, úgy hogy összesen 48 N. volt. Mindegyik kiállított egy hajót egy naukraros vezérlete alatt, továbbá két lovas katonát. Solon és Kleisthenes érintetlenül hagyta ez intézményt, mely a beviteli adózásra is felügyelt. Szerepük később az athéni tanácsra szállt át. Naukratis, a miletosiak gyarmatvárosa a Nilus nyugati deltájában , Kr. e. 560. Amasis uralma alatt keletkezett. Híresek voltak agyagedényei és virágfüzérei. Athenaeus szerint a lakosok Aphro­dité tiszteletét ápolták és nagyon élvvágyók vol­tak. N. romjait 1884—85: Flinders Petrie ásta ki Nebireh mellett, az Abu-Dibab-csatorna mentén. A romok közt van Zeus, Athene, Apollon temp­loma, egy palaestra, amuletgyár stb. Naukydes, görög szobrász a Kr. e. V. sz. má­sodik felében, Polykletos tanítványa. Vallási és atlétikai tárgyú művei közül a dobásra készülő diszkoszvetőt római kori másolatok révén ismer­jük. (Egyetlen teljes példánya a római Antiqua­rium communaleban.) Naulette, La (ejtsd: nolett), barlang Namur belga tartományban, 1. La naulette-i állkapocs. Naulette

Next