Révai Nagy Lexikona, 14. kötet: Mons-Ottó (1916)
N - Nemesi birtok - Nemesi előnév - Nemesi felkelés - Nemesi javak - Nemesi korona - Nemesi próba - Nemesi rend - Nemesis - Nemesis Carolina - Nemesítés - Nemesítő galy és hajtás - Nemesítő keresztezés - Nemesius - Nemeskajal - Nemeske - Nemeskér
Nemesi birtok 321 — Nemesi birtok, 1. Nemesi javak. Nemesi előnév. A XIV. sz. közepe óta vált szokásossá, hogy a nemesek családnevük mellé önkényesen felvették megkülönböztetésül annak a helységnek vagy helységeknek a nevét, amelyből a család származott, vagy amelyben a családnak nemesi birtoka volt. A XVI. sz.-tól kezdve általánossá vált, hogy a nemességet előnévvel kérték s azt ilyennel adományozták, így fejlődött ki, hogy az előnevet (predikátum) a nemesség jelzőjének fogják fel, holott nem nemes családoknak is lehet előneve, és sokszor történt s történhetik ma is a nemesség adományozása előnévadományozás nélkül. Az olyan nemes családok, amelyeknek nincs N.-ük, nemes voltukat a családnév elé tett «nemes» szóval tüntethetik fel. A német nyelvben a családi név elé helyezett «vou», a franciában a «de» szócska jelzi a nemesi származást. Az anyakönyvi utasítás 57. §-a értelmében a N.-et az anyakönyvbe, ha kívánják, be kell jegyezni. Ha az illető N.-e köztudomású, vagy az anyakönyvvezető előtt ismeretes, a használat jogosságát külön igazolni nem kell, ellenkező esetben törvényhatósági v. belügyminiszteri bizonyítvánnyal kell igazolni. A bejegyzés után adományozott NI. kívánatra utólag szintén bejegyzendő. A kihágási törvény a cím v. rangfokozat jogosulatlan használatát kihágásnak minősítvén, a N. jogosulatlan viselése büntetés alá esik. Nemesi felkelés, 1. Felkelés és Insurrectio. Nemesi javak (jura possessionaria). A magyar magánjog mindenkor különbséget tett nemesi, polgári és paraszti javak között, a II. többféle nemest különböztették meg a HK. 1. 24. § 4. alapján, amely szerint: «birtoki jog (jus possessionarium) alatt közönségesen értendők: várak, kastélyok, erősségek, kulcsos városok, mezővárosok, faluk, birtokrészek, földek, rétek, erdők és puszták». E felosztás alapján különös jelentőséggel bírtak: az uradalmak (dominiumok), a többek által felosztva bírt birtokrészek, vagyis az ú. n. közbirtokosságok (compossessoratus) és a nemesi telkek (curiae nobilitates). A nem nemeseknek 1844. évig nemesi javakra nézve birtokképességük nem volt. Törvényhozási intézkedésre volt szükség, mely (1844. IV. t.-c.) a nem nemeseknek a nemesi javakra vonatkozólag birtokképességét megállapította. E törvény után is birtokképtelenek voltak az idegenek és a zsidók. Az idegenekre nézve csak az 1852. évi november 29-iki ősiségi pátens 14. §-a mondotta ki a birtokszerzési képességet. A valláskülönbségnek a magánjogokra befolyását pedig az ausztriai polgári törvénykönyv behozatala szüntette meg. Az Országb. Ért. (1861) 22. §-a a vallás különbségéből kifolyó, az ausztriai törvények uralma alatt bővített polgári magánjogokat jelen állapotukban meghagyta. A birtokképesség további korlátozása az ú. n. holtkézi törvény (1. Holtkéz). Egyebekben az 1848-iki törvényhozás által kezdett reformok folytán a nemesi, polgári és paraszti javak közötti különbségnek nagyrészt csak jogtörténeti értéke van. Nemesi korona, 1. Korona. Nemesi próba v.öspróba, voltaképen a nemesi születésnek bizonyítása, a nemesi oklevél előmutatása, vagy tényleg gyakorolt előjogok vagy kiváltságok bizonyítása által. Rendesen a leszármazási (iiliatio) próbánál fordul elő, midőn ki kell mutatni, hogy az illető, kinek nemessége bizonyítandó, közvetetten és törvényes leszármazottja bizonyos számú nemes ősöknek.Ez utóbbi olyformán történik, hogy az apa és anya mindkét ágból két, a nagyszülők mindkét ágból négy, a szépapák, szépanyák nyolc őst alkotnak s így tovább. A próba két részből áll: a filiáció, vagyis az egyenes törvényes leszármazás bizonyítása és a nemesi és címer-approbáció, azaz annak igazolása, hogy a legvégső ősök nemes születésűek voltak, s hogy a kimutatott címerek valósággal az illető családok címerei. Ausztria-Magyarországban jelenleg a II. letevése a következő esetekben kívántatik: a máltai (johannita) vagy német lovagrendbe, a bécsi, prágai, mariaschuli (brünni), innsbrucki és gráci hölgyalapítványi intézetekbe való fölvételnél, a kamarási, nemesapródi, csillagkeresztesi méltóság és az udvarképesség elnyerésénél és régebben a Szt. István-rend adományozásánál. Az őspróbák letételére nézve Mária Terézia 1766 máj. 21-iki rendelete ma is, csekély kivétellel, irányadó. Nemesi rend, 1. Nemesség. Nemesis (gör.) a. m. harag, szűkebb értelemben az istenek haragja, mellyel a régi görög néphit az emberi élet szenvedéseit magyarázni próbálta. Az erkölcsi világrend kérdésein tépelődő költők és írók (így főképen Pindaros, Sophokles és Herodotos) a N.-nek sokkal eszményibb felfogásához jutottak el, mint a népies hit. Ők ugyanis kialakították a N.-nek mint az erkölcsi élet egyensúlyát fentartó sorsnak a fogalmát, vagyis a N.-ben látták azt a sorshatalmat, mely lesújt az emberre, mihelyt ez a maga elvakultságában (gör. até, 1. o.) túllépi rendeltetése korlátait. Az így felfogott N.-t a képzőművészet mint szigorú tekintetű nőalakot ábrázolta, kezében zabolával. Nemesis Carolina, V. Károly császár büntető törvénykönyve, 1. G. G. G. Nemesítés, növénytermelésnél a közönséges növényekből jobb tulajdonságú növények fejlesztése (1. Növénynemesítés), a kertészetben közönséges alanyokon nemes gyümölcsfajták szaporítása, 1. Oltás. Nemesítő galy és hajtás, 1. Oltás. Nemesítő keresztezés, 1. Javító keresztezés. Nemesius, emesai püspök (400—450 körül) és bölcsész. Plátói alapon írt keresztény apologetikus irányzatú pszichológiai műve: «Az ember természetéről)) (ileptūuн;sa‚`; áv&paítwv) gazdag adatokban az ókori bölcsészet történetéről és az eretnekségekről. Tanítja azonban a lélek elő létezését (praeexistentia) és a vitág örök fönmaradását. Nemeskajal (azelőtt: Kajal), kisk. Pozsony vmegye galántai j.-ban, (1910) 1457 magyar lak., postahivatal, u. t. Galánta. Nemeske, kisk. Somogy vm. szigetvári j.-ban, (1910) 552 magyar lak., vasúti megállóhely, u. p. Görösgalpuszta, u. t. Szigetvár. Nemeskér, kisk. Sopron vm. csepregi j.-ban, (1916) 615 magyar lak., vasúti megállóhely . Nemeskér-Egyházasfalu, u. p. és u. t. Lövő. Révai Nagy Lexikona, XIV. köt. 21 Nemeskér